Alkotmánymódosítással korlátoznák a szólásszabadságot

Az Alkotmánybíróság elnökének múlt heti nyilatkozatára, amely szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata védi a véleménynyilvánítás szabadságát még a "cigánybűnözés" kifejezésénél jóval durvább cigányozás esetében is, Gyurcsány Ferenc úgy reagált: "akkor erről Paczolay Péter és én gyökeresen mást gondolunk. Minden olyan fogalom, amely egy egész társadalmi csoportot nevez meg bűnösként, vagy teszi lehetővé, hogy egy társadalmi csoport érezze magát bűnbaknak, az a fogalom sérti annak a csoportnak az identitását, és egyes tagjainak a méltóságát".

A miniszterelnök közölte: alkotmánymódosítást kezdeményez a kormány, mert az Európa Tanács azt állapította meg Magyarországról, hogy túlzottan szabadjára engedte a véleménynyilvánítás szabadságát. "Nem lehet nem látni, hogy a szólásszabadság védelmének örvén mára mindennapossá lett egyes társadalmi csoportok megaláztatása. Ezt a kettőt egyensúlyba kell hozni, és ha erről az Alkotmánybíróság elnöke így gondolkodik, akkor mi megpróbáljuk az alkotmányt módosítani. Ha nem fog sikerülni, akkor azért nem én leszek a hibás. Ha leszavazzák a vizitdíjat, azért nem én vagyok a hibás. Azért sem, ha egy pártelnök szélhámos módjára, szemforgató módon arról értekezik, hogy cigánybűnözés nincsen, de a cigányok kimutathatóan sokkal több bűnt követnek el, mint korábban. Szégyenteljes, megengedhetetlen és felháborító dolog" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy "ha egyetlen egy roma családot azért ér sérelem, mert általában a romákat azonosítják a bűnnel, akkor az országnak szégyellni valója van. Tessék megtanulni a XX. századból, hogy a csoportos bűnbakképzés előbb-utóbb a csoporttal szembeni bűnök elkövetéséhez vezet! És ez semmit nem von le abból (...), hogy valaki cifrábbat mond akkor, ha eltűnik a tűzifája a ház mellől, és egyébként pedig úgy látja, hogy megtalálta a tettest; öt házzal lakik tőle" - jelentette ki a kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy részt vesz-e a tatárszentgyörgyi áldozatok temetésén, Gyurcsány Ferenc azt válaszolta: úgy döntöttek, hogy a felesége elmegy a temetésre, de hétfőn az Egyesült Államokba utazik, a szertartás pedig kedden lesz, amikor neki Londonba kell mennie.

A miniszterelnök kifejtette: ahogyan tiltakozik az ellen, hogy egy bűncselekményt az egyik elkövető származása alapján ítéljenek meg, az ellen is tiltakoznia kell, hogy egy bűncselekményt rasszista támadásnak tekintsenek, mielőtt még tudnák, mi van a támadás mögött.

Utalt a néhány évvel ezelőtti "Mortimer-ügyre", amikor a buszon karddal szúrtak le egy roma fiút, és "hatalmas felháborodással álltunk ki, mert az volt a közös meggyőződésünk, hogy egy rasszista indíttatású támadás történt", aztán kiderült, hogy az áldozat és az elkövető származásától független a konfliktus. "Szerintem helyesen háborodok fel, amikor egy rendőrkapitány elkezd lamentálni azon, hogy bizonyos bűncselekményekben mi a bűnelkövetők származása. De ha így van, akkor példának okáért az a kijelentés, hogy ebben az időszakban ennyi és ennyi roma családot ért támadás, azt hogyan kell minősíteni? Ha az elkövetőt nem minősíthetjük származás alapján, különösen, ha nem ilyen indíttatású a dolog, akkor az áldozatot minősíthetjük-e, addig legalábbis, amíg nem tudjuk, mi van a támadás mögött?" - tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány hajlandó kompromisszumra az üdülési csekk és az étkezési utalvány adómentességének megszüntetése ügyében. A másik oldalon pedig megpróbálnak elmozdulni a Reformszövetség javaslatai felé, és megnézik, hogy az állam működésének átalakításában meddig lehet elmenni, és ezzel mennyit lehet megtakarítani.

Az interjúban Gyurcsány Ferenc kijelentette: a Magyar Szocialista Párt elnökeként elégedett azzal, hogy az ország mögött álló viharos években az MSZP megőrizte politikai egységét. Mint mondta, a viták ellenére nem lépett ki senki a frakcióból, a párt politikájával nem fordultak szembe a tagozatok és platformok.