szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Országgyűlés elfogadta a médiatörvény tervezetét, s ezzel befejeződött az a folyamat, ami néhány hónappal ezelőtt a média- és hírközlési hatóság létrehozásával kezdődött, az ORTT helyére lépő Médiatanács, illetve a közmédiumok felügyeletét gyakorló közalapítvány felállításával folytatódott.

A médiatörvény elfogadása nem előzmények nélküli. A közelmúltban fogadta el a parlament a néhány paragrafusból álló, s egyebek között a sajtó kötelezettségeit, a helyreigazítással kapcsolatos teendőket megállapító „médiaalkotmányt”, amely a jövő év elején lép hatályba, s amelyre a médiatörvényben többször hivatkoznak is.

A Fidesz-kormány médiapolitikájával szembeni egyik legfőbb kritika, hogy a nagyon erős jogosítványokkal rendelkező Médiatanács felállításával ellenőrzés alá vonják a teljes médiát, a kereskedelmi rádióktól és televízióktól kezdve az írott sajtón át az online tartalmakig. Az 1996-os, valóban elavult sajtótörvény helyébe lépő jogszabályt úgy verte keresztül a parlamenten a kormány, hogy meg sem próbáltak egyezkedni az iparág szereplőivel.

Fotógalériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
©

A törvénnyel szemben számos kritika, észrevétel, aggodalom fogalmazódott meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, alkotmányellenes.

Januártól bárki feljelentheti a neki nem tetsző újságokat és orgánumokat a Médiahatóság elnöke által kinevezett biztosnál, mindezt úgy, hogy adatai zárt kezelését kérheti. Tehát egy nevét nem vállaló bejelentő elindíttathat egy eljárást, amelyben a biztos az „érdeksérelemmel összefüggő” minden adatot elkérhet a kiadótól, még akkor is, ha az információ üzleti titoknak minősül. Az újság vezetői 15 napot kapnak az adatok átadására, igaz, a határozatot megtámadhatják a Fővárosi Bíróságon. Az ellenszegülő kiadókra akár 50 millió forintos bírság is kiszabható. A törvény értelmében több tíz-, esetenként százmilliós bírságokkal sújthatja a jogsértést elkövető orgánumokat, súlyos esetben törölheti a médiaszolgáltatókat a nyilvántartásból, vagy felmondhatja a velük kötött szerződést. A szakma szerint ez főleg a veszteséges online portálokra nézve lehet veszélyes.

A Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat ellen egyébként számos hazai és nemzetközi szervezet tiltakozott, köztük az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA), a Freedom House és az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ). A Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) és a Dél- és Kelet-európai Média Szervezet (SEEMO) pedig közös delegációt küldött Magyarországra, mert aggasztónak találták a magyar sajtószabadságra nézve a készülő törvényt. Sokan a Fideszen belül sem támogatták a javaslatot.

A médiatörvény tervezete ellen több tiltakozóakciót is szerveztek. Fehér címlappal jelent meg a Magyar Narancs, a Népszava, az Élet és Irodalom és a 168 Óra, míg a Hírszerző rendhagyó címlappal jelentkezett. A Facebookon is tiltakozás indult, amelynek során az online demonstrációban részt vevők profilképük üresre cserélésével tiltakoznak a törvénytervezet ellen. December 20-ára pedig demonstrációt szerveztek Budapesten, a Szabadság téren.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!