A közlekedési szokásokra vonatkozó Eurobarométer-jelentés egyik pontja ugyanis azt tudakolja, vajon mit kellene változtatni a tömegközlekedés jellemzőin, hogy a megkérdezett személyt rávegyék autóhasználatának csökkentésére. S itt a 27 ország polgárai közül a magyarok voltak azok, akik a legnagyobb számban válaszolták (44,4 százalékuk), hogy nekik tulajdonképpen mindegy, ők úgysem fogják kocsijukat kevésbé használni.

A közvélemény-kutatás másik, ismét csak "magyar elsőséget" hozó témaköre a repülés: a válaszokból az derül ki, hogy a magyarok repülnek a legkevesebbet az EU-tagállamok polgárai közül. Amikor ugyanis azt tudakolták a kérdezőbiztosok, hogy az illetőnek mi a véleménye a repülőterek biztonsági ellenőrzéseiről, a magyarok 66,9 százaléka azt mondta, ez őt nem érinti, mert nem szokott repülni - s ez a legmagasabb arány az EU-n belül. Amikor pedig azt tudakolták, ismeri-e az illető a légiutasok jogait a járatok késése, vagy törlése esetén, ismét csak a magyarok mondták a legtöbben (58,2 százalék), hogy "nem, mert én soha nem repülök".

A franciák és az olaszok után a magyarok adtak a legnagyobb arányban elutasító választ arra: egyetértenek-e azzal, hogy minden úthasználónak fizetnie kell útdíjat a környezeti károk megtérítésére. (66,7 százalékuk utasítja el ezt, míg a franciáknál 71,4 százalékos, az olaszoknál pedig 67,5 százalékos az arány.)

S még egy érdekesség: a magyarok 27,7 százaléka mondta azt, hogy mindennapi tevékenységéhez alapvetően az autót választja fő közlekedési módként (ezzel hátulról a harmadikok, csak a bolgárok és a románok használják ennél kisebb arányban kocsijukat.) Ugyanakkor viszont - szintén erre a kérdésre válaszolva - a biciklihasználók között a magyarok az élcsoportban vannak: legalábbis a válaszok szerint csak a hollandok (40,1 százalék) és a dánok (23,4 százalék) előzik meg a 18,2 százalékos magyar adatot.