Ha csak ennyi a reform, akkor az irány se jó - mondja Mihályi Péter közgazdász, aki tavaly nyáron kiadott, drasztikus változtatásokat javasló könyvében arról elmélkedett, hogy "miért beteg a magyar gazdaság". A most esedékes változásokról is úgy véli, az nagyon kevés, s a politikusoknak őszintébbeknek kellene lenniük.

hvg.hu: Már tavaly krízist jövendölt és sokkterápiát javasolt. Most miért rendezte újra gondolatait? Hiszen a válság eljövetelét eltalálta. 

Mihályi Péter: Működik az emberben az önkontroll. És normál recesszióra számítottam, most pedig pénzügyi válság is van. Ráadásul olyan kiterjedt, amit én sem vártam, így végiggondoltam, hogy a korábbi javaslataim érvényesek lehetnek-e még, vagy valami egészen másra van szükség.

És most, 2009 februárjában mi a teendő?
Mihályi Péter  helyzetelemző tanulmányát olvassa el itt! Tavaly megjelent könyve, a Miért beteg a magyar gazdaság? kapcsán készült interjúnkat, "Nem az emberek erkölcstelenek, hanem az állam", pedig itt!
hvg.hu: És mire jutott?

M. P.: Válság van ugyan, de a szabályok nem változtak. Ugyanúgy piacgazdaság van. A magyar gazdaság helyzete sem változott, csak a már meglévő problémák lettek súlyosabbak, gyors intézkedést követelnek.

hvg.hu: Éppen az intézkedések bejelentése előtt állunk, s néhány kiszivárogtatott számból sejteni lehet az irányt is. Elégedett vele?

M. P.: Az eddig bejelentett reformok számomra nem megnyugtatóak. Még mindig az események után kullogunk. Most körülbelül az történik, amit három évvel ezelőtt Csillag Istvánnal közösen írott, Kettős kötés című könyvünkben javasoltunk. Ami eddig a kormány mostani terveiből kiszivárgott, az nem reform, hanem a paraméterek ide-oda tologatása. Lesz valamennyi pozitív eredménye, de a nagy történelmi lehetőség kihasználatlanul marad. Háromhónapos vita után majd kezdhetjük megint az egészet elölről, s akkor mindenki még idegesebb lesz. Ha csak annyit tesz a kormány, hogy segít azoknak, akik elég hangosan tudnak panaszkodni - például az devizahiteleseknek - , akkor ezzel csak növeli a bajt. A jövőt éljük fel. Az ország már most úgy el van adósodva, hogy gyermekeink és unokáink szempontjából a legjobb befektetés az adóssághegy csökkentése lenne.

© Stiller Ákos

hvg.hu: A sötét jövőkép mellett sokan a jelenükkel is küzdenek.
Az állami megrendeléseket és a munkahelyek megtartását tartják az egyik legfontosabb feladatnak a döntéshozók. Ön miért nem osztja ezt? 

M. P.: Olyan, mintha az uniós pénzeket helikopterről öntenénk a gazdaságba. Ezzel nem érünk el semmit. Akik eddig is dolgoztak – akár legálisan, akár feketén – azok már most is nagyon sokat dolgoznak. Akik viszont tényleg nincsenek jelen a munkaerőpiacon, azokhoz ezek a pénzek nem érnek el majd. Például azok az anyukák, akik három évig maradnak otthon a gyerek mellett, vagy azok a fiatalok, akik rossz egyetemeken egy használhatatlan diploma megszerzésével ütik el az időt.

Ezek az intézkedések a gazdaság kifehéredését sem segítik. Gondoljunk csak az építőiparra, a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra! Semmivel nem lesz több adófizető. Nagy a veszélye annak, hogy az uniós pénzek osztogatása és az élőmunka terheinek csökkentését célzó intézkedések együttesen csak bérinflációt generálnak. Különösen akkor, amikor az állami szférában, ahol még most is nagyon sokan dolgoznak, 3-5 százalékos nettó béremelés történik.

hvg.hu: A kis- és középvállalatokat támogató uniós pénzek kiosztásával vélhetően a kormány is élénkíteni, változtatni szeretne, ráadásul a most elkészült tanulmányában ön is azt írta, hogy a magyarországi üzemeiket most felszámoló multik valószínűleg nem jönnek vissza.

