Együtt szavazott a Fidesz és a DK-s polgármester, zöld jelzést kapott a Biggeorge óbudai gigaberuházása

Feszült hangulatú ülésen fogadta el a III. kerületi képviselő-testület a Biggeorge óriásprojektjéről szóló javaslatot. A kerület alpolgármestere, a DK-s Zábó Attila ugyanis a korábban megfogalmazott aggályokra hivatkozva levette volna a napirendről a beruházásról szóló előterjesztést, de a polgármester, a szintén DK-s Kiss László javaslatára visszakerült az a szavazásra bocsátott témák közé. A Fidesz és a DK néhány tagjának támogatásával meglett a többség is, így a kerülettől zöld jelzést kapott a helyi civilek által nem támogatott projekt.

Budapest III. kerületének képviselő-testülete megszavazta azt az előterjesztést, amely lényegében zöld jelzést ad a Biggeorge óbudai óriásberuházásának.

A milliárdos vállalkozó, Nagygyörgy Tibor érdekeltségébe tartozó cég a Bogdáni út környékén, nem messze a Dunától tervez egy 1300 lakásos lakótelepet, ehhez viszont arra volt szüksége, hogy átminősítsék a beruházási telket, enélkül ugyanis nem lehetne lakóépületet építeni a területen.

Az önkormányzat szerepe tehát felértékelődik egy ilyen magánprojekt esetében, ezért – a nagyobb építkezésekhez hasonlóan – településrendezési megállapodást kötnek a fejlesztőcéggel. Ebben azt rögzítik, hogy milyen ellentételezést – például játszótérépítést, támogatást, útépítést, iskolafelújítást – várnak a települési szabálymódosításért cserébe.

A Biggeorge nagyjából 4 milliárd forint értékű fejlesztést vagy egyéb támogatást adna a kerületnek. (Ennek része az a gyalogút, amelyről a vállalat kedden számolt be, erről itt írtunk. A HVG megkeresése után Facebook-oldalukon számoltak be a vállalásaikról.) 

A beruházást ugyanakkor sok helyi lakos és a DK-sok egy része sem támogatta, szerintük ugyanis a cég vállalásai nem elegendők.

A téma előterjesztője a DK-s Zábó Attila alpolgármester volt, aki a napirendi pontokról való szavazás után, a projekttel kapcsolatos aggályokra hivatkozva visszavonta a javaslatát. A szintén DK-s Kiss László polgármester javaslatára viszont visszakerült a napirendre az előterjesztés, így arról a képviselők szavazhattak is.

Végül 14:9 arányban fogadták el a javaslatot a fideszes, DK-s, párbeszédes és momentumos voksokkal, igennel szavazott például a DK-s polgármester Kiss László is.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt bejegyzése szerint a két képviselőjükön kívül nemmel szavazott Zábó Attila DK-s alpolgármester, Őri László alpolgármester (MSZP), Hideg István bizottsági elnök (DK), Ujfalvi István bizottsági elnök (DK), Nagy Richárd György, az érintett választókerület képviselője (DK), Strenner Imre (független), valamint Balogné Marosvölgyi Anna (Mi Hazánk Mozgalom).

Zábó Attila szerint Kiss László jogtalanul járt el, amikor visszatetette a javaslatot a napirendre, szerinte ugyanis vagy a következő ülésre kellett volna beterjeszteni az előterjesztést, vagy rendkívüli ülést kellett volna összehívni.

Zábó Attila egyebek mellett a következő aggályokat fogalmazta meg a projekttel kapcsolatban:

