Két nappal a melegfelvonulás előtt teljesen véletlenül találkoztam Pálfi Balázs újságíróval, ismert homoszexuális  jogi aktivistával, aki a hvg.hu-nak adott rögtönzött interjúban azt mondta: mint eddig mindig, most is részt vesz a fölvonuláson. Arra a fölvetésre, hogy a homoszexualitást miért kell a teherautó platójáról hirdetni, Pálfi úgy felelt: „Ezt azoktól kéne megkérdezni, akik a teherautó platójáról hirdetik. Én sosem állok föl a teherautó platójára, de nekem ez is belefér.” Pálfi visszautasította a kérdésben szerinte meglévő szemléletet. „Én is tudnék kifejezetten a heteroszexualitáshoz kötődő rendezvényt említeni, amely adott esetben mások számára sértő lehet” – fogalmazott. Pálfi érzékenységét nem sértette a tavalyi fölvonuláson a Biblia hiányos öltözetben történt karikírozása, de elfogadja, hogy másokét igen. „Nem vagyunk egyformák” – tette hozzá.

Galéria, kattintson! © Pál Anna Viktória

Szombat délután negyed három körül a villamos ugyan még járt a Nagykörúton, de – rendőrségi utasításra – nem állt meg az Oktogonon. A tudósító így gyalog indult el a Nyugatitól az Oktogon felé. Ekkor néhány – az azóta eltűnt Kuruc.info terminológiája szerint – hazafinak látszó fiatalembert már lehetett látni a Teréz körúton és sok volt a rendőr. Az Oktogon le volt zárva a gépkocsiforgalom elől. Nem járt sem a földalatti, sem a 105-ös busz.

A tudósító két hölgyet szólított meg az Erzsébet téren, akiket a radikálisan nacionalista tüntetésekről már jól ismert. Visszautasították, hogy tüntetni jöttek volna: „nézelődni jöttünk” – fogalmazott egyikük. „Megnézzük, hogy vonulnak a buzik, és hogy vigyáznak rájuk.” „Erre van pénze a kormánynak, de arra nincs, hogy az áfát csökkentse?” – hökkentett meg a másik egy meglepő kérdéssel.

Arra a felvetésre, hogy neki heteroszexuálisként esze ágában sem lenne egy heteroszexuális fölvonuláson részt venni, egy neve elhallgatását kérő melegjogi aktivistanő úgy felelt: szeretnék fölhívni a jogaikra a figyelmet és küzdeni az előítéletek ellen. „Jó esetben kéne, hogy az egésznek karneváli hangulata legyen, most valószínűleg nem lesz” – tette hozzá. Úgy vélte: a homofób oldal radikalizálódása egyértelműen a melegjogi mozgalom erősödésének a jele. Az aktivistanő egyetért azokkal, akik szerint a 2007-es melegfölvonuláson nem kellett volna a Bibliát gúny tárgyává tenni.

A felvonulás melletti szolidaritás egyik szervezője, a Sólyom László köztársasági elnöknek decemberben flódnit küldő Judapest.org spiritusz rektora, a Shadai néven publikáló Bitter Brúnó mint „heteroszexuális blogger, a zsidó-keresztény civilizáció híve” írta alá ide vonatkozó írását. Arra voltunk  kíváncsiak,  miért különböztette meg magát a homoszexuálisoktól. „Fontosnak tartom, hogy a melegek ne maradjanak magukra. Jó lenne, ha a közvélemény nem azt érezné, hogy ez a melegek ügye csupán. Mindenkinek joga a létbiztonság. A heteroszexualitásom föltüntetésével a szolidaritásomat akartam kifejezni. Ha meleg lennék, nem szolidaritásból, hanem önvédelemből lennék itt” – mondta.

