A romagyilkosságokkal gyanúsított testvérpár egyik tagját a titkosszolgálatok - kisebb megszakításokkal - már 2004-től figyelték – adta hírül a Magyar Televízió Híradója. Értesülésük szerint a férfi telefonbeszélgetéseit lehallgatták, mert közismert volt, hogy szélsőséges nézeteket vall. A gyanúsított megfigyelését azonban két hónappal az első gyilkosság előtt befejezték – állítja a Híradó forrása. 

Csakhogy a telefonlehallgatás a gyakorlatban nem így történik, az például kizárt, hogy valakit évekig lehallgassanak, még ha megszakításokkal is – közölték a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó titkosszolgálati szakemberek. A titkos információgyűjtés jogszabályi keretei eleve nem is teszik lehetővé, hogy valakit évekig lehallgassanak. Az MTV hírét alapul véve feltételezhető, hogy a telefonlehallgatást a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) rendelte meg. A telefonlehallgatás külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, amihez az NBH-nak is engedélyt kell szereznie.

Mi az alapos?

A Nemzetbiztonsági Hivatal épülete. Korlátozva vannak. © Bánkuti András

A gyakorlatban ez úgy történik, hogy az NBH főigazgatója előterjesztést nyújt be az igazságügyi miniszternek (ha nem lehallgatásról van szó, hanem más titkos információgyűjtésről, akkor a Fővárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bírónak), aki aztán eldönti, ad-e engedélyt vagy sem. Az előterjesztésben az NBH főigazgatójának meg kell indokolnia, hogy miért akarják lehallgatni az érintett személyt.

Ha az előterjesztés megalapozatlan, a miniszter elutasíthatja a kérelmet, s a döntés ellen fellebbezni sem tud az NBH. "Nem számít alapos indoknak az, hogy ha valaki szélsőséges nézeteket vall, erre alapozva nem lehet valakit lehallgatni. Konkrét bűncselekmény megalapozott gyanúja kell ahhoz, hogy az engedélyt egyáltalán kiadják" – magyarázták forrásaink.

Nem életszerű az sem, hogy – ahogy az a tegnapi hírben áll – a lehallgatást hosszú időn át, évekig folytassák a titkosszolgálatok. A lehallgatáshoz szükséges engedély ugyanis 90 napra szól, amit további 90 nappal lehet meghosszabbítani – indokolt esetben és az NBH főigazgatójának újabb előterjesztése alapján. A szakértők szerint a gyakorlatban természetesen előfordul, hogy egyes személyeket – például a vélelmezhetően "megállás nélkül" bűncselekményeket elkövető alvilági vezetőket - időnként „visszatérően” lehallgatnak (szintén alapos indokkal), de a folyamatos lehallgatás teljességgel kizárt. "Nemcsak a törvény nem teszi lehetővé, de annyi embere sincs a szolgálatnak, hogy ennek eleget tudjon tenni" - tette hozzá az egyik szakértő. 

Titkos megyfigyelés

A titkos megfigyelés egészen más. Ez nincs külső engedélyhez kötve, a törvény pedig nem rendelkezik arról, hogy mennyi ideig figyelhet meg valakit a titkosszolgálat. Azaz a romagyilkosság egyik gyanúsítottját - a szélsőséges nézeteit hangoztató K. Istvánt - akár évekig is megfigyelhették. Az viszont a titkosszolgálatokat ismerők szerint ugyancsak nem életszerű, hogy kizárólag azért figyeljenek meg valakit hosszú időn át, mert szélsőséges nézeteket vall, még akkor is, ha amúgy egy szélsőséges szervezet tagja, ahogy ez K. István esetében felmerült; nevét a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség nevű szervezettel hozták összefüggésbe. A folyamatos megfigyelés ugyanis rengeteg ember energiáját veszi el, a költségekről nem is beszélve.

Valószínűbb, hogy K. Istvánról tudtak a nemzetbiztonságiak, ahogy a szélsőséges szervezetek több tagjairól is voltak és vannak információik, hiszen ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét elvileg folyamatosan nyomon követik, például beépített ember vagy spicli segítségével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyanúsított folyamatos megfigyelés alatt állt volna, az pedig nehezen hihető el, hogy a különösebb ok nélkül folytatott megfigyelést éppen két hónappal az első romák elleni támadás előtt hagyta volna abba a szolgálat, ahogy erről a sajtóhír szól - hangsúlyozták a lapunknak nyilatkozó szakemberek.