© Szegő Péter

Pörzse Sándor bevezetőjében hangsúlyozta: „A történelmi egyházak valamelyik szereplőjével személyesen beszéltünk. Szemtől szembe mindenki támogatásáról biztosította a Magyar Gárdát. Külső nyomásra senki sem jelent meg a mai rendezvényen.” Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott: őket a Magyar Gárda részéről senki sem kereste meg.

Bár jelen volt és Pörzse föl is konferálta, az utolsó pillanatban valamilyen okból mégsem lépett színpadra Für Lajos, volt honvédelmi miniszter. A gárdisták – köztük most először mintegy 50 nő is volt – az esküt a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend díszőrsége tagjainak jelenlétében, a korona másolata előtt tették le.

Wittner Mária, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője leveleket intézett a gárdaavatás alkalmából: „a cél egy valódi rendszerváltás, amit 1989-ben elcsaltak. A letűnt fasizmust azok álmodják vissza, akik habzó gyűlölettel üvöltik tele a világot. […] Az ő elvakult gyűlöletük mellett nem fér meg az a hazaszeretet, amelynek nevében most felesküdtök a magyar szent koronára.”

Barati Attila, a bodrogközi Pácin MIÉP-es színekben megválasztott polgármestere, frissen fölavatott gárdista úgy vélte: „Oly időket élünk, amikor nekünk, a farizeus bábkormány által pusztulásra ítélt ősi magyar falvak polgármestereinek is meg kell nyilatkoznunk. […] Oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás. […] A sátáni sötétséget képviselő globalizmus világával szemben szükségünk van egy másik, egy földöntúli erőre is, mely segítheti harcunkat. Ez […] Jézus Krisztus. […] Csak ez az utunk lehet. […] Odaszegődni a betlehemi csillag nyomába az Istent kereső emberi lelkek közé. Minden más út a romlás útja, minden más csillag a halál csillaga.”

A Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrendet képviselő Bakos Batu hangsúlyozta: „A szent korona nem tárgy, nem szimbólum, hanem élő valóság, személy. […] Tud büntetni és jutalmazni. […] A szent koronában testesül meg az ország és a szent korona […] nagyasszonyunk. […] A szent korona kapocs ég és föld között.”

Szentmihályi Szabó Péter, a Demokrata közírója saját versét olvasta fel a hallgatóságnak.

Murányi Levente, 1956-ös szabadságharcos, a Magyar Gárda Egyesület alapító tagja rámutatott: ma a hatalom Rákosi- és Kádár-epigonokból tevődik össze. Szerinte nem igaz, hogy az 1956-os forradalom a reformkommunisták mozgalmának eredménye és 1956 célja egy emberarcú szocializmus létrehozása lett volna. Murányi a nemzet ellenségeinek nevezte a baloldaliakat.

© Szegő Péter

Szakács Gábor újságíró és rovásírás-kutató szerint az írásbeliséget a magyarságnak és a rokon népeknek, a szkítáknak, az avaroknak, a hunoknak és a párthusoknak köszönheti a világ. „Mindazok, akik ma fennen hordják az orrukat, ezredévekkel később jutottak arra, amit mi sok ezer évvel korábban megteremtettünk. Ebből az írásból alakultak ki azok az írásformák, amiket aztán megismert a világ” – szögezte le. Szakács annak az óhajának adott hangot, hogy valamikor a Magyar Gárda tagjai alkossák a törvényeket az Országgyűlésben.

A Magyar Gárda Egyesület alapító tagja és eddigi főkapitánya, Usztics Mátyás reményét fejezte ki, hogy Magyarország sorsáról mostantól kezdve döntsenek maguk a magyarok.

Zárásként az est főszónoka, Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke megismételte: a magyar közéletből hiányzik az őszinteség. A Magyar Gárdával új erő született. „Nem akarunk következmények nélküli országot. […] Azt akarjuk, hogy a bűnt büntetés kövesse.” Vona Gyurcsány Ferencet, Kóka Jánost, Bajnai Gordont, Szilvásy Györgyöt és Veres Jánost említette azok közül, akiket rács mögött szeretne látni. Vona szerint a népszavazás helyénvaló, de önmagában kevés. „A gyengeelméjű távozása” nem cél, hanem eszköz. A cél egy igaz Magyarország megteremtése”. A Magyar Gárda 2008 szeptemberétől hétvégi népfőiskolát indít, ahol keresztény hitet, igaz magyar múltat, rovásírást és barantát, azaz a magyar harcművészetet lehet tanulni, mindezt költségmenetesen – jelentette be az elnök.

Szegő Péter