M. P.: Magyarországon a közepes és nagyobb, 200–400 fős vállalatok erősödésére kellene koncentrálni, a kicsiket fel kellene vásárolni vagy meg kellene szűnniük. A háztartásoknak spórolásba kell fogniuk. Ez fájdalmas, de egészséges folyamatot indít majd el. Így a lakossági megtakarításokon keresztül újra pénz kerül a bankrendszerbe, amely képes lesz kölcsönt adni a vállalatoknak. Az elmúlt években ugyanis a háztartások nettó megtakarítása gyakorlatilag a nullára esett vissza. Most és az elkövetkezendő minimum két-három évben arra kell berendezkedni, hogy a kormánynak is, a magyar bankoknak is, meg a magyar nagyvállalatoknak is a külföld csak nagyon-nagyon drágán fog újabb hiteleket adni.

hvg.hu: Nem lenne járható út, hogy az átmeneti időszakban kis lépéseket tegyünk, a nagy rendszerek, vagyis a nyugdíj, az egészségügy, az oktatás átalakítására pedig akkor dolgoznának ki terveket, ha már túl vagyunk a válságon? 

M. P.: Ez önáltatás, mert ha valamennyire stabilizálódik a helyzet, akkor – ahogy korábban is – a politika azért nem vállalkozik reformokra, mert már „nem is annyira égető a probléma”. Reformokat a politikusok mindig akkor hajtanak végre, amikor már ég a ház. Bokros Lajos mögül is akkor hátráltak ki, amikor már enyhültek a feszültségek, nem fenyegetett napi szinten az államcsőd.

Össznépi kitolás (Oldaltörés)

hvg.hu: Ha már Bokros Lajosnál tartunk: sokan, sok helyütt hivatkoznak arra, hogy a Bokros-csomag sok magyar családot vágott a földhöz. Ön is elismeri, hogy egy ahhoz hasonló, ámde véleménye szerint elkerülhetetlen intézkedéscsomag százezrek elszegényedésével járna. Ez önnek belefér?

M. P.: Attól, hogy számottevő réteg rosszul él, a jövő sem ment meg minket. Nálunk sokkal gazdagabb országokban is nagyon sokan élnek – relatíve – nagyon rosszul. Ez a modern társadalom velejárója. Általában azok élnek nagyon rossz körülmények között, akik alulképzettek vagy diszkrimináltak. Az államnak kutya kötelessége segíteni a leginkább rászorultakon. De ami nálunk folyik, a középosztály és a felső középosztály támogatása, az nem csak káros, de erkölcstelen is. Azt is tudjuk, hogy aki felnőttkorára nem szerzett képesítést, azzal már nem nagyon lehet mit tenni, de meg kell akadályozni, hogy a gyerekeire is ez a sors várjon, vagyis nem a szülőkre, hanem a gyerekeikre kell költeni. Ez Magyarországon egyrészről romakérdés, másrészről az oktatási rendszer problémája.

© Túry Gergely
hvg.hu: A problémák nevesítésében már elég jók vagyunk. Merre tovább?

M. P.: A magyar gazdaság stratégiája az elmúlt 20 évben arra épült, hogy végbemegy egy gyors privatizáció, és olyan területek nyílnak meg, ahova a tőkét be lehet hozni. Ez a stratégia bevált, korszerű üzemek ezrei jöttek létre, hatalmas léptékben korszerűsödött az ország infrastruktúrája – lásd autópályák, kereskedelem, szolgáltatások. De ezek a szűz területek mára elfogytak, ráadásul ma már kevésbé vonzó hazánk, mert belépett a világpiacra a sokkal olcsóbb Kína, India. Olyan területeket kellene megnyitnunk, amelyek eddig zárva voltak, de versenyelőnyt biztosítanak belátható ideig: egészségügy, öregségi ellátás, tömegközlekedés, szállítás, oktatás, mezőgazdaság.

hvg.hu: A vendégmunkások jelenlétét is üdvösnek tartaná, egyebek között a megtakarításra épülő „életstratégiájuk” miatt. Szóval tőlünk nyugatabbra sem megtakarítóbb a középosztály, de van sok vendégmunkás, akik összeszedik a szükséges megtakarításokat? Eddig úgy tudtuk, hogy a vendégmunkások elsősorban az otthoniaknak kuporgatnak.

M. P.: Igen, tulajdonképpen így igaz. Ha a lakosság megtakarít, akkor olcsóbban hagyja a pénzét a bankban, mint a vállalatok. Ezért is érdeke egy országnak, hogy bevándorlói legyenek. Ha körülnézünk a világban – Amerikától Ausztriáig vagy Spanyolországig – a gazdasági növekedés egyik motorját mindenütt a vendégmunkások jelentik. Igaz, eközben persze társadalmi problémák is keletkeznek.

hvg.hu: Javaslatának egyik sarkalatos pontja a felbruttósítás és a szolgáltatás-befizetés közvetlenebb kapcsolata. Erről nemigen esett szó a mostani változásokkal kapcsolatban.

