Nem az Alkotmánybíróság (Ab), hanem az alkotmány szab határt a politikának. Az Ab mindent megtett, hogy tudatosítsa: a rendszerváltással megfordult a jog és a politika viszonya. A szocializmusban – mint más nem-alkotmányos rendszerekben is – a politika eszközként használta a jogot. Az alkotmányos rendszerben viszont bármely politikai törekvés csakis az alkotmány keretei között valósítható meg – hangzott el azon az előadáson, amelyet Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke 2005. május 23-án tartott a Mindentudás Egyetemén Az alkotmány őrei címmel.

Az Alkotmánybíróság egykori elnöke emlékezett a nyolcvanas évekre, amikor a parlament egyik szerveként létrejött egy alkotmánybíróság-szerű testület, az Alkotmányjogi Tanács. Ez nem volt Ab, törvényt nem bírálhatott felül, feladata leginkább a túlburjánzó szabályozás „kitisztítása” volt, ráadásul tagjainak – a megalakulást követő fogadáson – azt mondta:  „Elvtársak, csak semmi jogászkodás”.

1988-89-ben a szocialisták alkotmányreformra készültek. Ennek két előrehozott lépése az Alkotmánybíróság felállítása és a köztársasági elnök intézményének helyreállítása lett volna, de a tervezett Ab tipikusan szocialista jegyeket viselt: nem semmisíthetett volna meg törvényt, s ha alkotmányellenesnek ítélt volna is egy jogszabályt, arról a parlament mondta volna ki az utolsó szót. Végül azonban az Ellenzéki Kerekasztal közreműködésével és feltételeivel megegyezés született az Ab fokozatos felállításáról: 1989 novemberében öt bírót választanak, a szabad választások után további ötöt, az utolsó ötöt pedig majd a második parlament választja meg további négy év múlva. Az Ab 1990. január 1-jén kezdte meg működését.

A rendszerváltás szervei közül az első és egyetlen volt, amely már a választások előtt tevékenykedett, s alkotmányossági szempontból felügyelte magát a szorosan vett rendszerváltást. Ekkor kezdődött az a világtörténeti újdonság, hogy egy forradalmi folyamat szigorúan jogállami keretek között zajlik. Ez az, amit később az Ab jogállami forradalomnak nevezett, s saját magát e jogállami forradalom letéteményesének tekintette – mondta öt évvel ezelőtt Sólyom László.

Az európai alkotmánybíróságok három hullámban keletkeztek – mindhárom generáció összekapcsolódott egy-egy rendszerváltással, amikor egy korábbi elnyomó vagy tekintélyuralmi rendszer helyébe demokratikus jogállam lépett – hangzott el az előadásban. Az első nemzedék, a német, az olasz Ab, a francia Alkotmánytanács a világháború utáni újrakezdésből nőtt ki. A második generációs bíróságok a Franco-, illetve a Salazar-rezsim összeomlását követték Spanyolországban és Portugáliában, a katonai diktatúrát Görögországban az 1970-es években. A harmadik hullám a kommunista rendszerek bukása után söpört végig Közép- és Kelet-Európán és a volt Szovjetunión. Sólyom László hangsúlyozta: az Ab-k létrehozását alapvetően motiválta a többségi demokráciával szembeni mélységes bizalmatlanság – hiszen ezek az országok megtapasztalták, hogy a parlamentek bármit megszavazhatnak.

Az európai alkotmánybíróságokkal kapcsolatban azt mondta a köztársasági elnök: a törvényhozás és az alkotmánybíróság konfliktusa nyílt és éles: a külön erre a feladatra létrehozott Ab ítél a jogszabályok alkotmányosságáról, s mindenkire kiterjedő hatállyal megsemmisíti a törvényt. Nem is alkotmánybíróság az, ami ezzel a hatalommal nem rendelkezik.

Az amerikai irodalom a magyar Alkotmánybírósággal kapcsolatban alkotmányos alkudozásról (constitutional bargaining) beszél. Voltaképpen igaza van. Számos törvény ismétlődően megjárta az Ab-t; a törvényhozó mindig igazított rajta az Ab követelményei szerint, míg végül kialakult egy olyan állapot, amely alkotmányosan már elfogadható volt, és a törvényhozó eredeti céljától sem állt túl messze. Ez történt a kárpótlási törvényekkel vagy a Bokros-csomag egyes darabjaival is – emlékezett Sólyom.

Magyarországon az Ab határozta meg a rendszerváltás stílusát: kérlelhetetlenül mércévé tette az alkotmányt. Az átmenetet – az AB saját kifejezésével élve – jogállami forradalommá tette. A külföldi irodalom szerint az Ab határozta meg a rendszerváltást – nem a parlament, az elnök, a hadsereg vagy valamilyen vallási vezető – olvasható az előadásban. Az Ab világnyelveken is közzétette legfontosabb ítéleteit, bőséges magyarázatokkal. Ez meghálálta magát: külföldi könyvek sora született a magyar Alkotmánybíróságról – emlékezett Sólyom László.