Vári György kritikus, irodalomtörténész nem tartja bűnnek a homoszexualitást, bár – mint mondta – ezt nehezen tudja összeegyeztetni az Örökkévaló által abszolvált kinyilatkoztatással. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy embereket veréssel fenyegetnek azért, mert demokratikus alapjogaikat akarják gyakorolni. „Vallási kérdésektől függetlenül egy jogállamban mindenkinek joga van akár ízléstelen nyilvános viselkedésre is. Ilyenkor – függetlenül attól, hogy erkölcsileg mit gondolok a homoszexualitásról, vagy hogy ízléstelennek tartom-e vagy sem e rendezvényeken lenge öltözetben a Biblia kigúnyolását, márpedig annak tartom – kötelező szolidárisnak lenni. A melegfölvonulás melletti kiállásom tehát alapvetően emberi jogi.” Mint Vári hozzátette: elítélte a már ártalmatlan tüntetők ellen alkalmazott rendőri erőszakot is 2006 októberében, annak ellenére, hogy a tüntetők egy része agresszív és számára ellenszenves volt.

A fölvonulók között föltűnt a feleségével sétáló Keserű Imre, az MSZMP-t 1989-ben belülről bomlasztó reformkörös mozgalom egyik, húsz évvel ezelőttről ismerős alakja, aki a közelmúltban a szentesi iskolaügy  főszereplőjeként került ismét az országos média érdeklődésének középpontjába. Keserű a hvg.hu-nak azt mondta: „kizárólag magánemberi, sőt: emberi” minőségében jelent meg a melegfelvonuláson. „Mindenhova elmegyek, ahol súlyos inzultus éri az emberi méltóságot” – szögezte le.

Az Erzsébet téren egy teherautó platójáról Szetey Gábor, a homoszexualitását tavaly óta a nyilvánosság előtt vállaló volt államtitkár szólt a több ezres tömegnek. Volt kormánytagnak aposztrofálta magát, „elég volt a félelemből, a gyűlöletből, a gyávaságból, a közönyből” – vélte. A szónok nyugati példákat hozott a melegemancipáció sikereire. Hozzátette: nem választás lehetősége, hogy cigányok, zsidók, magyarok, vagy melegek vagyunk. „Ez a nap a magyar méltóság napja és nem az, amikor gárdisták masíroznak” – mondta Szetey, amikor a hallgatóságból valaki ráordított: „A k…a anyádat, te büdös köcsög!” Az illetőt azonnal igazoltatták.

A következő, „békés, szabad civilként” bemutatkozó szónok megkérdőjelezte a radikális nacionalisták magyarságát: „Kukákat borogatnak, padokat égetnek, törnek-zúznak a demokrácia örve alatt, folyamatosan megkérdőjelezve azt. Talán nem is magyarok, hiszen a zászlójuk is kétszínű.” Hozzátette: „elfogadhatatlan, ha valaki a saját ízlése szerint kívánna törvénykezni”.

Sándor Bertalan © Szegő Péter

A sokaság a két beszéd után elindult az Andrássy úton. A tudósító egy papi reverendába öltözött, kezében Bibliát tartó emberre lett figyelmes, akiről kiderült, hogy Sándor Bertalan, volt katolikus pap, az egykori Öt Kenyér Közösség egykori vezetője. Sándor hívő keresztényként úgy véli: a homoszexuálisokat a jézusi tanítások alapján szeretni és megérteni kellene, továbbá empátiával kezelni. Az egykori pap – aki körülbelül négyéves korától tisztában volt önnön homoszexualitásával, de ezt nyíltan csak a papi hivatás letétele után vállalta – a homoszexualitást összeférhetőnek tartja a mózesi, sőt: a jézusi törvényekkel. Ennnek kifejtésére azonban nem vállalkozott, túlságosan hosszú időt venne igénybe, mondta.

A kiegyensúlyozottságra törekvő tudósító az ellentüntetőket is igyekezett megszólaltatni, a rendőrség által fölállított kerítésen túlról, ám kevés megértéssel találkozott: az interjúkérelmet egyszer hangos, tömeges kacaj fogadta, máskor meg „Így nagy az arcod, b…d meg!” – volt a reakció. Szemezgetések az ellentüntetők – köztük nők – által kiabált mondatokból: „Mocskos buzik, szemét zsidóbérencek, takarodjatok! B…ni nem tudtok, szopjatok!” Egy ellentüntető, Csomor Lajos hajlandó volt válaszolni. „Otthon buzulják egymást és ne mutogassák magukat.” Szerinte az emberi jogokba nem fér bele, hogy a homoszexuálisok végigvonuljanak az Andrássy úton, „mert ez aberrált dolog”.

