A köztársasági elnök a megfontolásra visszaküldött törvény esetében nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat - olvasható a közleményben.

Mint írták, az államfő kifogásolta azt is, hogy a törvény lehetővé tenné a partinak és partközelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű.

A köztársasági elnök szerint a Balaton-üdülőkörzet, mint kiemelt térség, szerves környezeti-természeti egységet képez, és határainak megállapításakor a jogalkotó tekintettel volt a környezet- és természetvédelmi célokra, mindenekelőtt a tónak és élővilágának védelmére. Ebben mind a tóparti, mind a parttól távolabb eső sávba tartozó településeknek szerepük van - tett hozzá.

A közlemény szerint Sólyom László a házelnöknek címzett levelében azt írta: véleménye szerint az államnak segítenie kell, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a települések, amelyekre a Balaton viszonylagos közelsége miatt anélkül hárulnak többletterhek a környezetvédelem terén, hogy közvetlenül részesülnének a tó közelségének idegenforgalmi előnyeiből.

Az Országgyűlés júniusban nagy többséggel, 341 szavazattal fogadta el a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítását.

A távirati irodának megküldött közleményben szerepel az is, hogy az államfő aláírta az Országos Területrendezési Terv módosításáról szóló törvényt, és a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítéséről szóló törvényt.