Felbukkant a Márványmenyasszony étterem épületére vontakozó bontási kérelem az ÉTDR-ben (az építésügyi hatósági ügyekre szolgáló digitális rendszerben) – írta szerdán az Építészfórum. A nagy múltú épületről, amely a legrégebbi budai étterem volt, még tavaly év elején derült ki, hogy bontani szeretné tulajdonosa.
A kormány még januárban gyorsított ütemű műemléki védettségi eljárást rendelt el a Márványmenyasszony (illetve vele együtt az akkor szintén bontással fenyegett egykori Wichman-kocsma Kazinczy utcai) épülete esetében, ez azonban csak egy évre szóló ideigelenes védelmet jelentett, ami – mint a 24.hu még márciusban megírta, januárban lejárt, és az eljárás során a Kormányhivatal nem talált módot annak véglegesítésére, mivel olyan sokszor átépítették már az épületet, és állásfoglalásuk szerint sem helytörténeti érdekessége, sem múltja nem elegendő indok arra, hogy műemlékké tegyék.
Már a kétezres évek elején Budapest orrára koppintott az UNESCO, hogy talán nem kéne a zsidónegyedben házakat rombolni. Ehhez képest most megint arról beszélünk, hogy milyen épületek tűnnének el a negyedben. De szabad-e egyáltalán bontani a védett zónában? Mi ellen véd a műemléki státusz? Hogyan sorvadt el a hazai örökségvédelem, és mi köze a műemlékbontásoknak a magyarok egészségi állapotához? Interjú Klaniczay Péter és Lővei Pál műemléki szakértőkkel.
Az Építészfórum szerint a bontási engedély május 24-én vált láthatóvá az elektronikus felületen, látványtervek viszont még nem érhetők el, így nem tudni mi lesz a legendás étterem helyén, ahol állítólag Széchenyi István és Wesselényi Miklós báró is tartotta lakodalmát.