Európa több országában is egyre fokozódik a lakhatási válság, mivel a lakásárak gyorsabban nőnek, mint a bérek. Emiatt a lakáspiac alakulása egyre inkább túlnő azon, hogy csupán gazdasági kérdés legyen, egyre jelentősebbek a társadalmi aspektusok – olvasható a Republikon Intézet elemzésében.
Magyarországon 2015 és 2025 között közel négyszeresére emelkedtek a lakásárak (+291%), miközben az Európai Unióban átlagosan 65 százalékos volt a drágulás.
A lakásárak és a háztartási jövedelmek egymáshoz viszonyított aránya tíz év alatt 26,5 százalékkal romlott, ami a harmadik legnagyobb visszaesés az EU-ban Portugália (60,8%) és Hollandia (34,3%) után. Az uniós átlag mindössze 6,8 százalék volt.
A magyar lakásárak drágulása 2025-ben tovább gyorsult, részben az Orbán-kormány alatt bevezetett Otthon Start Program okozta keresleti nyomás miatt: nominálisan 20, reálértéken 15 százalékos volt az áremelkedés.
Egy fiatal számára a saját lakáshoz jutás a XXI. században még talán nehezebb is, mint a szülei, nagyszülei számára volt. Lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
Mindezzel a kínálati oldal nem tudott lépést tartani: a használt ingatlanok drágulását a 2025-ben átadott mindössze 12 ezer új lakás nem volt képes enyhíteni, ami 2024-hez képest 9,3 százalékos csökkenést jelent, míg az évtized elejéhez mérten gyakorlatilag megfeleződött.
Magyar Nemzeti Bank becslése alapján az év végén országosan 22,5 százalékkal haladták meg az ingatlanárak a gazdasági fundamentumok által indokolt szintet.
Az Európai Bizottság adatai szerint egy átlagos, 100 négyzetméteres magyarországi lakás megvásárlásához több mint 15 évnyi teljes háztartási jövedelmet kellene félretenni, ami közel kétszerese az uniós átlagnak.
Az MNB statisztikái alapján már nem tud család segítség, adóstárs nélkül egy 45 m2-es lakást megvenni egy átlagos magyar. Sőt, piaci hitelből még adóstárssal is nehezen megvalósítható ez az opció. Mi ennek az oka? Hogyan tudják mégis megoldani a magyarok álmaik otthonának megvásárlását? Mégis akkor mitől pörög ennyire a hitelpiac? A Bankmonitor elemzése.
„Amennyiben a kedvezményes hitelek és támogatások növelik a vásárlóképes keresletet, miközben a lakásépítések nem bővülnek hasonló ütemben, a támogatások egy része végső soron az árakban is megjelenhet” – hangsúlyozta elemzésében a Republikon.
A Republikon arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakáspolitika hosszú ideje elsősorban a tulajdonszerzést támogatja, miközben a megfizethető bérlakások kínálata szűkös. Az Európai Bizottság szerint Magyarországon nincs átfogó nemzeti szociális bérlakáspolitika, az önkormányzati szociális lakásállomány pedig csökken.
A kutatók szerint a lakhatási válság enyhítéséhez nem elegendő a kedvezményes hitelek biztosítása: a lakásépítések és különösen a megfizethető bérlakások számának növelésére lenne szükség.
Az Otthon Start egy eleve fűtött ingatlanpiacon idézett elő masszív drágulást, ám pont ez okozta a végzetét is. A Tisza-kormány tanult elődje hibájából, és egy jóval visszafogottabb konstrukcióval, a Wekerle Plusszal váltja fel. Mi változott a lakáspiacon a támogatott hitelek átalakításával, és lehetséges-e, hogy vevőként kedvezőtlenebb hitellel sem kerülünk rosszabb pozícióba?