szerző:
hvg.hu

A médiatörvényről ma döntenek a parlamentben. A tervezettel kapcsolatban számos kritika, ellenvetés fogalmazódott meg.

Rogán Antal önálló képviselői indítványa azt kezdeményezi, rögzítsék az alaptörvényben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének - jelen esetben Szalai Annamáriának - rendeletalkotási jogát. A médiahatósággal és a médiumokkal kapcsolatban, úgy tűnik, igen határozott elképzeléseik vannak a kormánypárti képviselőknek. Az új médiatörvényről szóló javaslatot is egyéni képviselői indítványként nyújtották be, nevezetesen Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és a már megidézett Rogán Antal - így sem hatástanulmányra, sem a társadalmi, szakmai egyeztetésre nem kellett sort keríteni. Ilyen esetekben ugyanis - szemben a kormányjavaslatokkal - kikerülhető gyakorlatilag a teljes államigazgatási rendszer. Nem kell tartani attól, hogy a tervezet a parlament falai közül kiszivárog, a sajtóhoz kerül, véleményezik, nem kell a tárcáknak egyeztetni, vagyis sokkal gyorsabb, kényelmesebb és a kormány számára biztonságosabb megoldásról beszélünk. (A kormánypártokat az is motiválhatta, amikor számos alkalommal ezt a megoldást választották, hogy tartottak a minisztériumokban még bent lévő, de az előző kormány embereinek számító dolgozóktól, döntéshozóktól.)

A javaslattal szemben számos kritika, észrevétel, aggodalom fogalmazódott meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, alkotmányellenes.

Teljesen indokolatlan a tervezetnek az a része például, amely szerint a Médiatanács hatósági felügyeletet gyakorol az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok felett – mutatnak rá. Ők inkább azt javasolják, hogy a sajtó az országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein jelen lehessen, és ott kép- és hangfelvételt készíthessenek a sajtó munkatársai, így biztosítva az állampolgárok alapvető jogát az informálódásra.

Indokolatlannak és korlátozónak tartja a TASZ azt a javaslatot is, amely rendkívüli állapot esetén gyakorlatilag teljhatalmat adna a kormánynak arra, hogy bizonyos közleményekkel feltöltse a médiumokat, más műsorszámokat pedig letiltson. Önmagában a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése nem eredményezheti az alapjogkorlátozás jogállami korlátainak teljes megszűnését – vélik a jogvédők.

Büntetési tételek
- nagy tévék jogsértése esetén legfeljebb 200 millió, kisebbek esetén 50 millió forint,
- országosan terjesztett napilap esetében legfeljebb 25 millió,
- országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében legfeljebb 10 millió,
- más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében legfeljebb 5 millió,
- internetes sajtótermék esetében legfeljebb 25 millió,
- műsorterjesztő esetében legfeljebb 5 millió,
- közvetítő szolgáltató esetében 3 millió forint

Szerintük indokolatlan az is, hogy a hatóságnál be kell jelenteni valamennyi lekérhető szolgáltatást és sajtóterméket, ide értve a nyomtatott és az online sajtót is. Értelmezésük szerint a profitorientált blogok is a regisztrálandó kategóriába tartoznának; inkább önkéntes bejelentést javasolnak, hozzátéve azt is, hogy a nyilvántartásba vételért ne kelljen díjat fizetni.

Indokolatlan az is, írják az állásfoglalásukban, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára a nemzeti hírügynökség kizárólagos joggal hírműsorokat gyártson. A jogvédők szűkítenék a Médiatanács hatáskörét, a jogszabálytervezet szerint ugyanis a sajtótörvény bármely részletszabályának megsértése esetén a Médiatanács jogosult eljárni, így többek közt a közerkölcs megsértése, a személyhez fűződő jogok sérelme esetén, akár konkrét panaszos nélkül, egyház vagy vallási csoport burkolt megsértése esetén is eljárhat, ráadásul az újságírót forrása kiadására kötelezheti.

A TASZ azt is javasolja, hogy töröljék a tervezet azon részét, amely szerint ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal külön, kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatná a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten – ez a jogvédők szerint ugancsak indokolatlan.

Jogállamban sajtótermékek és internetes oldalak felfüggesztése, hatósági szerződések egyoldalú megszüntetése nyilvántartásból való törléssel elképzelhetetlen – hívták fel a figyelmet a TASZ munkatársai. A tervek szerint ugyanis a jogsértő tartalom közzétevőjére 5-25 millió forintos bírság várhat, s végeredményben be is tilthatják az orgánumot. A bírság mértéke a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerint is irreális.

