szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A médiatörvényről ma döntenek a parlamentben. A tervezettel kapcsolatban számos kritika, ellenvetés fogalmazódott meg.

Rogán Antal önálló képviselői indítványa azt kezdeményezi, rögzítsék az alaptörvényben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének - jelen esetben Szalai Annamáriának - rendeletalkotási jogát. A médiahatósággal és a médiumokkal kapcsolatban, úgy tűnik, igen határozott elképzeléseik vannak a kormánypárti képviselőknek. Az új médiatörvényről szóló javaslatot is egyéni képviselői indítványként nyújtották be, nevezetesen Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és a már megidézett Rogán Antal - így sem hatástanulmányra, sem a társadalmi, szakmai egyeztetésre nem kellett sort keríteni. Ilyen esetekben ugyanis - szemben a kormányjavaslatokkal - kikerülhető gyakorlatilag a teljes államigazgatási rendszer. Nem kell tartani attól, hogy a tervezet a parlament falai közül kiszivárog, a sajtóhoz kerül, véleményezik, nem kell a tárcáknak egyeztetni, vagyis sokkal gyorsabb, kényelmesebb és a kormány számára biztonságosabb megoldásról beszélünk. (A kormánypártokat az is motiválhatta, amikor számos alkalommal ezt a megoldást választották, hogy tartottak a minisztériumokban még bent lévő, de az előző kormány embereinek számító dolgozóktól, döntéshozóktól.)

A javaslattal szemben számos kritika, észrevétel, aggodalom fogalmazódott meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, alkotmányellenes.

Teljesen indokolatlan a tervezetnek az a része például, amely szerint a Médiatanács hatósági felügyeletet gyakorol az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok felett – mutatnak rá. Ők inkább azt javasolják, hogy a sajtó az országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein jelen lehessen, és ott kép- és hangfelvételt készíthessenek a sajtó munkatársai, így biztosítva az állampolgárok alapvető jogát az informálódásra.

Indokolatlannak és korlátozónak tartja a TASZ azt a javaslatot is, amely rendkívüli állapot esetén gyakorlatilag teljhatalmat adna a kormánynak arra, hogy bizonyos közleményekkel feltöltse a médiumokat, más műsorszámokat pedig letiltson. Önmagában a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése nem eredményezheti az alapjogkorlátozás jogállami korlátainak teljes megszűnését – vélik a jogvédők.

Büntetési tételek
- nagy tévék jogsértése esetén legfeljebb 200 millió, kisebbek esetén 50 millió forint,
- országosan terjesztett napilap esetében legfeljebb 25 millió,
- országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében legfeljebb 10 millió,
- más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében legfeljebb 5 millió,
- internetes sajtótermék esetében legfeljebb 25 millió,
- műsorterjesztő esetében legfeljebb 5 millió,
- közvetítő szolgáltató esetében 3 millió forint

Szerintük indokolatlan az is, hogy a hatóságnál be kell jelenteni valamennyi lekérhető szolgáltatást és sajtóterméket, ide értve a nyomtatott és az online sajtót is. Értelmezésük szerint a profitorientált blogok is a regisztrálandó kategóriába tartoznának; inkább önkéntes bejelentést javasolnak, hozzátéve azt is, hogy a nyilvántartásba vételért ne kelljen díjat fizetni.

Indokolatlan az is, írják az állásfoglalásukban, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára a nemzeti hírügynökség kizárólagos joggal hírműsorokat gyártson. A jogvédők szűkítenék a Médiatanács hatáskörét, a jogszabálytervezet szerint ugyanis a sajtótörvény bármely részletszabályának megsértése esetén a Médiatanács jogosult eljárni, így többek közt a közerkölcs megsértése, a személyhez fűződő jogok sérelme esetén, akár konkrét panaszos nélkül, egyház vagy vallási csoport burkolt megsértése esetén is eljárhat, ráadásul az újságírót forrása kiadására kötelezheti.

A TASZ azt is javasolja, hogy töröljék a tervezet azon részét, amely szerint ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal külön, kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatná a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten – ez a jogvédők szerint ugancsak indokolatlan.

