HVG

Ha nem is minden előzmény nélkül, de váratlanul állt elő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal az ötlettel, hogy a magyarok kedvezményesen juthassanak tulajdonhoz. Az évértékelő beszéd slusszpoénjának tartogatott ígéret szerint az állami vállalatokban "pár ezer forint induló befizetéssel akár 100 ezer forint értékű vagyon" szerzésére nyílik lehetősége minden polgárosodni vágyónak az év végére beharangozott tulajdonosi program keretében.

Éles kanyar ez ahhoz képest, hogy a tavaly szeptemberben elfogadott vagyontörvény a tömeges privatizáció lezárását deklarálta. A jogszabály elfogadása előtt a legádázabb vita arról folyt, mely vállalatok maradjanak tartósan az állam birtokában, s akkoriban a szocialisták ragaszkodtak a stratégiainak mondott cégek - például az államnak is jól jövedelmező Szerencsejáték Zrt. - 100 százalékos állami tulajdonlásához. A polgárosodás egyik pilléreként meghirdetett program azonban csak úgy valósítható meg, ha éppen ezeket a szenttehén-státust kiérdemelt cégeket vinnék tőzsdére, az akcióba bevonva a kisrészvényesek tömegeit.

Az ötletgazda a HVG kormányközeli forrásai szerint maga a kormányfő, akit megragadott a brit példa, pontosabban Margaret Thatcher egykori miniszterelnök tömegeket megmozgató kedvezményes kisrészvényesi programja. Ennek a valamikori akciónak a társadalmi hozadékát taglalja a Demos Magyarország Alapítvány tanulmánya is, amely azonban Dessewffy Tibor alapító szerint nem megrendelésre készült. Ebből megtudható, hogy a thatcheri privatizáció során a brit baloldalhoz hagyományosan vonzódó munkások egy csapásra félkapitalistákká léptek elő, és a szemléletváltás valósággal megtizedelte az ellenlábas Munkáspárt szavazóbázisát, egyúttal meggyengítette a szakszervezetek befolyását. A szereposztás Magyarországon látszólag éppenséggel fordított - mivel a magát a baloldalon elhelyező MSZP ma sokkal inkább piac- és privatizációpárti, mint formálisan jobboldali riválisai. Ám nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök is számít az akció Dessewffyék által vázolt "bázisnövelő hatására". Tény, hogy Nagy-Britanniában a kedvezményes részvényvásárlási program politikai stabilitást hozott az 1979-ben hatalomra jutott Vasladynek, minek nyomán a konzervatívok egészen 1997-ig kormányon maradhattak.

Akadhatott inspiráló persze a szocialista frakción belül is, amelynek 20-25 fős belső magja már tavaly decemberben tárgyalt egy ehhez hasonló programról. Podolák György, a szocialisták gazdasági munkacsoportjának vezetője a vagyontörvény vitájában a középosztály tulajdonhoz juttatását szorgalmazta, történetesen éppen a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) részleges tőzsdei privatizációja kapcsán. "A magyar kisvállalkozói rétegnek eddig nem volt lehetősége a privatizációra, a kedvezményes részvényvásárlás gesztus a középosztály számára" - nyugtázta most a tervet Podolák a HVG-nek. A szocialisták már a Horn-kormány időszakában is szívesen vállalkoztak volna a nemzeti középosztályt támogató programra, de az államadóssághegyek árnyékában inkább a készpénzes privatizációt szorgalmazták. Nem csoda, ha a meggyőződésével épp ellentétes gyakorlatra kényszerült Suchman Tamás akkori privatizációs miniszter most az 1995-1996-ban már felvetett népi részvény ötletét melegítette fel.

"A szakma és a tőzsde erősen lobbizott" - ennyit vállalt magára a HVG-nek az esetleges ötletadásból Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. tulajdonosa, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. Ennek azonban nem ideológiai, hanem nagyon is gyakorlatias okai vannak. A pesti börzét az Euromoney című brit szaklap nemrégiben már temette, s bár a mintegy 7500 milliárd forintos kapitalizációjú tőzsde a kisrészvényesi programtól nagy lökést nem kaphat, a jelenleg 350 milliárd forintos lakossági részvényvagyon akár meg is duplázódhat - becsülte Jaksity.

Tőzsdeképes, többségi állami tulajdonú cégek kerestetnek tehát, amelyekből vonzó osztalék reményében részvényeket jegyezhet a lakosság. Persze nem ingyen - sietett leszögezni Veres János pénzügyminiszter a rögvest kormánydöntéssel megerősített tervet ismertetve -, hanem adó- vagy részletfizetési kedvezménnyel. A stratégiai cégekben a kormány a többséget, tehát legalább 51 százalékot szándékozik megőrizni, és a kellő tőzsdei likviditáshoz - egyenként megvizsgálandó mértékben - szükség lesz intézményi befektetők bevonására is. Egyelőre azonban még nincs is belőve sem a felkínálni szándékozott vagyontömeg, sem a személyenkénti vagyonszerzés mértéke. A szóba jöhető cégekre, valamint a kedvezményes konstrukcióra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) március végéig kell javaslatot tennie.

