A tárgyalás kezdetén a bíró ismertette a tényállást, miszerint a hvg.hu szeptember 17-én, Magyar Telekom: rögzítették a munkatársak beszélgetését c. cikkében megírta: a távközlési multi budapesti irodájából Berger Katalin szakszervezeti bizalmi felhívta munkáltatóját, Kapcsos Lászlót (az MT akkori partnercégének vezetőjét), és a hívást a felek hozzájárulása nélkül a cég illegálisan rögzítette. A Magyar Telekom keresete szerint a cikk „számos részben valótlan, részben pedig a valós tényeket hamis színben feltüntető tényállást tartalmaz”.

A cég keresetében többek között arra hivatkozik, munkatársai tudatában vannak, hogy kimenő hívásaikat automatikusan rögzítik, erről előzetes tájékoztatást kapnak. A beszélgetést azért szűrték ki – írják keresetükben –, mert túl hosszú és magánjellegű volt. Mivel a hvg.hu azt írta, hogy a felvétel rögzítése jogszerűtlen, valótlan tényt állított, ezért kérte a Fővárosi Bíróságot, még ezen a tárgyaláson hozzon a hvg.hu-ra nézve elmarasztaló ítéletet, arra kötelezve szerkesztőségünket, hogy tegye közzé a helyreigazítást.

A hvg.hu jogi képviselője, Papp Gábor ügyvéd alaptalannak nevezte a portál ellen felhozott vádakat. Mint kifejtette, a hvg.hu cikke minden állítását kellően megalapozta, dokumentumokkal alátámasztotta. Az ügyvéd hivatkozott a lehallgatott felek írásos nyilatkozatára, miszerint hozzájárulásuk és tudtuk nélkül rögzítették beszélgetésüket.

A jogi képviselő idézte az adatvédelmi törvény idevonatkozó paragrafusait, továbbá hivatkozott Szabó Máté adatvédelmi biztos állásfoglalására. Eszerint kimenő hívás rögzítéséhez szükséges a felek előzetes hozzájárulása. Papp Gábor azzal érvelt, hogy a felvétel nem lehetett magánbeszélgetés, a beszélgetőpartnerek ugyanis munkatársak voltak, a dolgozók béréről, juttatásairól, egy céges rendezvényről folytattak eszmecserét.

A jogi képviselő emellett emlékeztetett az MT adatvédelmi felelősének, Locsmándi Balázsnak egy azóta rögzített felvétel ügyében megfogalmazott állásfoglalására: az adatvédelmi felelős jogszerűtlennek nevezte, hogy az MT ügyfélszolgálatáról kezdeményezett hívás rögzítéséről nem tájékoztatták a hívott felet.

A Fővárosi Bíróság ezek után elutasította az MT azonnali ítélethozatalra vonatkozó kérését, és a következő tárgyalást január 12-ére tűzte ki. Ekkor kerül sor a tanúk, köztük a lehallgatott felek, valamint a rögzített beszélgetés hangfelvételének meghallgatására.