A vasárnapi csornai időközi országgyűlési választáson a szavazásra jogosult 45 145 választópolgár 21,75 százaléka vett részt, tehát a választás érvénytelen volt. A leadott 9752 érvényes szavazatból 7104-et szerzett a Fidesz-KDNP közös jelöltje, Gyopáros Alpár. A jobbikos Takács Krisztián 1256, a szocialista Balogh Csaba 784, a Seres Mária-féle Civil Mozgalom jelöltjeként indult Demján Mihályné 400, a MIÉP-es Molnár Tivadar 208 szavazatot kapott. Az MDF és az SZDSZ nem indult a választáson.

Az emberek azért nem járultak tömegestül az urnákhoz, mert tisztában vannak azzal, hogy ez az időközi választás csak fél évre szól - vélekedett lapunknak Lamperth Mónika, az MSZP alelnöke. Arra a megjegyzésre, hogy a MIÉP és a Jobbik együtt majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a kormánypárt, Lamperth azt mondta: „Magyarországon is és Csornán is ennél lényegesen magasabb az MSZP támogatottsága, bár a csornai választókerület hagyományosan jobboldali attitűdű." Az MSZP elnökhelyettese szerint az alacsony részvétel jelzi, hogy a mai közélet idegen az emberektől, s ebben a teljes politikai osztály a felelős. A döntésekért a kormánypártnak nagyobb a felelőssége, de a demokratikus folyamatokban való részvételért más pártokkal egyforma a felelősség - szögezte le a politikus. Arra a kérdésünkre, hogy az MSZP a második fordulóban megtesz-e mindent a magasabb részvételű érvényes választásért, s ezzel a fideszes győzelemért, Lamperth azt mondta, „ebben a választókerületben is és szerintem minden egyes választáson küzdeni kell azért, hogy válasszák a szocialista pártot”.
 
Gyopáros Alpár fő ellenfele a közöny volt, amit most, az első fordulóban nem sikerült legyőzni - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. A hvg.hu felvetette, hogy aligha a mostani kormánnyal szembeni mindent elsöprő népharag jele az, hogy a választópolgárok több mint hetvennyolc százaléka otthon maradt, amire Pokorni úgy reagált: „Nagyon rövid idő van hátra a választásokig. Ettől a Parlamenttől és így a most megválasztásra kerülő képviselőtől sem várnak az emberek érdemi változást. Jövő tavaszra készül szerintem lélekben minden választópolgár.” Hozzátette: a politikával szembeni általános bizalmatlanság is okozhatta az alacsony részvételi arányt, „ami már nemcsak az MSZP-vel szembeni bizalmatlanság, hanem eleve a politikai intézményekbe, a választásba, a demokráciába vetett hit megrendülése is”, így szerinte az ellenzék is „szenvedője” az általános politikai bizalomvesztésnek. A Jobbik és a MIÉP együttes tizenöt százalékát a Fidesz alelnöke azzal magyarázta, hogy „alacsony részvételnél az érzelemvezéreltebb, militánsabb kis pártok fölülértékelődnek”, emellett „a kilátástalanság, a reményvesztettség kedvez a leegyszerűsítő, nemegyszer irracionális megoldási javaslatokkal előálló politikai erőknek”, még Magyarország fejlettebb, nyugati részén is. Az ellenzéki oktatáspolitikus szerint a tél, a sötét, a hideg, a magas villany- és gázszámla, az áremeléses január elősegíti a depressziót, és a Jobbik konjunktúráját hozhatja.

„Nagyon tudatosan még korábban úgy döntött az SZDSZ, hogy a számunkra nagyobb súllyal bíró józsefvárosi polgármester-választásra koncentrál” – mondta Ikvai-Szabó Imre, az egyetlen SZDSZ-es politikus, aki egyszerre országgyűlési képviselője és ügyvivője is a pártnak. Az, hogy az SZDSZ nem szállt Csornán ringbe, nem Budapesten, hanem Győrött dőlt el: „Ez a megyei szervezet kompetenciája, amit az ügyvivő testület csak véleményez.” Ikvai-Szabó szerint nem a választó hibája, ha nem megy el szavazni: „vélhetően nem kapott jó ajánlatot”. A Jobbik plusz MIÉP tizenöt százaléka szerinte a csodavárás következménye. „Csoda pedig nem lesz” – vélte.

Az MDF szintén nem állított jelöltet. „Kár időt, energiát ebbe belefektetni, hiszen ennek a Parlamentnek már nagyon kevés ideje van hátra" – mondta Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese. Arra a megjegyzésünkre, hogy a két radikálisan nacionalista párt együtt több mint tizenöt százalékot kapott, majdnem kétszer annyit, mint a kormánypárt, úgy felelt: „Ott, ahol […] a kormánypárt ilyen teljesítményre képes, hogy a kérdések őszinte fölvetését is kerüli, nyilván a szélsőségek nagy teret kapnak.”

Szegő Péter