Az ellentüntetők közül rengetegen filmeztek, illetve fényképeztek. Megkérdeztük az egyik „operatőr kollégát”, hogy kinek és miért filmez, de nem kaptunk épkézláb választ.

Melegellenes rendbontók bilincsben. Keményedő összecsapások © MTI - Koszticsák Szilárd

Fél ötkor ért a menet az Operaház elé. Egyre büdösebb lett az eldobált, részben záp- részben föltuningolt tojásoktól, továbbá az Oktogon felől érkező könnygáztól. Léderer András, az SZDSZ ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak az elnöke közölte: kollégáit vízipisztolyból valamilyen maró folyadékkal lelocsolták. Az ellentüntetők folyamatosan sípoltak, a Liszt Ferenc térnél már pogromhangulat alakult ki.

Az Oktogonhoz érve a Nyugati felé a lezárt Teréz körúton különböző szállítójárművek és vízágyúkocsik álltak. A bűz kezdett elviselhetetlenné válni. Az Oktogon egyik kávéháza teli volt ellentüntetőkkel, akikkel a hvg.hu tudósítója megpróbálta fölvenni a kommunikáció fonalát. „Takarodjál tovább a meneteddel, b…d meg” – jött a felelet.

Az Oktogont elhagyva a tömeget a páratlan oldali szervizútra terelték. Mindez azonban a már kialakult pompás hangulatot a legkevésbé sem befolyásolta. A Blikk fotóriporterét valamivel eltalálták az ellentüntetők, könnyebben megsérült. „Teszem a dolgom” – mondta.

A Kodály köröndön, vagyis az Andrássy út és a Felsőerdősor utca kereszteződésében a rendőrség egy jó tíz-tizenöt méteres üres területet alakított ki, mely mögül folyamatosan dobálóztak a radikálisok. Ugyanez volt a helyzet a Bajza utca sarkán is. Az ellentüntetők közül többen csuklyát viseltek.

Hajigálnak, skandálnak. Népi tánc © MTI - Koszticsák Szilárd

A tömeg közben kiért a Hősök terére. A melegfelvonulás menete jobbra, az ’56-osok terére haladt. A Kós Károly sétány elején, a Városligeti tó fölötti hídon a rendőrség 17.26-kor fölszólította a Hungária körút irányából folyamatosan kövekkel, petárdákkal és Molotov-koktélokkal dobálózó, Heil Hitlert mutató, kukákat borogató, részben félmeztelen, részben csuklyás, részben kopasz, részben teletetovált „hazafiakat” az oszlásra – a tudósító sejtése alapján jelentős átfedés lehetett köztük és a Fradi, illetve az Újpest szurkolóinak kemény magja között. Ők azonban nem oszoltak, így a rohamrendőrök közbeavatkoztak. A tudósító szerint az ellentüntetők simán teljesítették a gyilkossági kísérlet kritériumait, tekintve, hogy szándékosan a rendőrök és a sajtósok felé dobáltak – föltehetően az eltalálás szándékával – több kilós köveket.

Az ’56-osok terén, a homoszexuálisok fölvonulásának célállomásán kiderült, hogy a rendőrség – nyilván a fölvonulók biztonsága érdekében – kordonnal körbezárta a melegfölvonulást, s onnan se ki, se be. Sajtóigazolvánnyal végül megoldódott a probléma. Annyit sikerült bent megtudni, hogy az ellentüntetők végig, folyamatosan dobáltak, többek közt tojásba épített kővel. Egy uborkának látszó tárgy épp hogy elkerülte a tudósítót, viszont karján eltalálta Veiszer Alindát, az MTV szerkesztő-műsorvezetőjét. Egy lány, aki mellett konzervdoboz landolt, pánikrohamot kapott. Folyamatos tojászápor közepette érkezett egy mentőautó. Valaki egy másik mentőautóra mutatva azt mondta: „Ez a mentőautó azért van itt, hogy a rendőröket biztosítsa. A benne ülő mentősök még az ajtaját sem voltak hajlandóak kinyitni a pánikrohamot kapott lánynak.”

Budapest, 2008. július

Szegő Péter