Jogállamban sajtótermékek és internetes oldalak felfüggesztése, hatósági szerződések egyoldalú megszüntetése nyilvántartásból való törléssel elképzelhetetlen – hívták fel a figyelmet a TASZ munkatársai. A tervek szerint ugyanis a jogsértő tartalom közzétevőjére 5-25 millió forintos bírság várhat, s végeredményben be is tilthatják az orgánumot. A bírság mértéke a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerint is irreális.

Ezt a Magyar Lapkiadók Egyesülete is szóvá tette a tervezet kritikájában. A lapkiadók akár 25 millió forintos, a felsővezetők pedig 2 millió forintos bírságra is számíthatnak, ami a jelenlegi makrogazdasági viszonyok között ellehetetleníthet kiadókat és elriaszthatja az újságírókat, szerkesztőket a tényfeltáró újságírástól – fogalmaztak. Azt is kifogásolták, hogy a tervezet elfogadásával az információs források eddigi védelme megszűnne, sőt, ez nemcsak az újságírókra terjedne ki, hanem az egyes ügyekben érintettekre is. Eddig csak a bíróság, a Büntetőtörvénykönyvben meghatározott törvényi tényállás fennállása esetén, a büntetőeljárásjog szabályainak alkalmazásával kötelezhette az újságírót forrása kilétének felfedésére, ezentúl a Médiatanács, mint hatóság is megteheti ezt, ami kérdésessé teszi a pártatlanság elvének érvényesülését - fogalmaztak.

Fehér címlapok. Tiltakozás a médiatörvény tervezete ellen
©

Arra is kitértek, hogy a tervezetben elfogadni kívánt, a szerkesztőségi tartalmak megítélésére vonatkozó jogértelmezési döntések a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) kerülnek, mely ellentétben áll azzal a törvényes gyakorlattal, mely szerint jogértelmezést, jogi iránymutatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bocsát ki. A Médiatanács pedig akár fel is függeszthet vagy törölhet egyes média szolgáltatásokat, amennyiben azok a hatóság értelmezése alapján ismételten megszegik a rendelet előírásait. Mindez felveti az objektív, pártatlan döntéshozatal elveinek csorbulását - vélekedtek.

Tiltakozók
A médiatörvény tervezete ellen több tiltakozóakciót is szerveztek. Fehér címlappal jelent meg a Magyar Narancs, a Népszava, az Élet és Irodalom és a 168 Óra, míg a Hírszerző rendhagyó címlappal jelentkezett. A Facebookon is tiltakozás indult, amelynek során az online demonstrációban részt vevők profilképük üresre cserélésével tiltakoznak a törvénytervezet ellen. December 20-án 6 órára pedig demonstrációt szerveznek Budapesten, a Szabadság téren.

A MÚOSZ is közzétette november végén a véleményét, amelyet akkor elküldtek az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának, de választ nem kaptak rá. Nehezményezik, hogy a javaslat a médiahatóság jogkörébe von bizonyos, egyébként bírósági hatáskörbe tartozó eljárásokat. Például a hatóság dönthet arról, hogy egy konkrét médiatartalom alkalmas lehet-e "személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére".

A MÚOSZ azt sem tartja elfogadhatónak, hogy jogsértésnek minősülne a javaslat alapján a médiaszolgáltatók politikai tájékoztatást nyújtó, tehát a magyarországi és a nemzetközi politikai vagy aktuális közéleti témájú elemző műsorokban szereplő műsorvezetők értékelő magyarázata. Azt is kifogásolták, hogy a médiahatóság feladata elbírálni, melyek a közérdeklődésre számot tartó események, és hogy milyen a hiteles, pontos, gyors, valamint a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás. Jogbizonytalanságra, a demokratikus nyilvánosság, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos megsértésére hivatkozva a tervezet visszavonását követelik.

