szerző:
hvg.hu

Beindult a vállalati lobbi a telekommunikációs, energetikai és kiskereskedelmi cégek válságadója ellen, amely egyes szakértők szerint komoly gazdasági kockázatokat hordoz. Az érintett külföldi tulajdonú cégek akár jogi úton is megpróbálhatnak érvényt szerezni a sarc elleni kifogásaiknak.

"A magyar adófizetőkről már sok bőrt lehúztak, ők nem terhelhetők tovább, ezért az extraprofitot bezsebelő ágazatoknak kell most megsegíteniük az országot és az embereket" – mondta a válságadók október 18-i megszavazása előtt a parlamentben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor. "Az adófizetők az elmúlt 8 évben rengeteg pluszpénzt fizettek be, a válság terhét is elsősorban ők viselték" – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint most úgy tisztességes, hogy azok vállaljanak pluszterheket, akik jelentős extraprofitot könyvelhettek el.

Ráterhelik?
©

Bár a kormányzati elképzelések szerint a különadót nem lehetne a vásárlókra hárítani, lehetséges hatásaikat tekintve  az új terhek súlyos kockázatokat hordoznak – véli Halpern László, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA KTI) tudományos igazgatóhelyettese. Az energiaszektor kivételével az érintett ágazatokban jelenleg nincs hatósági árszabályozás, ezért a szakértő szerint könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozások továbbhárítják az adókat a vásárlókra, ennek pedig inflációs hatása lehet.

A kiskereskedelmi cégek akár a beszállítókra is terhelhetik az extraadókat, lecsökkentve az átvételi áraikat – teszi hozzá Halpern László. A válságadó miatt az érintett cégek jegelhetik a költséges beruházásokat, fejlesztéseket, aminek szintén a vásárlók ihatják meg a levét, ráadásul az elhalasztott fejlesztések miatt elmaradhatnak a létszámbővítések, sőt, akár létszámcsökkentésekre is szükség lehet. „A különadók ellentételesek azzal a céllal, hogy Magyarország a közterhek és az adók tekintetében versenyképesebb legyen” – mondja az MTA KTI szakértője, aki szerint az a kormányzati álláspont nem állja meg a helyét, hogy a különadóknak a gazdaság szempontjából nincsenek káros hatásai, mivel nem a "termelő" ágazatokat sújtják.

Egyeztetnének a kormánnyal a kifogásokról

A válságadók ellen gőzerővel beindult a szakértők szerint Magyarországon egyébként is erős vállalati lobbi. Az új teherrel sújtott, külföldi tulajdonú vállalatok ráadásul most csapdahelyzetbe kerültek a szoros – részben még az év vége előtt esedékes – befizetési határidők miatt, ezért a lobbizás tűnhet a legcélravezetőbb eszköznek, mert gyorsabb eredményhez vezethet, mint a jogi út – véli Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint az érintett cégek itthon, közvetlenül, vagy külföldön, anyavállalataikon, illetve európai lobbiszervezeteiken keresztül próbálhatnak meg fellépni az ágazati extraadók ellen. A telekommunikációs szektorban – ahol egyes piaci vélemények szerint a fokozott verseny miatt nem nagyon tudják majd az ügyfelekre hárítani az új adót – a Vodafone már közölte, hogy tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal az extraadó miatt veszélybe került fejlesztések sorsát illetően, versenytársa, a Telenor pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban egyeztetett.

Ellendrukkerek

A válságadóval terhelt külföldi tulajdonú cégek szerint az új különadók negatív hatással lehetnek az ország megítélésére. A Tesco – amely az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint több mint 12 milliárdnyi válságadót fizet – közleményében azt írta: „Az a piaci bizonytalanság, amit az ehhez hasonló lépések okoznak, kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre.” Az osztrák Spar kiskereskedelmi hálózat vezetője, Gerhard Drexel „felfoghatatlannak és törvényellenesnek” minősítette a magyarországi leánycég által fizetendő új adót. A nálunk működő német cégeket képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara hírlevelében Munkahelyek veszélyben! címmel megjelent vélemény szerint pedig „elgondolkodtató, hogy épp azokat az ágazatokat terhelik különadókkal, amelyekben a külföldi cégek nagy volumenű beruházásokat hajtottak végre és munkahelyek tízezreit biztosítják. Ugyanakkor a vállalatok továbbra is hiányolják azokat a reformlépéseket, amelyek fenntartható alapokra helyeznék a költségvetés kiadási oldalát.”

