© Szegő Péter

A  Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Kerékpárosklub, a Critical Mass, a Zöld Fiatalok, a Védegylet, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a TAVASZ Egyesület által jegyzett, szeles hidegben rendezett tüntetésen a résztvevők az Astoriától végigvonultak a Károly körúton, majd a Városháza mögött, az egykori bazársor helyén végighallgatták a szónokokat.

A Magyar Kerékpárosklub elnöke, László János  szerint Hollandiában számításokat végeztek: ha mindenki biciklivel tenne meg egy hét és fél kilométernél rövidebb, jelenleg autóval megtett utat, akkor huszonhat százalékkal csökkenne a levegő szén-dioxid-tartalma. László szerint mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy gyalog vagy biciklivel közlekedjék. Tűrhetetlennek nevezte, hogy kisgyerekkel veszélyes végigsétálni a Nagykörúton, és más budapesti utakon, olyan nagymértékű a levegő szennyezettsége. Elengedhetetlen, hogy a tömegközlekedés olcsóbb legyen, mint az autó használata. Az útépítéseknél nemcsak az autósok, hanem a gyalogosok és a biciklisták igényeit is figyelembe kell venni.

A Levegő Munkacsoport táblái. Asztma- és tüdőrák-előfordulások trendjei 1980-2006 © Szegő Péter

Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője két, transzparensen látható grafikonon mutatta meg, hogy miként növekedett az utóbbi évtizedekben Budapesten az asztmások és a tüdőrákosok aránya. A növekedésnek szerinte döntő oka a légszennyezettség.  A folyamat megállítására mind a mai napig nem történt érdemi intézkedés. Mint hozzátette, nincs igazuk azoknak, akik szerint Budapesten a levegő szennyezettsége "nem olyan rossz". A Fővárosi Önkormányzat a Levegő Munkacsoport több javaslatát – például a teherautók behajtási díjának emelését – megfogadta, de – mint mondta – még sok a tennivaló. Negatívumként említette  a BKV viteldíjainak drasztikus emelését, ami sok utast elriasztott a tömegközlekedés használatától. A légszennyezettség elleni intézkedések gazdaságilag is kifizetendők lennének – szögezte le.

A Greenpeace kampányfelelőse, Rohonyi Péter fölolvasta a tüntetést jegyző szervezetek petícióját, majd átadta azt Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek. A petíció követeli a közvélemény megbízható tájékoztatását a levegőszennyezés mértékéről és veszélyeiről, a lehetséges megoldásokról, követeli továbbá a tömegközlekedési járművek szabad mozgásának biztosítását, a tömegközlekedés fejlesztésére fordítandó dugódíj bevezetését, az áruszállítás ésszerűsítésével a teherautó-forgalom csökkentését, a közlekedés biciklis- és gyalogosbaráttá alakítását és a zöldfelületek fejlesztését.

László János (a jobb szélen) átadja a petíciót Hagyó Miklósnak © Szegő Péter

A petíció rámutat, hogy az előírások szerint a légszennyezettség egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket, vagyis a köbméterenkénti 50 mikrogrammot. Budapesten viszont az elmúlt évek során évente a 35 nap többszörösével lépte túl a légszennyezettség a határértéket. Az önkormányzatnak minden évben már a 36. napon tájékoztatnia kellett volna a lakosságot, valamint intézkedési tervet kellett volna kidolgoznia és végrehajtania a légszennyezés csökkentésére. 

A porszennyezettség szempontjából Budapest Európa egyik legrosszabb helyzetben lévő nagyvárosa, és Közép-Európa városai között is igen kedvezőtlen helyet foglal el. A gyerekek között is terjed az asztma, az allergia, ami régebben egyáltalán nem volt jellemző. A levegőszennyezés százmilliárdos károkat okoz, lerontva nemcsak a főváros élhetőségét, de nemzetközi versenyképességét is. Az aláíró szervezetek követelik, hogy a Levegőtisztaság-védelmi Program pontjaihoz – a programot a Fővárosi Közgyűlés már 2006 májusában elfogadta – májusig készítsenek részletes intézkedési tervet, konkrét határidőkkel, felelősökkel és előirányzott forrásokkal.

© Szegő Péter

Rohonyi a hvg.hu-nak elmondta, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban általában dugódíjjal és a tömegközlekedés fejlesztésével, továbbá a külvárosi közlekedési csomópontokon található parkolókkal csökkentik a belterületek forgalmát. Londonban a napokban emelték meg a belvárosi behajtási díjat. A nagyon környezetszennyező autók behajtási díja napi 25 fontra (körülbelül 8800 forintra) drágult. A dugódíjat vissza kell forgatni a tömegközlekedés javítására; Budapesten főként a villamoshálózatot kellene fejleszteni – mutatott rá a Greenpeace aktivistája.

Hagyó Miklós, Demszky Gábor helyettese, átvette a petíciót az önkormányzat nevében, ám tagadta, hogy a budapestieket érintő környezetvédelmi kérdésekben a főváros nem egyeztet a zöld szervezetekkel. A tüntetést követően parázs, de alapvetően békés vita alakult ki a tüntetők egy csoportja és Hagyó között. „Maguk a plázákat és az autósokat védik, nem bennünket, nem a gyerekeket. Minden intézkedésük erről szól” – mondta egy asszony. Többen azt kérdezték, hogy miért nincs szmogriadó, ha a törvény szerint kéne, hogy legyen. Hagyó válaszában hangsúlyozta: ez nem a főváros, hanem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatásköre.

A hvg.hu kérdésére, hogy a biciklisták kárára elkövetett autós közlekedési szabálysértések ügyében mit tesz a főváros – például az Andrássy úton az autók rendszeresen a kerékpárúton parkolnak – Hagyó kitérő választ adott: „létezik együttműködési megállapodás a főváros és a Budapesti Rendőr-főkapitányság között, de a szabálysértés ügyében a rendőrségnek kell eljárnia”.

Szegő Péter