Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az év elején újra beindult a bérleti díjak emelkedése, sok bérleti szerződésben év eleji díjemelés szerepel. Az infláció lassulása miatt a lakáskiadók úgy érezhetik, nagyobbat emelhetnek a díjakon.
2023 utolsó hónapjában havi összevetésben csökkentek az országos és a budapesti átlagos albérletárak a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, ám a január első két hetében Budapesten drágulás látható a kínálati piacon – írja közleményében az ingatlan.com.
„Tavaly decemberben országosan 13, Budapesten 12 százalékos volt a drágulás az egy évvel korábbihoz képest. A 2015-ös átlagszintekhez képest 95 és 85 százalékos emelkedés következett be. Ugyanakkor a reállakbérek, vagyis az inflációval korrigált bérleti díjak, még mindig elmaradnak a 2020 januárjában látott csúcsértékektől” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
2024 első három hetében az albérletpiacon viszont elmozdulás történt, és nem csak az árakban. A bérlők már országosan több mint 14 ezer hirdetésből válogathatnak, ami 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Budapesten pedig több mint 1000 lakással bővült a kínálat, de ezzel párhuzamosan a bérleti díjak is emelkedtek.
A fővárosi átlagos havi bérleti díjak 250 ezer forintra emelkedtek az előző hónapokban látott 240 ezer forintról.
„Ez részben annak köszönhető, hogy a reálbérek emelkedő pályára kerültek, az idén pedig a fizetések további emelkedésére lehet számítani.
A tulajdonosok pedig rendkívül érzékenyek a bérlők fizetőképességére.
Bár az albérletszerződések többségénél nyáron van az évforduló a szeptemberi tanévet megelőzően, de jelentős részüknél januárban és sok esetben az inflációhoz van kötve a bérleti díj emelése. Ez szintén feljebb húzhatta a fővárosi árakat. Ugyanakkor a tavalyi 17,6 százalékos inflációval megegyező mértékű drágulást a legtöbb bérlő nem tudja megfizetni, így a tulajdonosok számottevő része beéri kisebb mértékű emeléssel is” – fogalmazott a szakember.
A megyeszékhelyeken az átlagos lakbér 140 ezer forint volt januárban a kínálati piacon. Ez nem jelent változás decemberhez képest. Éves szinten azonban komoly, 17 százalékos emelkedést jelent. A legkeresettebb megyeszékhelyeken még nagyobb volt a drágulás. Debrecenben például 43 százalékkal 200 ezer forintra, Győrben 27 százalékkal 190 ezer forintra nőttek a bérleti díjak tavaly januárhoz képest. A szakember szerint a jövőben Szeged is felzárkózhat a két megyeszékhelyhez. A kínai BYD autógyár beruházása ugyanis az ottani lakáspiac mellett az albérletpiacot is felélénkítheti.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
„Én itt már minden „hülyére” szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.
Egyes gazdaságokra és szektorokra bontva tekintjük át, mi lehet a 15 százalékos általános vám hatása.