Ezt a Magyar Lapkiadók Egyesülete is szóvá tette a tervezet kritikájában. A lapkiadók akár 25 millió forintos, a felsővezetők pedig 2 millió forintos bírságra is számíthatnak, ami a jelenlegi makrogazdasági viszonyok között ellehetetleníthet kiadókat és elriaszthatja az újságírókat, szerkesztőket a tényfeltáró újságírástól – fogalmaztak. Azt is kifogásolták, hogy a tervezet elfogadásával az információs források eddigi védelme megszűnne, sőt, ez nemcsak az újságírókra terjedne ki, hanem az egyes ügyekben érintettekre is. Eddig csak a bíróság, a Büntetőtörvénykönyvben meghatározott törvényi tényállás fennállása esetén, a büntetőeljárásjog szabályainak alkalmazásával kötelezhette az újságírót forrása kilétének felfedésére, ezentúl a Médiatanács, mint hatóság is megteheti ezt, ami kérdésessé teszi a pártatlanság elvének érvényesülését - fogalmaztak.

Fehér címlapok. Tiltakozás a médiatörvény tervezete ellen
©

Arra is kitértek, hogy a tervezetben elfogadni kívánt, a szerkesztőségi tartalmak megítélésére vonatkozó jogértelmezési döntések a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) kerülnek, mely ellentétben áll azzal a törvényes gyakorlattal, mely szerint jogértelmezést, jogi iránymutatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bocsát ki. A Médiatanács pedig akár fel is függeszthet vagy törölhet egyes média szolgáltatásokat, amennyiben azok a hatóság értelmezése alapján ismételten megszegik a rendelet előírásait. Mindez felveti az objektív, pártatlan döntéshozatal elveinek csorbulását - vélekedtek.

Tiltakozók
A médiatörvény tervezete ellen több tiltakozóakciót is szerveztek. Fehér címlappal jelent meg a Magyar Narancs, a Népszava, az Élet és Irodalom és a 168 Óra, míg a Hírszerző rendhagyó címlappal jelentkezett. A Facebookon is tiltakozás indult, amelynek során az online demonstrációban részt vevők profilképük üresre cserélésével tiltakoznak a törvénytervezet ellen. December 20-án 6 órára pedig demonstrációt szerveznek Budapesten, a Szabadság téren.

A MÚOSZ is közzétette november végén a véleményét, amelyet akkor elküldtek az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának, de választ nem kaptak rá. Nehezményezik, hogy a javaslat a médiahatóság jogkörébe von bizonyos, egyébként bírósági hatáskörbe tartozó eljárásokat. Például a hatóság dönthet arról, hogy egy konkrét médiatartalom alkalmas lehet-e "személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére".

A MÚOSZ azt sem tartja elfogadhatónak, hogy jogsértésnek minősülne a javaslat alapján a médiaszolgáltatók politikai tájékoztatást nyújtó, tehát a magyarországi és a nemzetközi politikai vagy aktuális közéleti témájú elemző műsorokban szereplő műsorvezetők értékelő magyarázata. Azt is kifogásolták, hogy a médiahatóság feladata elbírálni, melyek a közérdeklődésre számot tartó események, és hogy milyen a hiteles, pontos, gyors, valamint a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás. Jogbizonytalanságra, a demokratikus nyilvánosság, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos megsértésére hivatkozva a tervezet visszavonását követelik.

Nemzetközi szervezetek is kritizálták a tervezetet. Többször bírálta például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amelynek sajtószabadság-képviselője egy jogi szakvélemény alapján szeptemberben a magyar médiacsomag módosítását szorgalmazta. A szakmai csoportok közül a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute, IPI) többek között azt kifogásolta, hogy a leendő törvény arra kényszeríthetné az oknyomozó újságírókat, hogy fedjék fel forrásaikat a nemzetbiztonsági és közrend védelme, vagy egy-egy bűncselekmény felderítése érdekében. Ezenkívül Anthony Mills szóvivő a hvg.hu-nak arról is beszélt, hogy a Médiatanács összetétele és a magas pénzbüntetéseket kilátásba helyező bírságolás alkalmat teremthet a kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon a hazai médiában. Szintén a médiahatóságok tisztségviselőinek esetleges politikai befolyás alá kerülése miatt aggódott a Brüsszelben működő Európai Újságíró Szövetség (European Federation of Journalists, EFJ), amely szerint emellett nem egyértelműek a tervezetben szereplő, médiatartalmakra vonatkozó hatósági követelmények sem. Az EFJ európai társigazgatója, Marc Gruber lapunknak elmondta azt is, hogy a szervezet szerint a nagyösszegű bírságok a független médiaszereplők működését veszélyeztethetik.