Nemzetközi szervezetek is kritizálták a tervezetet. Többször bírálta például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amelynek sajtószabadság-képviselője egy jogi szakvélemény alapján szeptemberben a magyar médiacsomag módosítását szorgalmazta. A szakmai csoportok közül a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute, IPI) többek között azt kifogásolta, hogy a leendő törvény arra kényszeríthetné az oknyomozó újságírókat, hogy fedjék fel forrásaikat a nemzetbiztonsági és közrend védelme, vagy egy-egy bűncselekmény felderítése érdekében. Ezenkívül Anthony Mills szóvivő a hvg.hu-nak arról is beszélt, hogy a Médiatanács összetétele és a magas pénzbüntetéseket kilátásba helyező bírságolás alkalmat teremthet a kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon a hazai médiában. Szintén a médiahatóságok tisztségviselőinek esetleges politikai befolyás alá kerülése miatt aggódott a Brüsszelben működő Európai Újságíró Szövetség (European Federation of Journalists, EFJ), amely szerint emellett nem egyértelműek a tervezetben szereplő, médiatartalmakra vonatkozó hatósági követelmények sem. Az EFJ európai társigazgatója, Marc Gruber lapunknak elmondta azt is, hogy a szervezet szerint a nagyösszegű bírságok a független médiaszereplők működését veszélyeztethetik.

Időközben egyébként módosult az eredeti tervezet bírságokra vonatkozó javaslata. A törvényjavaslathoz L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke és Pálffy István KDNP-s képviselő (korábban tévés műsorvezető) nyújtott be módosító indítványt. Ennek értelmében mégsem lennének azonnal végrehajtandók a Médiatanács által a tévékre, rádiókra, nyomtatott és internetes újságokra kiszabott bírságok. Az eredeti előterjesztés úgy rendelkezett, hogy a csak fideszes delegáltakból álló, kilenc évre megválasztott Médiatanács határozatai ellen bírósághoz lehet ugyan fordulni, de a bírság megfizetését ez nem függesztette volna fel. Ez azt jelentette volna, hogy a megbírságolt tévék, rádiók és lapok csak utólag kapták volna vissza a pénzüket, ha a bíróság mégis nekik ad igazat. A javaslat szerint a bíróság saját hatáskörében dönthetne arról, hogy a per idejére felfüggeszti-e a bírság vagy más szankciók (például a képernyő ideiglenes elsötétítése) végrehajtását. A médiatartalom-szolgáltatás regisztrációhoz kötöttségével kapcsolatos részt is ez a javaslat fejti ki részletesen: eszerint ezt a NMHH hivatala vezeti, külön a tévékről, a rádiókról, a lekérhető szolgáltatásokról, az úgynevezett kiegészítő médiaszolgáltatásokról (ez általában a tévék honlapjait jelenti), illetve a nyomtatott és internetes lapokról.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

A MÚOSZ elutasítja az új törvény tervezetét

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elutasítja a készülő új médiatörvényt. Véleményük szerint a médiát "egy alkotmányosan eleve kifogásolható konstrukciójú hatóság jogkörébe vonja", és ezzel a demokratikus nyilvánosság egészét fenyegeti.

MTI Itthon

Médiatörvény: lehetne szigorúbb?

A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) ugyan üdvözli az új médiatörvény tervezetét, de a média- és médiaterjesztési monopóliumok visszaszorítására vonatkozóan szigorúbb szabályozást is el tudtak volna képzelni.

Bálint Csaba Itthon

Mit hozott a szerb sajtónak a szigorúbb médiatörvény?

Szerbia nem sok dologban jár Magyarország előtt, de médiatörvény-ügyben igen. Míg a magyar média szereplői még csak melegítenek a harcra, a szerb sajtó egy többé-kevésbé hasztalan ellenálláson már túl van.

MTI Itthon

Médiatörvény: egyre több lehet a termékelhelyezés a műsorszámokban

A most készülő médiatörvény lehetőséget ad termékelhelyezésre a műsorszámokban. Kaszó Klára, az RTL Klub jogi igazgatója éppen ezért úgy véli, van esély arra, hogy ne csupán a reklámköltések átrendeződése történjen meg, hanem további források is jöjjenek a piacra az új reklámozási módszer segítségével.