Az első fokú ítéletben azt mondta ki a bíróság, hogy a felpereseket, a magyar államot és társait ért kárért fele-fele arányban felel a magyar állam és az elsőrendű alperes, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. Ugyanakkor a másik két alperest, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-t, valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-t illetően teljes egészében elutasította a keresetet a bíróság - mondta Maka Mária, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetőhelyettese.

A keddi ítélethirdetés nyilvános volt. A kárfelelősségnek a peres felek közti megoszlásáról az eljáró bíró kihirdetett szóbeli indoklásában kifejtette: a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy veszteséges a Postabank, az elsőrendű alperes viszont késve adott tájékoztatást - fűzte hozzá a bírósági vezető. 

A nem jogerős közbenső ítéletben az elsőfokú bíróság a kártérítés jogalapját, az elsőrendű alperest illetően az 50 százalékos kártérítési felelősséget mondta ki. Erről fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla hoz majd jogerős döntést. Az összegszerűségről csak egy ezt követő másik eljárásban határozhatnak a bíróságok.

A 2001-ben indult perben az állam azért követelt 170 milliárdos kártérítést a Postabank 1994-1998 közötti könyvvizsgáló cégeitől, mert álláspontja szerint hozzájárultak ahhoz, hogy pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. Az alperesek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak.