Egy kolontári házaspár hölgytagja felperesként, személyes meghallgatásán elmondta, hogy vonattal tartott hazafelé, amikor férje telefonált, hogy otthonukat elborította a hordalék. Mindketten könnyekig megrendülten beszéltek a férj 82 éves édesanyjának elvesztéséről, arról, hogy holttestét a katasztrófa után két nappal találták meg, hatszáz méterre a házától.
   
A Mal Zrt. ügyvédje szerint a cég az elvárható módon, a szabályok betartásával járt el, a katasztrófa oka a sok csapadék, illetve a földrétegek elmozdulása volt.
   
Kedden még három kártérítési per kezdődik az Fővárosi Bíróságon.

Kártérítés két helyről

Az államtól és a Maltól is kaphatnak kártérítést a vörösiszap-katasztrófa károsultjai, ugyanakkor az átfedések kizárása miatt különbséget kell tenni vagyoni és nem vagyoni kár között - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Az állam a károkozó helyett megelőlegezi a kártérítést, amit később jogi úton visszakövetel - mondta Petróczi Tímea szóvivő. Hozzátette, hogy károk között különbséget kell tenni a vagyoni és nem vagyoni típus között; az előbbi az ingatlanban és az ingóságokban keletkezett károkból áll össze.

A vagyoni károk esetén a károsult a támogatási szerződésben a kifizetett összeghatárig átruházza az államra kártérítési igényt, de az e feletti igény esetén a cég tovább perelhető. A nem vagyonban keletkezett károknál - például haláleset, sérülés - nincs összeghatár, "a Mal bármeddig perelhető" - fogalmazott a szóvivő.

    Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ jogi munkacsoportja október vége óta egyeztet a vörösiszap-katasztrófa kolontári és devecseri károsultjaival az állami kártérítésről, akik több esetben nem fogadják el a felajánlott kártérítést vagy egyedi elbírálást kérnek.