„Azt, hogy milyen ítélkezési irányok várhatók, milyen intézkedési irányok várhatóak, az viszont nyilván egy olyan téma lesz, amit a Médiatanács szeretne is kommunikálni, és amit... amit majd talán a blogon keresztül vagy más beszélgetésekben később meg tudok válaszolni, de itt most, ennél az asztalnál ülve erre biztos választ nem tudok adni, de azt gondolom, hogy már ez is valamiféle válasz” – felelte a médiatanács frissen kinevezett szóvivője szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján a hvg.hu kérdésére. Kollégánk azt szerette volna megtudni, a médiahatóság hogyan tudna fellépni azokkal a magyar internetes sajtótermékekkel, például a szélsőséges hangvételéről ismert Kuruc.infóval szemben, melynek szerkesztői álnéven dolgoznak, a tartalom külföldi szerveren fut, tevékenységük mégis profitorientált, azaz médiatartalom-szolgáltatóknak minősülnek a médiatörvény értelmében.

A kérdés egy cseppet sem teoretikus: a zsidók, cigányok, illetve a nekik nem tetsző nézeteket vallók ellen rendre uszító portállal szemben ugyanis már a Gyurcsány-kormány is megpróbált fellépni, de az oldal ma is vígan működik, állítólag évente több millió forintos adózatlan bevétellel gyarapodva. Pedig a médiatanács elnöke, Szalai Annamária tavaly ősszel az Indexnek adott interjújában magabiztosan állította, ha kell, a Kuruc.info ellen is fellépnek majd. „Az nem állapot, hogy egy hírportálról mindenki tudja, hogy hol szerkesztik, de mégsem lehet lekapcsolni, mert a szervereit külföldön tárolják. Szerintem, ha például a Kurucinfón olyan tartalmat találunk, ami súlyosan sérti a törvényeket, akkor igenis kötelezni kell az internetszolgáltatókat, hogy tegyék elérhetetlenné azt az oldalt” – mondta akkor az elnöknő, de azt nem részletezte, hogyan képzeli el a fellépést.

A magyar médiajogszabályokat az EU területén belüli, azaz ott letelepedett médiatartalom-szolgáltató esetén könnyebben lehet érvényesíteni. Várhatóan éppen ezért a szankcióktól tartó bloggerek nem uniós területre menekülnek majd, hanem azon kívüli országokba – magyarázta a hvg.hu-nak Ormós Zoltán internetes kérdésekkel foglalkozó ügyvéd. Bár a mostani törvény szélesebb körben teszi lehetővé, hogy a hatóság eljárjon és szankciót is alkalmazzon, ezek végrehajtása várhatóan mégis problémás lesz – véli. Ilyenkor ugyanis az a kérdés, van-e bilaterális vagy multilaterális egyezmény az adott országgal. A médiahatóság elől menekülők valószínűleg abban az államban bérelnek majd szervereket, amely országnak nincs végrehajtási egyezménye Magyarországgal.

Mindent megúszhatnak?

Az új médiatörvény azonban nem foglalkozik bűncselekményekkel, ezekre továbbra is a büntető törvénykönyv szabályai az érvényesek. Ezek pedig eddig is elég világosan megszabták a mozgásteret. Ha például egy nevét és arcát vállaló magyar újságíró törvényt sért – például nagy nyilvánosság előtt rágalmaz valakit –, a sértett feljelentést tehet, és magánvádas eljárásban a médiamunkásnak felelnie kell tettéért. Ez tehát eddig is így volt, függetlenül az új médiatörvénytől.

Csakhogy a Kuruc.infó anonim újságíróinak és szerkesztőinek nem kell attól tartaniuk, hogy hasonló vádak miatt bíróság elé állítsák őket. Jelenleg ugyan folyik egy büntetőeljárás a portál feltételezett egykori főszerkesztője, Molnár Balázs ellen, amiért a Kuruc.infó négy évvel ezelőtt közzétette a 2006-os zavargások ügyében eljáró bírák, ügyészek személyes adatait, a tárgyaláson eddig még azt sem sikerült bebizonyítania a vádnak, hogy akkoriban valóban Molnár volt a főszerkesztő. Pedig akkor még Molnár Balázs neve szerepelt az impresszumban, mi több, a Kuruc.infóhoz egykor közel álló Polgár Tamás (alias Tomcat) is azt állította róla, hogy ő volt a főszerkesztő.

Azóta pedig, hogy már álnevek szerepelnek az impresszumban, még a Molnár elleni eljáráshoz hasonló sem valószínű. Bár keringenek pletykák arról, hogy a hatóságok előtt ismert a szerkesztők kiléte, esetleges felelősségre vonásuk számos akadályba ütközik.

