Fejes Péter volt főügyész annak ellenére is szükségesnek tartja a változásokat, hogy állítja, nem veszítette el hitét a vádhatóságban. Szerinte bizonyos esetekben a rossz kommunikáció is rontotta a szervezetbe vetett közbizalmat.
Szakmaiság, időszerűség, politikamentesség – visszatérően ezt a három, ügyészségi működéssel szembeni követelményt hangsúlyozta a Válasz Online-nak adott interjúban Fejes Péter, a köztársasági elnök második, jelenlegi legfőbbügyész-jelöltje, akinek kinevezéséről jövő hét kedden szavazhat az Országgyűlés.
Baka András köztársasági elnök Fejes Pétert jelölte második körben legfőbb ügyésznek. Első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt két hete a Tisza-többség leszavazta a parlamentben, mivel a testvére az aranykonvojügy érintettje, gyanúsítottja. Ezzel a kormánypárt erős jelzést küldött az államfőnek, aki ezután inkább új jelöltet keresett.
A hármas jelszóban foglalt – laikusok számára egyáltalán nem magától értetődő – „időszerűséget” a legfőbbügyész-jelölt úgy magyarázta, hogy e szerint „a döntéseket akkor kell meghozni, amikor a szükséges információk, adatok rendelkezésre állnak, de akkor meg kell hozni”.
Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy
konkrét ügyeknél is vizsgálná, időben és helyesen hoztak-e döntéseket, és szükség esetén fegyelmi eljárást is indítanának. Hozzátette, ha egy ügyben új bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor akár régi aktákat is le fognak porolni.
Megjegyezte azt is, a legsúlyosabb ügyeknél az elévüléstől sem feltétlenül kell tartani, mert költségvetési gazdasági bűncselekményeknél, hűtlen kezelésnél akár tíz év is lehet az elévülés ideje.
Az ügyészségben 40 éves szakmai tapasztalattal rendelkező volt főügyész kijelentette, tudja, hogyan tegyen eleget a hármas követelményrendszernek, ha az Országgyűléstől bizalmat kap. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem érezné saját kudarcának és nem élné meg csalódásként, ha végül nem kapná meg a parlamenti többség támogatását.
Azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedésekre van szükség, melyek egy részéhez jogszabályt is kell módosítani
– foglalta össze a legsürgősebb teendőket, amelyekkel megválasztása esetén számol. Arra is kitért, tudja, kikben bízhatna vezetőként, de őket nyilvánosan nem nevezheti meg, és leszögezte, listája sincs arról, hogy kik maradhatnánk és kiket kellene elküldeni.
Az általa szükségesnek látott szervezeti átalakításokkal kapcsolatban elmondta, karcsúsítani kellene a Legfőbb Ügyészséget, újra kellene gondolni a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét.
A közvélemény igazságérzetét joggal és alappal sértő ügyészségi döntések és az esetleges döntések elmulasztása miatt pedig meg kell követni a társadalmat
– tette hozzá.
Fejes Péter azt is többször leszögezte, hogy nem veszítette el az ügyészségbe vetett bizalmát, és többször utalt arra is, hogy a közvéleményt megbotránkoztató vádhatósági lépések vagy éppen azok elmaradása mögött adott esetben akár rossz kommunikáció is állhatott, nem feltétlenül csak irányítottság vagy politikai befolyásoltság.
Az ügyészség működését különösen megzavaró, a szakmaiságnak ártó helyzetként beszélt arról, hogy jelenleg nincs legfőbb ügyész, aki a hierarchikus szervezet csúcsán állna. Mint mondta, ez felerősíti a kifelé irányuló megfelelni igyekvést és az egymásra mutogatást is. De, mint mondta, ezek a problémák gyorsan megoldódnának egy új csúcsvezető megjelenésével és a főügyészi felelősségek következetes számonkérésével.
Fejes Péter szerint jelen időben is törvény előtti egyenlőség van az országban: nem számít, hogy valaki politikus-e vagy sem, csak az, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja felmerül-e valakivel szemben. Az a törekvése, hogy a törvény előtti egyenlőség ténye a társadalom számára is hihetővé váljon. Később kitért arra, hogy ebben is jelentős szerepe lehet az ügyészségi kommunikáció átalakításának.
Az állásából felfüggesztett volt főügyész védője számolt be a maratoni meghallgatásról, illetve arról is beszélt: kezdeményezni fogják, hogy az NVVH vonja magához az aranykonvojüggyel kapcsolatos nyomozást.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
