Továbbra is három személyt gyanúsít a rendőrség azzal, hogy egy pénzintézeti vezetőtől 12,5 milliárd forintot követeltek - mondta hétfőn Csécsi Soma, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) helyettes szóvivője, akit az MTI azért keresett meg, mert a sajtóban megjelent hírek szerint már négy gyanúsítottja van a Csányi Sándor elleni zsarolási ügynek. A szóvivő-helyettes hozzátette: a három gyanúsított továbbra is előzetes letartóztatásban van.

A rendőrség múlt héten kedden közölte, hogy súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt indított eljárást az NNI különleges ügyek osztálya három magyar állampolgár ellen, akik 50 millió eurót (12,5 milliárd forintot) követeltek egy vezető banki tisztségviselőtől. A zsarolók tavaly novemberben és decemberben összesen három fenyegető elektronikus levélben közölték: pénzt kérnek azért, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra egy nagy értékű ingatlan adásvételével kapcsolatos iratok. Másnap az OTP Banknál azt közölték: a hitelintézet elnök-vezérigazgatóját, Csányi Sándort írásban zsarolták meg és ő azonnal feljelentést tett.  

A bank tájékoztatása szerint a hitelintézet egyik üzleti tranzakciójához kapcsolódtak a Csányi Sándort megzsaroló
elektronikus levelek, amelyek semmilyen kapcsolatban nincsenek Csányi Sándornak a banktól független, egyéb üzleti tevékenységével. A zsarolás fókuszában álló Bankcenter irodaházzal kapcsolatos ügyletet a kilencvenes évek végén külső szakértők és az APEH vizsgálta, a jogszabályoknak megfelelőnek találta és a vizsgálatot lezárta - hangsúlyozták múlt heti közleményükben.

Az MTI szerdai értesülése szerint az egyik gyanúsított az APEH akkori elnökének, Simicska Lajosnak volt informatikai tanácsadója 1999 áprilisa és 2000 októbere között. A tanácsadó feltehetően az adóhatóságnál letöltött adatokat használta fel a zsaroláshoz.

Az APEH-nél 2002 végén vizsgálatot folytattak, majd 2002. novemberében Király László György, az adóhivatal akkori elnöke sajtótájékoztatón jelentette be: nem találtak bizonyítékot arra, hogy az úgynevezett hosszú bájtok éjszakáján adatokat módosítottak vagy töröltek volna a hivatal számítógépes rendszerében. Közölte ugyanakkor, hogy a vizsgálat során fény derült arra: 1999 májusától egy elnöki tanácsadó 386 magánszemély, illetve gazdasági társaság adatait kérdezte le az adóhivatal rendszeréből, és ezekben az esetekben felmerülhet a jogosulatlan adatkezelés. A 386 megfigyeltből 187 magánszemély, 199 gazdasági társaság volt.