Balsai: „törvényes alapja lehet” a Gyurcsány elleni nyomozásnak

Balsai István keddi budapesti sajtótájékoztatóján ismertette részjelentését a 2006. szeptember 17. és október 24. közötti napokban a fővárosban történt rendőri intézkedésekről, valamint a politikai és büntetőjogi felelősök azonosításának vizsgálatáról.

A miniszterelnöki megbízott azt mondta, ha még a hiányzó, elsősorban nemzetbiztonsági dokumentumokat beszerzik, "a napnál világosabb lesz az, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben is el kell rendelni a nyomozást, és meg kell állapítani a felelősségét". Közölte: olyan konkrét dokumentum, amely "fogást" jelentene Gyurcsány Ferencen, jelenleg nem áll rendelkezésükre. Megállapításukra logikai következtetések alapján jutottak.

Arra a kérdésre, hogy a volt kormányfőn kívül van-e olyan konkrét személy, akivel szemben nyomozás elrendelését tartanák kívánatosnak, Balsai István válaszában Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt, az ő közbiztonsági helyettesét, Lapid Lajost, Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettest és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnokát említette. Hangsúlyozta azonban, sem ő, sem a munkatársai nem nyomozóhatóság.

(A részjelentés szerint "a rendőrparancsnoki hierarchia konkrét személyei ellen nyomozás elrendelésére az elöljárói intézkedés elmulasztása katonai bűncselekményének alapos gyanúja képezhet reális alapot".)

Orbán Viktor kormányfő megbízottja emlékeztetett, a 2006. őszi események ügyében elrendelt nyomozások nem vezettek eredményre. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, újra kell majd indítani az eljárásokat, a cselekmények nem évültek el. Jelentős dokumentáció áll rendelkezésükre - jegyezte meg.

Balsai István külön ismertette a Rebisz 2006. október 23-i lőszerfelhasználását. Eszerint felhasználtak 1.164 könnyfakasztó gránátot, az egyik típusú indítólőszerből 1.902 darabot, csaknem 1.200 gumilövedéket, valamint 581 darab vadásztöltényt és tíz kombinált hang-fény gránátot. A rendőri fellépés 2006. október 23-án reggeltől kezdve jogellenes volt - fűzte hozzá.

Bírálta a büntetés-végrehajtás és a bíróságok akkori működését is. Utóbbival kapcsolatban a részjelentés kiosztott kivonata úgy fogalmaz: a közterületeken elfogott civil személyek ellen indított eljárások törvényes alapjai aggályosak.

A politikus példaként említette azt, hogy az elsőfokú eljárásokban előzetes letartóztatásba helyezett 147 ember ügyében másodfokon 144 esetben változtattak - enyhítettek - a döntésen. "Nekem nem tisztem mint országgyűlési képviselőnek a bíróság (...) működésébe beleszólni, de az elgondolkoztató, hogy 147 esetből 144-szer tévednek" - mondta, majd idézte a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiuma vezetőjének, Frech Ágnesnek a korábbi nyilatkozatát, amely szerint a nyomozási bírák a tömegesen érkező ügyek nyomása, a helyzet különlegessége okán azt érzékelték, hogy a társadalmi rend helyreállítása érdekében a bíróságnak is tennie kell valamint. "Ilyen típusú bírósági okfejtésre nagyon régen, 1956 után a népbíróság előtt került sor" - reagált Balsai István.

Megerősítette azt a korábbi álláspontjukat, amely szerint kritikán aluli volt a bíróságok hozzáállása az ügyekhez.