Az alapítványnak álcázott vállalkozások lefülelését is segítheti a kormány által tervezett új nyilvántartási rendszer. A sorsa azonban bizonytalan, mert a hétfőn ismét megszavazott, ám a Fidesz által kitartóan támadott új polgári törvénykönyvhöz van kötve.
„Felkérjük a Tisztelt Felhasználókat, amennyiben valamelyik szervezetnél a tudomásuktól eltérő adatok szerepelnek, a szervezetet bejegyző bíróságokhoz forduljanak erre vonatkozó észrevételeikkel” – ez a felhívás áll az alapítványok névjegyzékét közlő bírósági honlapon. A regiszter gyengéiről sokat elárul a szöveg, jelzi például, hogy korántsem olyan naprakész nyilvántartásról van szó, mint amilyen a cégjegyzék. Figyelmeztetik is a honlaplátogatót, hogy: „A névjegyzék nem közhiteles, a névazonosság kiszűrésére, tájékoztatásra szolgál, a hiteles adatokat a bejegyző megyei (fővárosi) bíróságok nyilvántartásai tartalmazzák!” Ezeket viszont csak a törvényházakat felkeresve lehet megtekinteni, s akkor sem nézhet bele bárki az alapítványok összes, ott őrzött iratába.
Ezen változtatna a kormány, a cégnyilvántartásnál megszokott rendhez közelítve az alapítványi nyilvánosság szabályait. Egy friss törvénytervezet szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatala üzemeltetné a lajstromot, aminek alapadatait bárki ingyen megtekinthetné a neten. Hogy valójában mit ér ez a tervezet, ha törvényerőre emelkedik, az attól függ, mi lesz a hétfőn – az államfői vétó után – némileg módosítva ismét megszavazott új polgári törvénykönyv (Ptk.) sorsa, az rendelkezik ugyanis arról, milyen adatokkal kell feltölteni a rendszert. Márpedig a Fidesz többször leszögezte, tartalmi kifogásai mellett a Ptk. 2010. májusi hatálybaléptetéséig adott időt is kevésnek tartja. Így aztán nem meglepő, hogy az új, már közhiteles alapítványi nyilvántartás a kormány tervei szerint sem indulna 2011 januárja előtt.
De már a szándék is nagy előrelépés. A különféle alapítványokat eddig sokszor használták üzletszerű gazdasági tevékenység leplezésére, kihasználva például azt, hogy sokkal kevesebb adatot kell közzétenniük, mint a cégeknek. Noha a közhasznú minősítésre hajtó alapítványoknak vállalniuk kell, hogy jelentést tesznek közzé magukról (ami lehet az is, hogy irodájukban elolvasható egy úgynevezett közhasznúsági jelentés), a többség működésének részletei homályban maradhatnak.
Az új Ptk. szerint már nem kell közérdekű cél az alapítvány létrehozásához (a mai szabályokról lásd Választék című írásunkat), ugyanakkor minden adatot, iratot nyilvánossá tennének. Ez pedig azt jelenti, hogy az alapítványi akták – hasonlóan a cégdossziékhoz – bárki számára megtekinthetővé válnának, azokról jegyzeteket lehetne készíteni. A nyílt dokumentumok közé tartoznának a jövőben a bíróság által el nem bírált kérelmek és azok mellékletei is. Az iratokat számítógépen rögzítenék, így akár elektronikus úton is lehívhatók lennének.
De nemcsak a nyilvántartási rendszerek közelítenének egymáshoz, hanem a cégek és az alapítványok is. Abban a tekintetben mindenképp, hogy – miként a törvényszöveg fogalmaz – „elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására” a jövőben sem hozható létre alapítvány (hisz erre vannak a cégek), az alapítvány a céljai megvalósítása érdekében mégis üzletelhet. Erről azonban már az alapító okiratban rendelkezni kell, s ezt a regiszterben is fel kell tüntetni. A naprakész közhiteles nyilvántartás létrehozását emellett nemcsak az indokolja, hogy például a pártok húsz éve előszeretettel használják pénzmozgatásra a hozzájuk közel álló magánalapítványokat (amelyeket nem ellenőriz a számvevőszék), hanem az is, hogy Magyarország gazdagjai mind gyakrabban viszik alapítványba milliárdjaik egy részét.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
