Virslipróba: Importált élelmiszerek vizsgálata

Látványos pr-akcióval kezdte meg az Orbán Viktor kormányfő által beharangozott, „Európa élelmiszer-hulladékának beáramlását” megakadályozó vizsgálatokat az élelmiszer-biztonsági hatóság. Első alkalommal, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter részvételével, éppen a jelenlegi kormányhoz közel álló tulajdonosi körű CBA-nál vizsgálódtak – és mindent rendben találtak. A szaktárca rendelete szerint a hűtőházak és raktárak üzemeltetőinek a kiemelt kockázatú élelmiszereket – például a húsféléket, tejtermékeket, valamint azokat, amelyek fogyaszthatósági ideje Magyarországra érkezésük után 2 nappal lejár – várható érkezésük előtt két munkanappal be kell jelenteniük. A cél az, hogy az ellenőrzés már az első tárolási helyen megtörténjen. Azt, hogy hol érdemes vizsgálódni, a nagykereskedelmi raktáraktól kapott adatok alapján készített kockázatbecsléssel határozzák majd meg.

Az eddigi próbavizsgálatok után igazából ettől a héttől indulnak be az úgynevezett másodlagos élelmiszer-vizsgálatok – mondta a HVG-nek Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Szerinte a gyakorlatban elsősorban a gyengébb minőségi kategóriába tartozó élelmiszerek, illetve alapanyagok vizsgálatáról lesz szó. Példaként a nagyon olcsó virsliket hozta fel, amelyekben már alig van hús. A probléma az, hogy ezek a silány áruk is megfelelnek a hatályos élelmiszerkönyv meglehetősen alacsony követelményeinek.

A tárca ezen mindenképpen szigorítana – mondta az államtitkár –, de ennek a többéves munkának egyelőre nagyon az elején tart. Kardeván állítja: ahogyan a másodlagos élelmiszer-vizsgálat intézménye, úgy az előírások szigorítása sem ütközik uniós előírásokba, ugyanis Brüsszel olyan minőségi követelményeket szabott meg, amelyeket a magyar élelmiszerkönyvben meghatározott paraméterek egyelőre nem érnek el.

Arra ügyel a minisztérium, hogy a másodlagos vizsgálatokat a silány minőségű élelmiszerek behozatalának korlátjaként állítsa be. Ám ez kényes terep. Vigyázni kell ugyanis, hogy a vizsgálatok bevezetése ne járjon az élelmiszerek árának emelkedésével. „Nem az a cél, hogy csak drága virslit lehessen kapni. Az viszont igen, hogy egy bizonyos minőségi és beltartalmi szint alatt az arra hasonlító terméket ne lehessen virslinek hívni” – mondja Kardeván. A probléma mindenesetre hasonló ahhoz, mint amikor néhány éve tejipari melléktermékekből készült italok lepték el a piacot, majd amikor azok megtévesztő elnevezését megtiltották, és az áruházi polcokra is csak elkülönítve kerültek ki, a tejimitátumok eltűntek a kínálatból.

A tárca azt tervezi, hogy a másodlagos élelmiszer-vizsgálatok költségeit részben az ellenőrzöttekre – elsősorban a kereskedőkre, kisebbrészt a feldolgozandó alapanyagot behozó élelmiszer-ipari cégekre – kiszabott díjból fedezze. Ez az államtitkár szerint minimális terhet jelent majd a vállalkozóknak, nem lesz arra szükség, hogy azt az élelmiszerárakon keresztül a fogyasztókra hárítsák.

„Éppen ötször akkora díjat fizetünk a húsvizsgálatokért, mint a többi uniós baromfi-feldolgozó” – állítja ugyanakkor Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke, aki a Master Good-csoport tulajdonosaként évi 90 millió forintot fizet ezen a címen a hatóságnak. A baromfisok azt is kiszámolták, hogy az állandó hatósági állatorvosi jelenlét költsége csupán ötöde az általuk fizetett díjnak. A másodlagos élelmiszer-vizsgálatok bevezetését a terméktanács jó gondolatnak tartja, de azt nem, hogy ez a magyar baromfi-feldolgozók költségeit növelje. A húsiparosok szintén így vannak ezzel, az elmúlt években többször is próbálták meggyőzni az agrárkormányzatot, hogy csökkentse az uniós versenytársakénál magasabb húsvizsgálati díjakat. Bárány szerint a másodlagos vizsgálatoknak akkor lenne igazán értelmük, ha a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok logisztikai központjában állandó állatorvosi, vámhatósági és tisztiorvosi jelenlét lenne, mivel a vágott baromfi forgalmának 60 százaléka ezeken a helyeken zajlik.

Kérdés, a hatóság egyáltalán eljut-e addig, hogy munkatársai az általa bekért adatokat el tudják olvasni, nem is szólva az információk értékeléséről. A bejelentés ugyanis papíron történik, így még arra sincs lehetőség, hogy ha adott időszakban valamelyik termék feltűnően nagyobb kockázatú, az fennakadjon a rendszerben. Az adatok között szerepelnie kell például a beszerzési árnak is, ami miatt a kereskedők tiltakoznak – csakúgy, mint adminisztrációs terheik növekedése ellen. A HVG információi szerint már ígéretet is kaptak a vidékfejlesztési tárcától a rendelet módosítására, egyebek között arra, hogy az árbevallási kötelezettség kikerül belőle.

Mindezekkel együtt a tárcánál állítják, hogy az újabb ellenőrzési feladat nem jelent megoldhatatlan többletterhet. Ahol szabálytalanságot találnak, oda sűrűbben járnak majd a hatósági emberek, ahol pedig a sokadik ellenőrzés sem mutat hiányosságot, oda ritkábban. „Jelenleg 2500 embert tudunk mozgósítani, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál pedig 161 betöltetlen álláshely van” – mondja Kardeván, aki szerint bizonyos megtakarítások eredményeként akár az év végén, de januártól biztosan fel lehet tölteni a létszámot új ellenőrökkel. Az államtitkár arra számít, hogy a másodlagos élelmiszer-vizsgálatok bevezetése csupán tizedével több munkát jelent a hatóságnak, mivel az új rendszerben az úgynevezett monitoring vizsgálatokból kevesebb is elegendő lesz.

Utóbbi azonban könnyen jelentheti az élelmiszer-biztonsági rendszer gyengülését is – vélik szakértők. Abba Brüsszel minden bizonnyal nem megy bele, hogy a folyamatos ellenőrzések mintaszáma alacsonyabb legyen, arra azonban van lehetősége a magyar agrárkormányzatnak, hogy a levett mintákon végzett vizsgálatok számával spóroljon. Ezt már korábban is eljátszotta a hatóság: most 20-30 százalékkal kevesebb vizsgálatot végeznek, mint két-három éve.