A törvényt – még törvényjavaslati állapotában – a plenáris vita előtt tárgyalta az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság. A hvg.hu-nak nyilatkozó szocialista bizottsági elnök, Csiha Judit szerint a köztársasági elnök nem találta alkotmánysértőnek a törvényt, hiszen „akkor az Alkotmánybírósághoz kellett volna, hogy elküldje”. Azt mondta: a megfontolásra visszaküldött törvényt változatlan formában is megszavazhatja a Ház, de el is fogadhatja az államfői javaslatokat vagy azok egy részét. Hogy a köztársaság elnökének javaslatait elfogadja-e az Országgyűlés, Csiha nem tudta megmondani. „Már csak az elnöki intézmény iránti tiszteletből is az észrevételeket alaposan meg fogjuk fontolni” – tette hozzá.

Csiha Judit © mszp.hu

A hvg.hu megjegyzésére, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején divatozott a vallási hovatartozást megkérdezni, Csiha úgy reagált: „Most nem Osztrák-Magyar Monarchia van, hanem Magyar Köztársaság.” Hozzáfűzte: „Én semmi olyantól nem zárkózom el, ami egy alaposabb megismerését eredményezheti a magyar társadalomnak, a magyar népességnek. Át fogjuk gondolni, most nem tudom, hogy miképp fogok erről szavazni.” Portálunk fölvetésére, miszerint a kormánypárt azért ellenzi-e a vallási hovatartozásra irányuló kérdést, mert attól tart, hogy a kormányra jutó Fidesz az erre a kérdésre adott válaszok alapján, a katolikus egyháznak kedvezően kívánja az egyházfinanszírozás ügyét rendezni, a volt erzsébetvárosi tanácselnöknő azt felelte: „Ilyesmivel nem állítanám a dolgot szembe. Annál is inkább nem, mert az egyik költségvetési, a másik pedig emberi jogi és vallásszabadsági kérdés. Azt gondolom, hogy akkor jó egy népszámlálás, ha minél kevésbé vegzálják az állampolgárokat, de ha várható valami, kutatásokat is megalapozó eredmény, nincs kifogásom az államfői javaslatoknak vagy azok egy részének a törvénybe történő beépítése ellen. De az is eszembe jut, hogy ezen a meglehetősen frusztrált Magyarországon minél kevesebb adat legyen nyilvános az egyes emberekről, hagyjuk már őket békén. Hogy mi lesz a vége, nem tudom. Ebben a kérdésben a szakmai érveket nem az Alkotmányügyi Bizottságtól kell várni, hanem az Emberi Jogi Bizottságtól.”

Az 1910-es népszámlálás kérdőívének első oldala © sulinet.hu

Megfogadva a bizottsági elnöknő tanácsát, a hvg.hu az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság fideszes elnökéhez fordult. Balog Zoltán örült az államfői döntésnek. „Sólyom László gyakorlatilag szó szerint idézi az álláspontomat a bizottsági jegyzőkönyvből” – fogalmazott. Az ellenzéki politikus szerint Sólyom kifogásai „mind jogosak”. Balog úgy tudja, hogy a Magyar Szocialista Párt a Sólyom által említett kifogások mindegyikét hajlandó elfogadni – a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés kivételével. „Ezt a monomániás ragaszkodást látva nem tudok másra gondolni, mint arra, aki a magyar népszámlálások történetében először eltörölte ezt a kérdést” – célzott Balog Rákosi Mátyásra. Szerinte „a végjátékos idegesség megnyilvánulása” a „nevetséges” szocialista álláspont, amely szembemegy mind az egyházak döntő többségének, mind a Magyar Tudományos Akadémiának a véleményével. Arra a kérdésre, hogy a fideszes képviselők miért tartózkodtak és miért nem szavaztak inkább nemmel, úgy felelt: „Arra gondoltunk, hogy népszámlálásra szükség van. A népszámlálási törvény jó, de ebben a vonatkozásban nem értünk vele egyet. Ilyenkor szokott az ember tartózkodni” – pengetett konstruktív húrokat a szolgálaton kívüli református lelkész. Arra a kérdésre, miszerint ha a második körben változatlan formában szavazna a törvényjavaslatról az Országgyűlés, a Fidesz ismét tartózkodna-e, úgy felelt: „Természetesen. Lehet, hogy nemmel szavazunk, el tudom azt is képzelni.” A képviselő szerint „most már annyiban súlyosabb a dolog”, hogy ismeretes a köztársasági elnök álláspontja.

Borenszki Ervin © mszp.hu

A végszavazáson egyetlen képviselő szavazott nemmel – ráadásul egy kormánypárti. „Hú, elnéztem” – közölte a hvg.hu-val a szocialista Borenszki Ervin, aki saját bevallása szerint lapunktól tudta meg, hogy félrenyúlt. Megerősítette a Balog Zoltán által elmondottakat, vagyis, hogy a szocialista frakció el fogja fogadni Sólyom László javaslatainak egy részét. A vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésben azonban nincs elég hajlékonyság a szakpolitikusaink részéről – mondta önkritikusan a kormánypárti honatya. Mint hozzátette, „semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy az elnök úr ezt kezdeményezi, de egy törvényjavaslatról egyszerre szoktunk szavazni, és akkor mégiscsak igennel fogok szavazni” – tért vissza a politikus a frakciófegyelem útjára, ám a hvg.hu további érdeklődésére közölte: ha Balog ismét benyújtja módosító indítványát, azt hívő katolikusként „minden további nélkül” megszavazná, még az MSZP-frakcióval szemben is.

Kíváncsiak voltunk Pető Iván véleményére is. Ő volt ugyanis az egyetlen szabaddemokrata képviselő, aki az előző végszavazásnál – a Fidesszel és a KDNP-vel együtt – tartózkodott, azaz gombot nyomott, de nem az „igen” gombot nyomta meg. Pető azonban hétfőn nem volt a Parlamentben.

A Magyar Demokrata Fórum elnökhelyettese, a frakció hiányában függetlenként képviselősködő Herényi Károly „magánvéleményét” osztotta meg a hvg.hu olvasóival, amikor portálunknak nyilatkozott: egyetértett Sólyom László aggályaival. „Ha tartunk egy népszámlálást, az legyen alapos és kapjunk teljes képet a magyar társadalom nemzetiségi, etnikai, vallási, szociológiai összetételéről.” A népszámlálási törvényre szerinte mindenképpen szükség van, mert a népszámlálás „uniós előírás”. Pártja csak akkor alakít ki végleges álláspontot, ha az új törvényjavaslat teljes szövegét ismerik.

Az eredeti törvényjavaslatot a kormány nevében benyújtó kancelláriaminiszter, Molnár Csaba nem kívánt nyilatkozni a hvg.hu-nak. „Ha visszahozzuk a Parlamentnek, akkor fogom elmondani” – mondta sietve.

Szegő Péter