szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több útja-módja van ugyan a szegénység nagysága megmérésének, de a statisztikusok szerint a „nemzeti” adatok aligha hasonlíthatók össze. A szegénység „többdimenziós” és mindenütt változatos formákban nyilvánul meg. Bár látszólag módszertaninak tűnik a probléma, több annál.

A ’90-es évek végén Franciaországban a szegénység a szlovákiainak a kétszerese volt, és az évezred elején is nagyobb volt, mint Lengyelországban. Legalábbis papíron. Eközben a francia átlagjövedelmek a szlovákiaiak négyszeresét tették ki, a francia szegénységi küszöb pedig nagyjából a lengyel átlagjövedelemmel azonos.

Hogyan lehetséges ez? A magyarázatot a „relatív szegénység” fogalmánál kereshetjük, amelyet az unió is használ, éppen a tagállamok szegénységi értékeinek összehasonlítására. Eszerint szegény az, aki anyagi, kulturális és szociális források hiányában olyan gyenge helyzetben van, hogy képtelen a környezetében lévőkkel azonos szinten élni. Míg Európán kívül a szegény abszolút kategória, s az tekintendő annak, aki a létfeltételek (étkezés, lakás, fűtés) minimumával sem rendelkezik (ő lenne talán a mifelénk használt fogalom szerint a mélyszegénységben élő), addig az unióban a szegény a nem szegényhez viszonyítva jelent szegényt. Uff. Lássuk be, nem könnyű. Ennek aztán az a következménye, hogy a relatív szegénység még a legelesettebb országokban sem több ötven százaléknál.

© Túry Gergely
A statisztikusok azért próbálkoznak, például a kerülőutakkal. Mondjuk, azt tekintik szegénynek, aki „rászoruló”, akit pedig azzal azonosítanak, aki szűkös körülményei miatt támogatást kap. Csakhogy ez az adminisztratív feltétel nem állandó, és azt a hamis képet adja, hogy a nagylelkű szociálpolitika esetében több a szegény, mint a szűkmarkúnál.

E nehézségekkel foglalkozott a francia statisztikusok egyik legutóbbi „kávéházi beszélgetése”, amely sorozatról a Statisztikai Szemle tudósít hónapról-hónapra. A jelenlegi számítási gyakorlat a jövedelmet veszi alapul, mintegy azt feltételezi, hogy az a jólét egyetlen forrása, noha ez nyilván nincs így. Azt se nagyon tudni, hogy a szegénységi küszöb értékét miért éppen az átlagjövedelem 40–60 százalékánál húzzák meg.

A szegénység mérése igencsak drága műfaj. Ahhoz, hogy a statisztikusok árnyalt képet kapjanak, több megközelítést kell alkalmazni. Már csak azért is, mert a küszöb alá nem csak egyetlen tényező juttatja a háztartásokat. Azt hihetnénk például, hogy a társadalom legkisebb jövedelmű tíz százaléka, a legrosszabb körülmények között élők tíz százaléka és a hónap végét leginkább váró egytized nagyjából a lakosságnak ugyanaz a szelete, pedig dehogy, a franciáknál e halmazok közös metszete mindössze 1–2 százalék, őket bátran nevezhetjük mélyszegényeknek, kirekesztetteknek, underclass-nak, margóra szorítottaknak, a „szegények legszegényebbjeinek”.

A vitázók megegyeztek abban, hogy még az unió tagállamainak szegénysége sem hasonlítható össze, nemhogy a nem európai országoké. De nem ugyanaz a szegénység a városokban vagy a falvakban, az időseknél vagy a fiataloknál sem. A statisztikusok egyetértettek azzal, hogy Európában leginkább a betegség, a diploma hiánya és az egyszülős („csonka”) család „hajlamosít” a szegénységre.

(Statisztikai Szemle, 2009/12)

zádori

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Jordán Tamás: „Vidnyánszky, a mi pápánk, kételyek nélkül él”

Jordán Tamás: „Vidnyánszky, a mi pápánk, kételyek nélkül él”

Új külgazdasági céget alapít a kormány

Új külgazdasági céget alapít a kormány

Rátóti Zoltán a Színművészeti átalakításáról: „Nem a vérengzés a cél”

Rátóti Zoltán a Színművészeti átalakításáról: „Nem a vérengzés a cél”