M. P.: Ha egy minimálbéresnek 10 ezer forintos nettó béremelést akarunk adni, akkor ez most a munkáltatónak 20 531 forintjába kerül. A jelenlegi információk szerint ez a költség a most elhatározott adó- és járulék-átrendezés után csak ezer forinttal lesz kevesebb. Ez nem különbség. Továbbra is megmarad a zsebbe fizetés érdeke. Ha azonban itt is megtörténne a felbruttósítás, akkor a munkavállaló és a munkaadó összejátszásának közös érdeke megszűnne, hiszen ha mindenki maga fizetné egészségügyi és nyugdíjjárulékainak egészét, akkor nem lenne értelme az összekacsintásnak. Ha valaki nyugdíjemelést akarna vagy több forrást az egészségügyre, akkor az járulékemeléssel járna. Szerintem politikai és kommunikációs érvek is szólnak amellett, hogy egyszerre kellene meglépni az egészségügyet, a nyugdíjbiztosítást, a szociális szférát, az oktatást érintő reformokat. Mert ebben az esetben senki sem érezné azt, hogy éppen vele toltak ki.

hvg.hu: Az össznépi kitolás tehát még várat magára, de valami azért történik. Azt mondta korábban: nem megoldás a járulékcsökkentést áfaemeléssel korrigálni. Most mégis ez tűnik valószínűnek. Az szja-sávhatárok és -kulcsok is változnak. Erről mit gondol?

M. P.: Ez csak arra elég, hogy felbosszantsa a könyvelőket, főleg akkor, ha félévkor és év végén is változik minden paraméter. A családi pótlék felbruttósítása csak annyira elég, hogy a fogalom bekerüljön a közbeszédbe. Vannak persze pozitív irányok is: az szja-t, az ingatlanadót, a jövedéki adót érintő – egyelőre esetleges – változtatások. De ez nagyon kevés. Nagy csalódást fognak okozni. A politikusoknak sokkal őszintébben kellene beszélniük. A médiában tíz megszólalásból hat-hét még mindig arról szól, hogy hol lehetne segíteni, hol lehetne még több állami pénzt elkölteni. Ez pedig azt az illúziót kelti, hogy így is meg lehet oldani a problémáinkat.

Kovács Andrea

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Szalay-Berzeviczy: a világ összeomlik, mi pedig nagy bajban vagyunk

Magyarországot a spekulánsok támadják, igyekeznek a gazdaság törékenységét kihasználva, minél nagyobb profitra szert tenni. Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.

hvg.hu Gazdaság

Ilyen évünk lesz - neves szakemberek 2009-ről

Senki sem tudja biztosan, mit hoz az idei év, az azonban biztos: nehezebb lesz az élet, mint tavaly volt. Klasszikus értelemben vett elemzésekre manapság nem hagyatkozhatunk, az üzleti és a gazdasági életben viszont mégis kell valahogy tervezni. Kíváncsiak voltunk, hogy a korábban interjúinkban megszólaltatott szakemberek – a vállalatvezetők, a közgazdász, a szociológus, az adószakértő, az ÁSZ, az MKIK illetve az IVSZ elnöke és a BÉT volt elnöke – mit várnak 2009-től.

hvg.hu Gazdaság

Soros György teóriája a válságról

Soros György magyar származású amerikai befektető szerint a jelenlegi válság megértéséhez és a hasonló helyzetek elkerülésére a piacok működéséről kialakított gondolkodást teljesen új alapokra kellene helyezni. A válság kialakulását legutóbbi, A pénzügyi piacok új paradigmája című könyvében elemzi, amelynek magyar nyelvű, második kiadása a közelmúltban jelent meg.

hvg.hu Videók

Magyar gazdaság: "a válság csúnyított a helyzeten" - videó

Meglepően tájékozott a pesti ember az euró árfolyamát illetően. A válság okát eltérően látják. Van, aki a kormányt hibáztatja, és van, aki nemzetközi jelenségről beszél. "Nem kell beszarni" - mondják az optimisták. Nincsen esély a kibontakozásra - vélik a pesszmisták. Az utca embere mondja a magáét.

Nem volt teltház Orbán beszéde alatt a Zeneakadémián

Nem volt teltház Orbán beszéde alatt a Zeneakadémián

3744 ember hiába várta a visszajáróját a BKK automatáiból

3744 ember hiába várta a visszajáróját a BKK automatáiból

Nem véletlenül járnak majd katonai járművek a hétvégén az utakon

Nem véletlenül járnak majd katonai járművek a hétvégén az utakon

Elhalmozzák jókívánságokkal a ma 94 éves Fahidi Évát

Elhalmozzák jókívánságokkal a ma 94 éves Fahidi Évát

Különös fénytörésbe kerülnek a szerelmes levelek, ha egy náci küldi őket

Különös fénytörésbe kerülnek a szerelmes levelek, ha egy náci küldi őket

A lakosság is tehet róla, hogy rossz a levegő – üzeni az államtitkár

A lakosság is tehet róla, hogy rossz a levegő – üzeni az államtitkár