A KBH segített, de nem nyomozott a romagyilkosságok ügyében

A KBH csak olyan személyekkel kapcsolatban tud - a nyomozó hatóság megkeresésére - információt szolgáltatni, akik a honvédség állományába tartoznak vagy egykor oda tartoztak - közölte a tárca, kiemelve, hogy hatásköre ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) volt, van.
 
Az NNI (Nemzeti Nyomozó Iroda) megkeresésére a KBH soron kívül átadta a nyomozó hatóság kérdéseire vonatkozó információit, emellett saját hatáskörében eljárva további adatokkal és értékes közreműködéssel segítette elő a nyomozás sikerét.
 
A közlemény szerint az egyik gyanúsított, Cs. István 2003-as bevonulásakor a Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége nem adott tájékoztatást arról, hogy őt "bármilyen indokkal is látókörében tartja". A férfira a következő év elején a KBH a saját információi alapján figyelt fel, ellenőrzése során pedig arra az eredményre jutottak, hogy nem tartozott semmilyen szélsőséges szervezethez; akárcsak a 2007-es koszovói kiküldetése előtt elvégzett kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés. 
 
"Az egykori szerződéses őrvezetőn - a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben - különleges (önkényuralmi jelképet ábrázoló) tetoválás honvédségi állományviszonya fennállása alatt nem volt" - közölte a tárca. Mint hozzátette, az NNI konkrét kérésére átadta a KBH "az egy adott időintervallumban Koszovóban szolgálatot teljesített, és speciális szempontok alapján kiválogatott, leszerelt katonák adatait", ezek között azonban a férfi nem szerepelhetett, ugyanis más időszakban, évekkel később szolgált ott.
 
A férfiről először az idén június 30-án kért információt az NNI, ennek "a KBH haladéktalanul eleget is tett", valamint saját eszközeivel és javaslataival segítette a munkát. "Cs. Istvánt katonai szolgálatának időszakában a KBH nem szervezte be, és erre tekintettel szolgálati viszonyának megszűnésekor továbbfoglalkoztatásra nem is ajánlhatta fel az NBH-nak" - zárul a közlemény.
 
Augusztus 31-én írt arról a Magyar Nemzet, hogy belső vizsgálatot rendeltek el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál azt követően, hogy a világhálóra került egy, a romagyilkosságokkal összefüggésben készült írásos anyag.
 
A dokumentum szerint az egyik feltételezett elkövetőt már korábban is figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ám amikor a férfi fegyverek megvásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. A másik gyanúsított állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal "titkos kapcsolata" volt. 
 
A feljegyzés - bennfentes információkkal rendelkező - szerzője kemény kritikával illeti Laborc Sándort, az NBH akkortájt leköszönt főigazgatóját, majd felteszi a kérdést: kinek, illetve kiknek állhatott érdekében a romák körében elkövetett gyilkosságsorozat.  Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a soron következő ülésén foglalkozik az üggyel.