Időközben egyébként módosult az eredeti tervezet bírságokra vonatkozó javaslata. A törvényjavaslathoz L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke és Pálffy István KDNP-s képviselő (korábban tévés műsorvezető) nyújtott be módosító indítványt. Ennek értelmében mégsem lennének azonnal végrehajtandók a Médiatanács által a tévékre, rádiókra, nyomtatott és internetes újságokra kiszabott bírságok. Az eredeti előterjesztés úgy rendelkezett, hogy a csak fideszes delegáltakból álló, kilenc évre megválasztott Médiatanács határozatai ellen bírósághoz lehet ugyan fordulni, de a bírság megfizetését ez nem függesztette volna fel. Ez azt jelentette volna, hogy a megbírságolt tévék, rádiók és lapok csak utólag kapták volna vissza a pénzüket, ha a bíróság mégis nekik ad igazat. A javaslat szerint a bíróság saját hatáskörében dönthetne arról, hogy a per idejére felfüggeszti-e a bírság vagy más szankciók (például a képernyő ideiglenes elsötétítése) végrehajtását. A médiatartalom-szolgáltatás regisztrációhoz kötöttségével kapcsolatos részt is ez a javaslat fejti ki részletesen: eszerint ezt a NMHH hivatala vezeti, külön a tévékről, a rádiókról, a lekérhető szolgáltatásokról, az úgynevezett kiegészítő médiaszolgáltatásokról (ez általában a tévék honlapjait jelenti), illetve a nyomtatott és internetes lapokról.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
MTI Itthon

A MÚOSZ elutasítja az új törvény tervezetét

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elutasítja a készülő új médiatörvényt. Véleményük szerint a médiát "egy alkotmányosan eleve kifogásolható konstrukciójú hatóság jogkörébe vonja", és ezzel a demokratikus nyilvánosság egészét fenyegeti.

MTI Itthon

Médiatörvény: lehetne szigorúbb?

A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) ugyan üdvözli az új médiatörvény tervezetét, de a média- és médiaterjesztési monopóliumok visszaszorítására vonatkozóan szigorúbb szabályozást is el tudtak volna képzelni.

Bálint Csaba Itthon

Mit hozott a szerb sajtónak a szigorúbb médiatörvény?

Szerbia nem sok dologban jár Magyarország előtt, de médiatörvény-ügyben igen. Míg a magyar média szereplői még csak melegítenek a harcra, a szerb sajtó egy többé-kevésbé hasztalan ellenálláson már túl van.

MTI Itthon

Médiatörvény: egyre több lehet a termékelhelyezés a műsorszámokban

A most készülő médiatörvény lehetőséget ad termékelhelyezésre a műsorszámokban. Kaszó Klára, az RTL Klub jogi igazgatója éppen ezért úgy véli, van esély arra, hogy ne csupán a reklámköltések átrendeződése történjen meg, hanem további források is jöjjenek a piacra az új reklámozási módszer segítségével.

Megváltoztatná az internetet a világháló atyja, és erre van egy igen jó terve

Megváltoztatná az internetet a világháló atyja, és erre van egy igen jó terve

Az ön mobilja rajta van a listán? Ezek a telefonok romlanak el a leggyakrabban

Az ön mobilja rajta van a listán? Ezek a telefonok romlanak el a leggyakrabban

Késsel fenyegettek diákokat egy pécsi iskola udvarán

Késsel fenyegettek diákokat egy pécsi iskola udvarán

Donald Trump kérte Donald Trump Nobel-békedíjra jelölését?

Donald Trump kérte Donald Trump Nobel-békedíjra jelölését?

Hatalmas orosz zászlót raktak ki a Salisbury katedrális oldalán felállított állványzatra

Hatalmas orosz zászlót raktak ki a Salisbury katedrális oldalán felállított állványzatra

Terroristák szélnek eresztésével zsarolja Európát Trump

Terroristák szélnek eresztésével zsarolja Európát Trump