Mint arról beszámoltunk: az Európai Bizottság szóvivője bejelentette hétfőn, hogy az EU kormányának funkcióját betöltő testület vizsgálni kezdte a magyar kormány döntését, amellyel "válságadót vet ki az üzleti szektor számos részére". Olivier Bailly azt is közölte: az Európai Bizottság vizsgálódik azzal a levéllel kapcsolatban is, amelyet az ügyben érintett cégek küldtek a bizottság elnökének, Jose Manuel Barrosónak.

A Reuters hírügynökség 15 cégről ír, amelyek tiltakozó levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, és támogatja őket a német gazdasági miniszter is. A tiltakozó cégek között van egyebek mellett a német RWE és E.On valamint a Deutsche Telekom , a cseh CEZ, az osztrák OMW, és Spar, a holland ING és Aegon, valamint a francia AXA.

A Független Hírügynökség kérdésére a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság úgy tájékoztatott: a kormány tudomásul vette, hogy a külföldi nagyvállalatok az EU-n keresztül szeretnének nyomást gyakorolni a magyar kormányra az extranyereséggel bíró ágazatokra kivetett válságadó miatt. "A kormány e nyomásnak a magyar lakosság és az ország érdekei miatt természetesen nem fog engedni" - írják. A válságadókra az ország pénzügyi stabilitása és a költségvetés egyensúlya miatt van szükség. "A kormány azért döntött a válságadók mellett, mert semmiképpen sem a lakossággal kívánja megfizetetni az elmúlt 8 év rossz politikájának árát, amely az államadósságot felduzzasztotta és az országot gazdasági és szociális válságba sodorta" - olvasható az állásfoglalásban.

A válságadó mértéke és az adóztatottak körének meghatározásakor az volt a fő szempont, hogy azoktól kérjék a többletteher vállalását, akiktől lehet, vagyis a kivételes profittal rendelkező szektoroktól. Ezek az energiaszektor, a távközlési és telekommunikációs szektor, a kereskedelmi láncok. Ezen okok miatt a válságadók bevezetésével járó vitákat a kormány vállalta, vállalja - zárul az állásfoglalás.