  • túlzsúfolt lenne a terület.
  • A szakbizottságok nem szavazták meg a tervezetet.
  • A véleményezési folyamat során eljárási hiba miatt nem rögzítették számos magánszemély és civil
    csoport véleményét. Nincs lakossági konszenzus, néhány nap alatt több mint 600-an írtak alá egy lakossági petíciót, amelyben ellenzik az építkezést.
  • A tervezet nem felel meg Erő Zoltán, Budapest főépítészének elvárásainak sem, aki szerint például legfeljebb 7 szintes épületeket szabadna építeni, megfelelő távolság megtartásával. A szakbizottsági ülésen a tervező elmondása szerint az épületek közti távolság 30-25 méter tehát a légtérarány sokkal rosszabb mint 1:1.
  • Nem megfelelő a vízelvezetés.
  • A vállalások alapján a fővárosi önkormányzatnak is jár bizonyos számú bérlakás az új lakótelepen, de Zábó Attila szerint túl drágán kapja meg Budapest.
  • Zábó Attila szerint a településrendezési szerződés nem a főváros és nem a kerület érdekeit képviseli, hanem a befektetőnek kedvez.
  • A tervezett gyalogoshíd a befektető által elmondottak alapján már most is 1,2 milliárd
    forintba kerül, de ha a befektetőnek nem állnak rendelkezésre a szakhatósági hozzájárulások, akkor semmit sem kell fizetnie. A jelenlegi szöveg nem biztosítja, hogy a híd objektív akadály hiányában ténylegesen megépüljön, mert a fejlesztő számára adott több olyan kiskapu, amelynek kihasználásával a kötelezettség elkerülhető. A szöveg ebben a formában nem biztosítja a híd megépítését.
  • A befektető plusz 7,5 százalék (7.500 m²) beépítési lehetőséget kap cserébe azért, hogy egy tervet
    készítsenek annak érdekében, hogy további kötöttpályás közösségi közlekedéssel el lehessen
    érni a fejlesztési területet. A terv költségeit 50 százalékáig, de legfeljebb bruttó 350 millió forint
    összeghatárig kell állnia a befektetőnek, a másik felét a főváros fizetné. Zábó Attila szerint aránytalan a vállalás és a cserébe adott lehetőség. Amennyiben nincs Budapest Főváros Önkormányzatának bruttó 350 millió forintja a tervezésre, akkor semmit sem kell fizetnie a fejlesztőnek. Amennyiben kevesebb pénze van Budapest Főváros Önkormányzatának, akkor arányosan kevesebb pénzt kell fizetnie a befektetőnek. A tervezés ennyibe kerül a megvalósítás ennek akár az ötvenszerese is lehet, megvalósítás hiányában a tervek semmit sem érnek, csak feleslegesen elköltött összegek.

Az átminősítés egyébként már önmagában jelentős hasznot hoz a terület tulajdonosának, a telek ára ugyanis jelentősen nő, ha például lakóparkot is lehet rá építeni. 

Az építkezéshez – szintén egy szabálymódosítás útján – a fővárosnak is hozzá kellett járulnia, a közgyűlés pedig a szerdai ülésén a civil felszólaló támogatása ellenére megszavazta az előterjesztést, igennel voksolt Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid frakcióvezető is.

Mint korábban megírtuk, Óbuda DK-s vezetése az elmúlt években keményen ellenállt a helyi beépítéseknek. Kiss László polgármester Facebook-oldalán 2020-ban egyenesen úgy fogalmazott: „A harmadik kerület megtelt. (…) Azokat a vállalkozókat, akik kerületünkben ingatlanokat kívánnak fejleszteni, határozottan arra kérjük, elsősorban ne lakáscélú ingatlanok építésében gondolkodjanak”.

Kiss Lászlót májusban helyezték szabadlábra
Kiss László óbudai polgármester nem sokkal 2024-es újraválasztása után gyanúsított lett egy korrupciós ügyben, esküjét pedig már a börtönben tette le. Előzetes letartóztatását többször is meghosszabbították, majd idén májusban úgy döntött a bíróság, hogy szabadlábra helyezik. A polgármester tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.

Az elmúlt hónapokban azonban megváltozott a polgármester véleménye, miközben több képviselőtársa tartaná magát az eredeti állásponthoz, vagy a kerület szempontjából sokkal kedvezőbb megállapodásra bólintana csak rá. A kerületben ráadásul más projekteket is terveznek magánberuházók, és ha elfogadnák a szükséges előterjesztéseket, akkor több építkezés, valamint NER-közeli vállalakozó is zöld jelzést kaphatna az önkormányzattól.  

Kiss László ezzel kapcsolatos megkeresésünkre sajtóosztályán keresztül korábban elsősorban a lakhatási válság enyhítésével érvelt. A tájékoztatás szerint a kerületi önkormányzatot folyamatosan keresik lakásépítési elképzelésekkel, ezek mérlegelése során pedig „következetesen érvényesítik” a kerület lakóinak és a kerületi önkormányzatnak az érdekeit. 

https://hvg.hu/itthon/20250924_1300-lakasos-telep-Obudawaterfront-demokratikus-koalicio-tamogatas-Biggeorge-ebx

Hozzászólások