Nem kerülhetne az Alkotmánybíróság elé?

A lobbizás mellett a külföldi tulajdonú cégek a különadókkal kapcsolatos kifogásaiknak elvileg jogi úton is megpróbálhatnak érvényt szerezni. A különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetőek, a bevezetésük évében való teljes mértékű alkalmazásuk pedig könnyen alkotmányellenes lehet – írta még például a válságadók október 18-i elfogadása előtt megjelent gyorselemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Eddig ugyan nem érkezett beadvány az Alkotmánybírósághoz az energetikai, telekommunikációs és kiskereskedelmi cégekre kivetett különadókkal kapcsolatban, de Sereg András szóvivő szerint a taláros testületnél arra számítanak, hogy – akár már november elején – alkotmányossági kifogások érkeznek majd az Ab-hez a válságadóval kapcsolatban. Kérdés viszont, hogy lesz-e egyáltalán lehetőségük az alkotmányossági felülvizsgálatokra. A Fidesz ugyanis keddi bejelentése szerint úgy módosítaná az alkotmányt, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. Az ilyen témák közé tartoznak többek között a központi adónemek is.

EU-korlátok
©

A válságadók – főként a telekommunikációs szektorban – kicsaphatják biztosítékot az EU-ban is. Az Európai Bizottság már be is jelentette, hogy tájékoztatást kér a magyar kormánytól az Orbán Viktor által bejelentett távközlési adóról annak megállapítására, hogy összhangban van-e a teher az uniós távközlési szabályokkal. Az egyik uniós irányelv szerint ugyanis a telekommunikációs cégekre csak egyes adminisztratív és szabályozási költségek fedezésének céljából lehet különadót kivetni. A távközlési szolgáltatókra kivetett különadók miatt a bizottság korábban Spanyolország és Franciaország ellen is eljárást indított.

Akik a kiegyezés mellett döntenek

A különadóval kapcsolatban azonban nem teljesen egységes a külföldi tulajdonú cégek véleménye: Kiszelly Zoltán szerint azok a vállalatok fogadják el a terhet, amelyek Magyarországon hosszabb távra terveznek, és inkább kiegyeznek és bekalkulálják az extra kiadást – úgy gondolják, hosszabb távon, esetleg egy második Fidesz-vezette kormányzati ciklusban ennek pozitív eredménye lehet.

"A most válságadóval sújtott szektorokon kívüli cégek régóta nem nézik jó szemmel, hogy a magyarok jövedelmük zömét törlesztörészletre és rezsire fizetik, és így nem marad pénzük az általuk kínált szolgáltatásokra és termékekre" - teszi hozzá a politológus. "A Fidesz akkor tudna igazán jól kijönni a multiellens harcból, ha az emberek éreznék az alternatívát: Csehországban és Romániában például a nyugdíjakat és közalkalmazotti béreket 10-25 százalékkal csökkentették. A magyar kormány a terheket ennél szélesebb körben teríti."

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Kisebb cégeket hozhat nehéz helyzetbe a különadó

Nagyon meglepődnénk, ha bármelyik távközlési cég tovább tudná hárítani a lakosságra a kivetendő különadót, sokkal inkább a beruházásokat befolyásolja majd a befizetés - mondta keddi sajtótájékoztatóján Zsembery György, az Invitel Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Felszámolták a Magyarországnak milliárdos kárt okozó nemzetközi bűnszervezetet

Felszámolták a Magyarországnak milliárdos kárt okozó nemzetközi bűnszervezetet

Itt a lista: ezek közül kerül ki a 2020-as Év Autója

Itt a lista: ezek közül kerül ki a 2020-as Év Autója

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Fotós aha-élmények a Petőfi-dagerrotípiától az első szelfiig

Fotós aha-élmények a Petőfi-dagerrotípiától az első szelfiig

Megöltek egy nőt Pécsen

Megöltek egy nőt Pécsen

Hadházy feljelentést tehet a parlamenti akciója után

Hadházy feljelentést tehet a parlamenti akciója után