Németh Zsolt. Orientációs vitában © Szegő Péter

A fideszes Németh Zsolt, a parlament Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke amiatt aggódik, hogy a Magyar Külügyi Intézetnek a vitának helyt adó Gellért-hegyi épülete nem marad állami kézben. Németh szerint a minisztérium költségvetése romokban hever. Négymilliárdot zároltak, további ötmilliárdot pedig a forint gyengülése miatt vesztett el a külügy.

Az ellenzéki politikus hozzátette: a sajtóban nagyarányú leépítésekről olvasni, de erről a külügyi bizottság semmilyen tájékoztatást nem kapott. Németh személyzeti kérdésekben is együttműködőbb magatartást vár el az új külügyi vezetéstől. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy őszi kiküldetéssel a kormány két európai uniós és két ENSZ-nagyköveti kinevezést tervez. Az ő bizottsági szavazásukon a Fidesz nem fog részt venni.

A bizottsági elnök szerint nem tudni, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar EU-elnökségre a kormány mennyi pénzt akar fordítani: szó van harminc-, de negyvenmilliárd forintról is.

Németh Zsolt azt mondta: kormány és ellenzék között konszenzus van a nemzetközi biztonságpolitikai missziók – Afganisztán, Koszovó, a pápai repülőbázis – kérdésében. Külön kiemelte Szekeres Imre honvédelmi miniszter „együttműködési hajlandóságát”, bár arról is szólt: Göncz Kinga részéről ilyen hajlandóságot kevésbé érzett. Szerinte a leköszönt külügyminiszter „igyekezett kikerülni” a külügyi bizottságot: 2006 őszén például olyan távirat ment ki a magyar követségeknek, hogy Orbán Viktor a felelős a zavargásokért, ráadásul ezt a táviratot a Külügyminisztérium előzőleg „nem egyeztette” a bizottsággal.

A kormány és az ellenzék közti együttműködés eredményének vélte Németh, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma miatti szlovák bírálatok után a magyar politikusok aktívan léptek föl, így az erélyes szlovák hangok lecsöndesedtek.

„Pregnáns” vitatémának tartja az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat. Ehhez hasonló „orientációs vita” Szerbiára jellemző még – fogalmazott Németh. A Déli Áramlat kontra Nabucco feszültséget kelt a magyar külpolitikában, amit föl kéne oldani. Nézetének alátámasztására a bizottsági elnök Sólyom László köztársasági elnököt idézte, aki a szerdán azt mondta Bajnai Gordon miniszterelnöknek, hogy „az Oroszországgal kapcsolatos zűrzavart föl kéne oldani.”

Sólyom a találkozójuk után a sajtónak azt mondta: „ Kifejeztem a reményemet, hogy végre ez alatt a rövid idő alatt is lesz koncepciója a magyar külpolitikának, ami fájóan hiányzik. Kifejeztem az óhajomat, hogy tisztázzák végre az euroatlanti és az orosz elkötelezettségnek, viszonynak a jellegét, hol van értékalapú, hol van érdekalapú együttműködés, ne lehessen ezt összekeverni”.

A szinte polgárháborús helyzet ellenére kormánypárt és ellenzék együtt tud működni a külügyi bizottságban – vélte Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke. Szabó ugyanakkor számos ponton visszautasította Németh megállapításait. Az alelnök szerint a személyzeti politika a kormányzat dolga és felelőssége, így nem lenne kötelessége a bizottság elé vinni a nagykövetek kinevezését sem. A nagyköveti kinevezésekről szerinte nem is volna helyes az ellenzékkel egyeztetni. 2001-2002 fordulóján az Orbán-kormány számos, újonnan kinevezett nagykövetet küldött ki. Szabó szerint az új külügyminiszter „nem fog a Fidesz pressziója előtt meghajolni a nagykövetek kinevezésével kapcsolatban”. „Egy kis nemzeti minimummal együtt tudunk működni a bizottságban. Ez nem sok, de ami van, az fontos” – összegezte a helyzetet Szabó.