A jelek szerint azonban Gyurcsány nem érte be ennyivel. Hétfőn egy "koncepciókészítő" társadalmi és szakmai tanács felállítását is bejelentette, amelynek vezetésére az egykori ÁPV-elnök Mészáros Tamást kérte fel. Már miniszterelnöki megbízottja is van a programnak Molnár Csaba, a szocialisták Győr-Moson-Sopron megyei elnöke személyében. Nem ismeretlenül esett rá a választás, hiszen Molnár a megyei szervezetnél korábban az akkori elnök Gyurcsány helyettese volt.

Ha minden a feszes menetrend szerint halad, az első részvények az év végén jelenhetnek meg a tőzsdén. Addig azonban számos kérdést kell megválaszolni. Például azt, hogyan lehet elérni, hogy a majdani kistulajdonosok, akik részletfizetésre vásárolják meg értékpapírjaikat, hosszú távon meg is őrizzék a részvényeiket, s ne néhány spekuláns kezében koncentrálódjon - az ellenzék által előrevetített forgatókönyv szerint - a vagyon. Erre a kedvezőtlen végkifejletre amúgy a rendszerváltó országok eddigi történetében több példa van, Csehszlovákián - majd a két ország szétválása után Csehországon - át egészen Oroszországig.

Nagy meglepetést aligha kelt majd az MNV kínálata. Mindössze négy többségi állami tulajdonú cég fizette be ugyanis a 2006-os év után a központi költségvetésbe a privatizációs szervezet által elvárt, összesen alig 15 milliárd forint osztalék zömét. A 120-as listán jelentős súlyú, kiemelt cégeknek minősített, többségi állami tulajdonú társaság csupán három akad: az MVM-csoport, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Posta Zrt. Ehhez most, az állami vagyonkezelők összevonása után - bár a cégek lajstroma négyszáz fölé nőtt, s közülük 225 a többségi állami tulajdonú - a jelenleg még a gazdasági tárca fennhatósága alá tartozó Állami Autópálya-kezelő Zrt. (ÁAK) csatlakozhat. Ebből a négyesből várhatóan az MVM lesz az első tőzsdére lépő, hiszen már tavaly óta készül a börzére. Ezt követheti az ÁAK, a Szerencsejáték Zrt., végül a Magyar Posta Zrt. Az ellenzék eddig mind a négy cég privatizációját ellenezte. Kérdés, hogy a tulajdonosi programba történt bevonásuk után fenntarthatja-e korábbi merev, elutasító álláspontját.

Bár a kisrészvényesi programra ezek a cégek a legalkalmasabbak, értéküket - és így a részvényeikét is - nagyban befolyásolja a mindenkori szabályozási környezet. Az MVM esetében például az erőművekkel kötött hosszú távú szerződések jelenthetnek kockázatot, ezeket a 2010-2024-ig szóló kontraktusokat ugyanis az Európai Bizottság is ellenzi - és vizsgálja. Ha azokat fel kell bontani, vagy az állam, vagy maga az áram-nagykereskedő kényszerülhet súlyos tízmilliárdokat kifizetni. A Szerencsejáték Zrt. profitját a jelenlegi játékadó-szabályozás korlátozza, az autópálya-társaságnál pedig az egyelőre elvérzett, de elkerülhetetlen elektronikus díjfizetési rendszer bevezetése okozhat bonyodalmat. No és az a tény jelent extra kockázatot, hogy a cég túlontúl közel van a politikához. Privatizációs szempontból a legkeményebb dió a Magyar Posta, amely az ágazat teljes liberalizációja után aligha úszhatja meg piacvesztés nélkül. Utóbbinál ráadásul a tőzsdeképesség megteremtése fájdalmas lépésekkel járhat együtt: a túlméretezett hálózat karcsúsításával és a dolgozói létszám mérséklésével.

Bár egyelőre csak egyes cégek tőzsdére vitele merült fel a programban, szocialista körökben már további lépéseket emlegetnek - hiszen a Tátrai Miklós MNV-vezér becslése szerint mintegy 2000 milliárd forintnyi összállami cégvagyon önmagában nem biztosít nagy mozgásteret. Mindenre elszánt privatizátorok azonban a kiemelt állami vállalatokon kívül az erdőgazdaságokat is a bevethető körbe sorolják. Távolabbi lehetőségként pedig az egyes Volán-társaságok néhány nagyobb egységbe történő összevonásával, valamint a regionális vízművek egyetlen cégbe szervezésével hoznának össze piacképes portékát. Esetleg a kisebbségi állami részesedésekből alakítanának ki a Forrás Nyrt.-hez hasonló formációt. Az MNV-nél koncentrálódik ugyanakkor az állami ingatlan- és földvagyon is, amelynek értékét Nagy János, a vagyontanács elnöke mintegy 50 ezermilliárdra becsülte. A HVG kérdésére Veres nem cáfolta, hogy megvizsgálják egy ingatlanalap létrehozásának a lehetőségét is. Azt viszont határozottan állította, hogy termőföld-értékesítésről nem lehet szó. A most is befolyásos Suchman ugyanakkor úgy véli, akkor lesz igazi érdeklődés a program iránt, ha nagyobb a játéktér, kellően színes és bőséges a kínálat. Ezért a következő körben a gazdatársadalommal is meg kell egyezni, hogy a programba bevonhatók legyenek az erdőgazdaságok és az állami tulajdonú földek is.

VITÉZ F. IBOLYA