Alkotmányozó nemzetgyűlés?

Forradalom, rendszerváltás, alkotmányozó nemzetgyűlés. Több mint húsz évvel az 1989-es „második kiegyezés” után új időszámítást hirdetett meg a választási győzelem éjszakáján a hatalomba visszatért Orbán Viktor. Most éppen az alkotmányozó nemzetgyűlés következik: tíz hónapos normál üzemmód után, március 15-étől alaptörvényt hozó konventnek deklarálva magát, szinte kizárólag az új társadalmi szerződés kidolgozására koncentrál majd a parlament – jelentette be karácsonykor a Magyar Nemzetben a miniszterelnök. A „forradalmi törvényhozásnak” a kormányfői határidőnaplóban szabott ideje van, negyven nappal később, éppen a fideszes választási győzelem első évfordulóján, a tervek szerint ki is hirdetik az új alkotmányt.

Bánkuti András

 Az alkotmányozó nemzetgyűlés meghirdetésével Orbán 22 évvel forgatja vissza az idő kerekét. Az új nemzeti chartát megalkotó speciális Országgyűlés összehívását 1989 elején elsőként az Antall József előtti ős-MDF követelte. „A Magyar Demokrata Fórum (...) szívósan és állhatatosan követeli az Országgyűlés feloszlatását, és az alkotmányozó nemzetgyűlési választások kiírását, lebonyolítását, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását. Követeli, hogy az új alkotmány így alkottassék meg” – jelentette ki 1989. március 14-én Für Lajos későbbi honvédelmi miniszter a Budapesti Sportcsarnokban tartott MDF-nagygyűlésen. Az események azonban végül más irányt vettek: a Nemzeti Kerekasztalnál kidolgozott, ideiglenesnek deklarált köztársasági alkotmányt (amely tartalmilag új, formailag régi volt) októberben már az MDF első képviselői is megszavazták az utolsó pártállami Országgyűlésben.

Az annak idején elmaradt alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását azóta több politikai erő és közéleti személyiség is sürgette, s nem csupán a jobboldalon. Tíz évvel ezelőtt, 2001 nyarán, az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként Medgyessy Péter vetette fel például a Magyar Hírlapban, hogy alkotmányozó nemzetgyűlésen kellene végre a társadalom elvárásaihoz igazítani a közjogi viszonyokat. Két évvel később már hivatalban lévő baloldali politikus, Szili Katalin házelnök közölte, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést készül 2004 tavaszára összehívni. Mint kifejtette, szimbolikus gesztus volna, ha Magyarország új alaptörvényét az uniós csatlakozást megelőző napon fogadnák el (a kezdeményezésből, mint ismert, később semmi sem lett). A Fidesz holdudvarában szintén már a 2006-os belpolitikai krízis előtt foglalkoztak ilyen konvent felállításának a gondolatával. Stumpf István volt kancelláriaminiszter az évtized közepén több alkalommal új államalapítás szükségességéről beszélt, megpendítve az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának a lehetőségét is.

MTI/Koszticsák Szilárd

 Az új társadalmi szerződést megalkotó speciális parlament felállítását leghevesebben kétségkívül a különféle radikális erők szorgalmazták az utóbbi két évtizedben. A Torgyán József vezette kisgazdák 1996-ban azért bojkottálták az új alaptörvényről folyó pártközi tárgyalásokat, mert szerintük alkotmányozó nemzetgyűlésen kellett volna határozni arról, hogy Magyarország államformája királyság vagy köztársaság legyen. Az első Orbán-kormány bukása után – 2002 őszén – Makovecz Imre építész állt elő ilyen konvent megszervezésének az ötletével. A baloldali koalíció 2006-os újabb győzelme, és különösen az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után pedig a parlamenten kívüli jobboldal Csurka Istvántól kezdve Torgyán Józsefen át egészen a Kossuth tér előtt tüntető különféle szervezetekig alkotmányozó nemzetgyűlés megalapításában látta a kiutat a bizalmi válságból.

Maga a Fidesz, amelynek több vezetője felszólalt annak idején a Parlament előtt, a tavalyi választási győzelem után hirdette meg, mintegy leróni kívánt adósságként, a nemzetgyűlés megtartását. „Az új parlament több mint Magyarország hatodik szabadon választott parlamentje, az új Ház valójában alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszerváltó parlament” – olvasható a Nemzeti Együttműködés Programjának elkeresztelt kormánydokumentumban. Orbán az utóbbi hónapokban előszeretettel nyilatkozott az eddigi „zavaros” húsz év lezárásáról, amelynek köztudottan ő volt az egyik meghatározó politikusa és miniszterelnöke. Noha az 1989-es alkotmányos forradalom fideszes kulcsszereplője szerint tavaly újabb forradalom zajlott le a szavazófülkékben, Orbán alapvetően fenntartja a kialakult közjogi rendszert – ez a kontraszt jellemzi az utóbbi hónapok államjogi vitáit idehaza. 

 Mintegy ennek illusztrálásaként kétértelmű politikai játszma látszik folyni az új alaptörvény előkészítése során is. A parlament alkotmány-előkészítő bizottságában karácsony előtt a kormánypárti honatyák 25:3 arányban megszavazták például az úgynevezett Őszöd-klauzulát, ám az államfő parlamentfeloszlatási jogának válsághelyzetekre való kiterjesztését néhányan még a Fideszen belül is elképzelhetetlennek tartják. „Ilyen felhatalmazás birtokában Göncz Árpád 1990 őszén azonnal feloszlatta volna a parlamentet” – jelentette ki a HVG-nek Gulyás Gergely fideszes képviselő, aki egyike volt a „nemmel” szavazóknak. A honatya biztos abban, hogy a plénumon majd a bizottságban még kisebbségben maradt álláspont mögött sorakozik fel a többség. A 30 éves politikus az alkotmányozó konvent hangzatos meghirdetésének sem tulajdonít különösebb jelentőséget. Mint közölte, még az sem dőlt el véglegesen, hogy a parlament negyven napra hivatalosan is alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilvánítja-e majd magát. Az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítési jogának novemberi megnyirbálása kapcsán pedig Gulyás arra számít, a testület nem kapja vissza az őt két évtizeden át megillető jogosítványokat, ám az új alaptörvény enyhíteni fogja a közelmúltban bevezetett hatásköri korlátozást.

BABUS ENDRE