Kovács Kálmán, a bizottság egyetlen szabaddemokrata tagja szerint átalakulóban van a külpolitika: az önálló magyar külpolitika – tetszik, nem tetszik – elveszett, a nagy szövetségi rendszereknek, azaz a NATO-nak és az Európai Uniónak van külpolitikája. Zajlik a világ újraelosztása az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország közt. Úgy vélte: most fognak eldőlni a jövő érdekszféráinak határai. Kovács Szabó Vilmossal egyetértve jó választásnak tartja a külügyminiszteri posztra a harmincéves gazdasági diplomáciai múltat a háta mögött tudó Balázs Pétert. A volt informatikai és hírközlési miniszter úgy látja: 2009-ben a pénzügyi válság kezelése mellett az energiaválság és a klímaváltozás is a világpolitika legfontosabb kérdései között fog szerepelni.

A moderátor kérdésére Szabó azt mondta: rövidtávon keményen érinti a pénzügyi válság az Európai Unió tagjait. Az EU többi országában dolgozó magyar állampolgárok közül egyre több válik munkanélkülivé. Emellett – például Szlovákiában vagy Romániában – erősödik a nacionalizmus. A bizottsági alelnök szerint ezekre a problémákra válasz lehet a visegrádi együttműködés szorosabbá tétele.

Magyarország nemzetközi megítélése jelenleg „páratlanul negatív” – mondta Németh Zsolt, aki szerint ez nem a belpolitikai vitákkal magyarázható, hanem az elmúlt évek nagyon gyenge teljesítményével. „A kormányzat alkalmatlan a feladata elvégzésére” – vélte Németh, aki az elmúlt hét évet „nagyon mínuszos kormányzati produkcióként” jellemezte. Szerinte ordító az új kormány kontinuitása a leköszönttel, így új külpolitikát nem tart valószínűnek. A szerinte legitimitási deficittel küzdő új kormány helyett a kiutat az előrehozott választás jelentené. A régi és az új külügyminiszterről úgy fogalmazott: Göncz Kinga gyenge szerepet töltött be és Balázs Péter sem jelent e tekintetben változást. „De ne legyen igazam” – fűzte hozzá. Figyelmeztetett: a pártpolitika, az aktuális miniszterelnök „nem ülhet rá” a diplomáciára, ahogy ezt Gyurcsány Ferenc tette. A két Gyurcsány-kormány időszakát Orbán Viktor kormányfőségével állította szembe: „Martonyin keresztül sajátos karaktere volt az Orbán-kormány külpolitikájának” – vélte Németh, aki Martonyi államtitkára volt. Az MSZP-s Szabó Vilmos szerint viszont Kovács Lászlóhoz és Martonyi Jánoshoz hasonlóan „karakteres személynek” minősített Balázs Pétert, aki erőteljesebb külpolitikát fog vinni, mint Göncz Kinga.

A fideszes politikus szerint a nemzetközi sajtó kész tényként kezeli, hogy Magyarország Oroszország ötödik hadoszlopa. Az EU-n belül NATO-barát külpolitikát kell képviselni. Új alapokra kell helyezni a magyar-lengyel együttműködést. Fölháborodásának adott hangot amiatt, mert Gyurcsány Ferenc az EU különböző fórumain – szerinte – kioktatta Lengyelországot.

Nagyon hűvös magyar-orosz viszonyt örököltünk – ezt már Szabó Vilmos mondta, aki szerint Oroszország megítélésében nincs konszenzus a Fidesszel. A Fidesz kormányon a magyar-kínai viszonyt is befagyasztotta.

„Némi önkritikát várok azoktól, akik hét éve kormányoznak” – vette vissza a szót Németh Zsolt. Megismételte véleményét, hogy a helyzetből való kilábaláshoz új választások kellenek. „A nemzetközi megítélésnek ezt a mélypontját nem lehet az ellenzékre kenni” – zárta gondolait.

A külügyi bizottság fideszes elnöke a hvg.hu-nak az új nagyköveti kinevezéseket meg nem szavazását azzal indokolta, hogy az új diplomaták „stratégiai helyekre” kerülnek a szocialista kormány utolsó évében. Nem tagadta, hogy 2001-2002 fordulóján neveztek ki nagyköveteket, „de nem stratégiai helyekre”. A fideszes politikus elismerte, hogy Balázs Péter „valóban fölkészült”, de „egy bukott kormány külügyminisztereként még ő sem alkalmas” arra, hogy Magyarországot sikeresen képviselje.

„Nem vagyunk oroszellenesek” – felelt lapunk idevonatkozó kérdésére Németh, majd úgy folytatta: az autokratikus bel- és az expanzív orosz külpolitikát nézi pártja rossz szemmel.

Szegő Péter