Az elmúlt három évben a lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma, kisebb visszaesésekkel tarkítva, de alapvetően emelkedő tendenciát követett. Az idei második negyedév elején némi visszaesés jelentkezett, elsősorban a biztosan ilyen akciókra készülők számában – derül ki GKI és a Masterplast közös, ezer fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív kutatásának eredményeiből. A 2022. áprilisi megkérdezés során a háztartások 4,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő egy évben biztosan nagyobb összeget kíván költeni lakóingatlanára, 16,5 százaléka pedig valószínűleg készül erre. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve - mintegy 840 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig. Ez utóbbi szám az előző negyedévi megkérdezés eredményénél 44 ezerrel kisebb és lényegében megegyezik a fél évvel ezelőttivel, ugyanakkor az egy évvel ezelőttinél 260 ezerrel magasabb. Negyedéves alapon kissé csökkent az eltökéltség. Idén januárban még minden negyedik felújításon gondolkodó válaszadó számolt be biztos elhatározásról, míg a mostani eredmények szerint csak minden ötödik.

--- voting control ---

Hagyományosan a családi házak lakói körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. Nem volt ez másként az idei második negyedév során sem – a tervek szerint minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben. A társasházi lakásokban élők visszafogottabb terveket fogalmaztak meg és körükben érezhető igazán az előző negyedévhez képest az elbizonytalanodás: a panelben lakó családok 14-15, a tégla építésű lakásokban lakók 16-17 százaléka lehet érintett, miközben idén januárban még csaknem 19, illetve 21 százalékuk készült lakásfelújításra.

A lakóingatlanok felújítási szándékainak megoszlásában lényegében egy fordított települési lejtő érvényesül. A legkisebb felújítási-korszerűsítési szándékok a fővárosban és a megyei jogú városokban érezhetők, az itt élők 18 százaléka fogalmazott meg ilyen irányú terveket. A kisebb városokban élők negyede, míg a községekben élők harmada tervez nagyobb költést a következő egy évben. A kiugró községi tervekhez a falusi csok nyújtotta támogatások is nyilván hozzájárulhatnak.

A korábbi felmérések során a középgeneráció tagjai, azaz a 30 és 49 év közöttiek fogalmaztak meg a legnagyobb arányban felújítási-korszerűsítési terveket. A jelen megkérdezés során a 30 év alatti fiatalok utolérték, sőt, kissé le is hagyták őket. A 49 és különösen az 59 év felettiek továbbra is szerényebb kilátásokat jeleztek.