Az Országgyűlés honlapján közzétett határozati javaslat szerint a parlament felkéri a kormányt, hogy a rendelettel bevezetett intézkedések érvényének meghosszabbítását 2011. február 28-ig vizsgálja felül, és a felülvizsgálatról tájékoztassa az Országgyűlést.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt arra is, hogy a veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett és a várhatóan szükséges további intézkedésekről az Országgyűlés ülésein az intézkedések érvényének fenntartásáig adjon tájékoztatást.

A javaslat indoklása szerint időközben nyilvánvalóvá vált, hogy egy későbbi katasztrófa megelőzését szolgáló védművek elkészítése a kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen több időt vesz igénybe. A külterületi kárfelszámolás Veszprém megyében egyelőre nem fejeződött be, és a csaknem 1000 hektáros szennyezett mezőgazdasági terület mentesítése során továbbra is szükséges a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott egyes intézkedések alkalmazása, ami pedig csak a veszélyhelyzet fenntartása mellett lehetséges. A kárenyhítést és a helyreállítást a szokatlanul csapadékos téli időjárás is hátráltatja. Ezért a veszélyhelyzet fenntartása Veszprém megyében indokolt.

Az országgyűlési határozat elfogadása esetén a kormánynak lehetősége lesz a veszélyhelyzetet továbbra is fenntartani Veszprém megyében 2011. március 31-ig. A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az Országgyűlés október 18-án hatalmazta fel a kormányt arra, hogy év végéig meghosszabbítsa a vörösiszap-katasztrófa miatt Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében elrendelt veszélyhelyzetet.

A kormány október 16-án terjesztette az Országgyűlés elé az október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló indítványt, amelyet a képviselők 349 igen szavazattal, és a szocialista Szanyi Tibor ellenszavazatával fogadtak el.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t felügyelő kormánybiztosa korábban azzal indokolta a vészhelyzet meghosszabbításának szükségességét, hogy az érintett területen nem lehet elvégezni a feladatokat a normál közigazgatás keretében, vagyis továbbra is szükség van a fegyveres szervek, ezen belül a honvédség speciális eszközeinek alkalmazására.