A felmérés szerint tavasszal a választásokat, és nyáron a megszorítások bejelentését követően csökkent leginkább a demokratikus intézményrendszerek iránti - sosem túl erős - társadalmi bizalom, amelynek átlaga egy százas skálán 51 pont.

A legnépszerűbbnek a belpolitikában hagyományosan kevesebbet szereplő, független és az intézmények demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnök és Alkotmánybíróság bizonyult: bizalmi indexük 12 havi átlaga 66, illetve 65 pont lett.

Az államfő iránti bizalom is csökkent

Jellemző az is, hogy a köztársasági elnök, aki az elmúlt évben a legtöbbet - február és augusztus között 13 pontot - veszített a polgárok bizalmából, épp akkor tapasztalhatta meg tetszési indexe csökkenését, amikor belpolitikai témákban aktivizálta magát. Vagyis amikor március 15-én nem fogott kezet minden kitüntetettel, nyáron nem egyeztetett a korábbi gyakorlatnak megfelelően az új főügyész személyéről a pártokkal, illetve most ősszel többször is megszólalt, hogy a miniszterelnöki beszéd kiváltotta helyzetet értékelje - áll a felmérésben.

Az Európai Bizottság iránt szintén nagyobb a magyarok bizalma - elmúlt 12 havi átlaga 61 pont -, és ez akkor csökkent némileg - június és augusztus között összesen 8 pontot-, amikor bizonytalanná vált a magyar konvergenciaprogram sorsa. Akkor emelkedett ismét az indexe, amikor Brüsszel zöld utat adott a magyar pénzügyi tervnek.

Hátul kullognak a pártok és a kormány

A legkevesebb bizalmat a felmérésben szereplő intézmények közül a rendszerváltás után teret vesztett, ám nyáron többször demonstráló szakszervezetek, a politikai pártok, a kormány, a parlament és az egyházak iránt táplálják a magyarok: ezekben az intézményekben a közvélemény nem bízik.

Elgondolkodtatónak nevezi a Medián, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltás után a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselői a bizalmi rangsor sereghajtói közé tartoznak.

A közbizalom elmúlt 12 havi adataiból kiderül, hogy a népesség 7 százaléka tartozik a vakon bízók csoportjába, akik mindhárom intézménycsoportban: a politikai, a jogi intézményekben és fegyveres testületekben, valamint a társadalmi és gazdasági intézményekben is teljesen megbíznak.

A válaszadók egytizedére jellemző, hogy a jog és a törvények érvényesülésében bízik, azaz minden intézményfajtában megbízik valamennyire, de különösen az igazságszolgáltatás szervezeteiben . A népesség egynyolcada a központi hatalomban és az erős államban bízik, azaz a politikai és jogi intézmények, fegyveres testületek iránt táplál bizalmat.

Minden tizedik ember ezzel éppen ellentétesen vélekedik, azaz a közbizalom esetükben azon alapul, hogy bíznak a központi hatalom, az erős állam ellensúlyának tekinthető társadalmi és gazdasági intézményekben: a sajtóban, a nemzeti bankban, az egyházakban és a szakszervezetekben. A megkérdezettek 15 százaléka tartozik a politikai változást várók csoportjába, ők a politikai intézményekkel szemben bizalmatlanok, minden másban megbíznak. Minden tizedik ember került a rendpárti gyanakvók csoportjába, azaz minden intézménytípussal szemben bizalmatlanok, egyedül a jogi szervek és a fegyveres testületek működésében bíznak.

A férfiak a leginkább bizalmatlanok

Végül a népesség 13 százalékára jellemző az általános bizalmatlanság, 6 százalék pedig teljesen elutasító a modern jogállami intézményrendszerrel szemben. Az intézmények iránti bizalom alapján kialakult csoportok jelentősen eltérnek egymástól társadalmi-demográfiai összetételük szerint. Például a vak bizalommal és az általános bizalommal jellemezhető csoportban van arányaiban a legtöbb nő, míg az intézményeket elutasítók között a legtöbb férfi.

A vak bizalom csoportja jellemzően idős, alapfokú végzettségű és nyugdíjas, a központi hatalom ellensúlyában bízók között a többi csoporthoz képest jóval kevesebb a diplomás, a politikai változást várók általában fiatalok, alapfokú végzettségűek és gazdaságilag aktívak, a rendpárti gyanakvók között van a csoportok közül a legkevesebb idős ember, a legtöbb diplomás, és a többség gazdaságilag aktív.