Ahová még a médiahatóság keze sem ér el

hvg.hu

Az internetes médiumok esetében gyakori, hogy a tartalmak közlésével egy vagy több bűncselekmény is megvalósul, például rágalmazás, közösség elleni izgatás – mutatott rá Ormós Zoltán. A magyar rendőrség viszont csak akkor járhat el egy bűncselekmény esetén, ha azt magyar állampolgár követte el (akár Magyarországon, akár külföldön), vagy ha azt a Magyar Köztársaság területén követték el, illetve abban az esetben, ha külföldi állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményről van szó, amely cselekmény mindkét állam joga szerint büntetendő. „Csakhogy Amerikában az egyik alkotmány-kiegészítés miatt a szólásszabadságot sokkal tágabban értelmezik. Így adott esetben az, ami Magyarországon rágalmazás vagy közösség elleni izgatás, vagy egyéb bűncselekmény, az ott nem minősül bűncselekménynek” – magyarázta az internetjogász. Másképpen fogalmazva: ha a Kuruc.infón a feltételezett bűncselekményt elkövető személy magyar, de nem magyar állampolgárságú és a tartalom amerikai szervereken van, akkor a magyar rendőrség tehetetlen.

Nincs értelme tiltani

Kérdés persze, kell-e egyáltalán tiltani a Kuruc.infót. Léteznek ugyan szofisztikált szoftverek, melyek segítségével technikailag ki lehet deríteni, hogy ki tölt fel és milyen tartalmat az internetre, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szélsőséges weboldalak üldözése, tiltása önmagában nem vezet eredményre hosszú távon – magyarázta a hvg.hu-nak Domina Kristóf, az aktív gyűlöletcsoportok azonosítására és nyomon követésére létrejött Athena Intézet igazgatója. „Kétlem, hogy a médiatörvény – akár szemléletében is – erre a problémára válasz lenne. Állami apparátussal, konkrét hatalmi eszközökkel ezeket a weboldalakat felszámolni nem lehet. Jó példák erre a szélsőséges iszlám csoportok internetes propagandatevékenységének helyt adó oldalak, de akár a WikiLeaks is. Technikailag ez a tiltás lehetetlen” – fogalmazott a szakértő.

Az Egyesült Államokban korábban évekig folytak macska-egér játékok a hatóságok és egyes gyűlöletcsoportok, például a Ku Klux Klán között. „Előbb-utóbb ezek a szervezetek rátaláltak egy másik gyűlöletcsoportra, amelyik már komplett szerverparkot üzemeltetett. Onnantól kezdve a hatóság is falakba ütközött, mert az amerikai kormány nem tud arra kötelezni egy internetszolgáltatót, hogy lekapcsoljon egy weboldalt” – mondta Domina Kristóf. Hangsúlyozta: az amerikaiak szemlélete e kérdésben gyökeresen eltér a tiltáson, állami szabályozáson alapuló, a jelenséggel szemben sikertelenül fellépő európai, etatista szemlélettel. „Az amerikai alkotmánybírósági értelmezésében a szólásszabadság fogalmába még az is beletartozik, ha valaki explicite bűncselekmény elkövetésére szólít fel. Ezért sem járhatott sikerrel a Gyurcsány-kormány, amikor a Kuruc.infót próbálta szerverről szerverre üldözni a tengerentúlon” – magyarázta.

Az Athena Intézet igazgatója szerint tehát hiába is üldözné el a médiahatóság egy adott szerverről – informális vagy formális közbenjárásra - a gyűlöletkeltő weboldalt, az előbb-utóbb felbukkanna máshol. A megoldás szerinte az lenne, ha az állami szabályozás helyett a civil társadalom, a sajtó, illetve a véleményformáló értelmiség venné fel a harcot a gyűlöletkeltő ideológiákkal szemben. „Ehhez azonban konszenzusra és annak következetes artikulálására lenne szükség ebben a kérdésben” – mondta.

Ráadásul az Athena Intézet szerint hiba a Kuruc.infóra sajtótermékként tekinteni. „Álláspontunk szerint ez nem egy újság, hanem egy gyűlöletcsoport propagandakiadványa, így nem is érvényesek rá a sajtó szabályai. Mindebből következik, hogy a médiatörvény logikája sem vonatkozik rá. Sőt, azzal, hogy sokan újságként tekintenek a Kuruc.infóra, sajtótermékként legitimálják, ami kontraproduktív” – fogalmazott az intézet igazgatója.