A szerencsejáték-függőség magyarországi helyzetéről az Ipsos Véleménykutató Zrt. végzett felmérést a  Szerencsejáték Zrt. megbízásából. Az országos vizsgálat során tízezer embert kérdeztek meg a játékfüggőség társadalmi és egyéni kockázatairól.

"Úgy gondoljuk, és úgy tudjuk a saját játékainkról, hogy azok nem segítik nagyon elő a játékfüggőség kialakulását" - mondta Somorai László. Ezt az állítást szerint a felmérés is igazolta: az úgynevezett "nem problémás" játékosok 94 százaléka választja a játéktársaság szolgáltatásait, a függőknek pedig csak 24 százaléka, a szerencsejáték-függők ugyanis gyors ütemű játékokon - így nyerőautomatákon, kaszinókban és online pókeren - játszanak. A függőség szempontjából ezek a legmagasabb kockázatú játékok Magyarországon - tette hozzá.

 A vizsgálat szerint a szerencsejáték-függők átlagosan húszezer forintot költenek havonta szenvedélyükre, de ennél magasabb összegek sem ritkák. A megkérdezettek szerint "az a játékfüggő, aki nem képes kontrollálni magát a szerencsejátékoknál, aki azért keresi a pénzt, hogy azt utána szerencsejátékra fordítsa".

A kutatás kiterjedt a szenvedélybetegek családtagjainak véleményére, az őket érintő következményekre is. A függőkhöz közel álló rokonok többsége úgy nyilatkozott, hogy anyagi helyzete rosszabb lett a betegség megjelenése óta. A megkérdezettek a betegség kialakulásáért leginkább az egyént tették felelőssé, ezt a játékostársak követik, a játékszervező pedig a harmadik helyen áll.

Somorai László elmondta, hogy a felmérésben résztvevők felvilágosító kampányok szervezését és a kutatások támogatását várják el a társaságtól. Ennek megfelelően a Szerencsejáték Zrt. további kutatásokat végeztet a témában, és mindent megtesz azért, hogy olyan játékokat fejlesszen, amelyek nem tartoznak a veszélyes, azaz a gyorsan ismétlődő kategóriába, ahol azonnal lehet nyerni.

 "A játék bizonyos mennyiségben és bizonyos formában alapvető szükséglete az embernek, de ha túlzásba visszük, akkor nagyon súlyos betegség alakulhat ki" - mondta Demetrovics Zsolt, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója a sajtótájékoztatón.

A pszichológus a betegség tünetei között említette az "azonnaliságszükségletet". Ez azt jelenti, hogy a játékos nem tud várni a következő játékig egy hetet, mint például a lottó esetében. A gyors ütemű játékok ezért tartoznak a legmagasabb kockázatúak közé.

A kutatás rávilágított: az átlagos, tipizált szerencsejáték-függő 39 éves, férfi, alacsony iskolázottságú és városi lakos.

Somorai László az MTI kérdésére elmondta: az online szerencsejáték egyre nagyobb probléma Magyarországon, a szerencsejáték ezen formáját választja a függők 48 százaléka. Az internetet használók fokozott veszélynek vannak kitéve, mert ezeken a játékokon a pénz ténylegesen nem jelenik meg, ez pedig felelőtlenebbé teszi az embert a költésben, felerősíti a kockázatot.