szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Attól nem változnak meg az emberek, ha kiírják nekik, hogy ne szemeteljenek. Enélkül viszont nehezen várható, hogy a környezetet károsító bűncselekmények száma visszaesik – közölte a hvg.hu-val Papp Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztályának vezetője. Hangsúlyozta: azért is fontos fellépni a zöld bűntettekkel szemben, mert ezek az ügyek szoros kapcsolatot mutatnak a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel is.

Tavaly november 8-án Katarban ülésezett a nemzetközi rendőrszövetség, az Interpol. A gyűlésen résztvevők határozatban mondták ki, hogy támogatják a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény célkitűzéseit, és felveszik a küzdelmet a környezetet károsító bűncselekményekkel szemben. Az utóbbi kapcsán a konferencián elhangzott, hogy a zöldbűnözés határok nélküli és olyan szervezett bűnözési csoportokat is magában foglal, amelyek más jellegű bűnügyekkel – gyilkosságokkal, korrupcióval, csalással és lopással – foglalkoznak.

Itthon is hasonló a helyzet – mondta el a hvg.hu-nak Papp Csaba ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Gazdaságvédelmi Főosztályának vezetője. Míg 2009-ben visszaesett, addig 2010-ben jelentősen megnőtt a természetkárosítások, környezetszennyezések száma. Az előbbiek 35,4 százalékkal emelkedtek, míg az utóbbi száma ezt jóval túlhaladva, 78,3 százalékkal lett több tizenkét hónap alatt. Ezek mellett a környezeti bűncselekményekhez tartózó hulladékgazdálkodás rendjének megsértése is hasonló tendenciát mutat: tavaly 2009-hez képest 40,5 százalékkal növekedett ezeknek az ügyeknek száma.

Az eljárások között elenyésző mennyiségűek azok az esetek, amelyeket a rendőrség saját információ alapján derít fel – értesült a hvg.hu a Nemzeti Nyomozó Iroda Környezeti Bűnözés Elleni Osztályán a nem túl rózsás helyzetről. A szervezeti egység egyébként az NNI 2004-es megalakulásakor még a korrupció ellenes bűncselekményekkel foglalkozó alosztállyal egybe tartozott. „Úgy gondoltuk, hogy a környezeti bűntettek is kötődnek a korrupcióhoz, ezért kaptak helyet a zöldek a fehérek mellett. Az eltelt évek alatt azonban szakmailag egyre indokoltabb lett, hogy külön osztály vegye fel a harcot a zöld bűncselekményekkel szemben” – közölte Papp Csaba ezredes, az NNI Gazdaságvédelmi Főosztályának a vezetője.

Túl széles a zöldbűncselekmények skálája

„Kérdés” – tette hozzá –, „hogy mit tehet a magyar rendőrség az Európai Unió közepén, hiszen nem a mi néhány nyomozónk fogja megállítani a környezeti bűnözést, ami átnyúlika határokon.” Ráadásul természeti kárnak számít a védett állatfajok vadászata vagy csempészete, csak úgy, mint a Natura 2000-es területen történő fakivágás is – jelezte a főosztályvezető, milyen széles a bűncselekmények köre, amelyekkel nap, mint nap találkozhatunk.

Évi négymilliárd forint

Az Interpol gyűlésen felhívták a figyelmet arra is, hogy „még mindig túlságosan is gyakran él a fejekben az a kép, hogy helyi orvvadászok kimennek a terepre, és lelőnek bármit, amit csak találnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy professzionális bűnözők valóságos hálózatokat hoztak létre, amelyek keretében hatalmas mennyiségben lőnek ki vadállatokat, és kereskednek testrészeikkel.” Elhangzott továbbá az is, hogy a vadállatcsempészet éves forgalma legalább 20 milliárd dollár (4000 milliárd forint), egyedül elefántcsontból évi akár 20 millió dollár (4 milliárd forint) értékben is lefoglalhatnak illegális készleteket világszerte.

„Sasok megmérgezése, teknősök és papagájok becsempészése, egy barnamedvének tíz éven át egy szűk kennelben való tartása Tóalmáson, medve kolbász tiltott kereskedelme” – sorolta az ismertté vált, nagyobb nyilvánosságot kapott eseteket Ábrahám Attila az NNI Környezeti Bűnözés Elleni Osztályának vezetője. Megjegyezte, rendszeresnek számít az állatkínzás, a védett fajok csempészete, a védett egyedek és származékaiknak kereskedelme, a védett növények, állatfajok származékaiból készített étrend-kiegészítők előállítása, az orvvadászat vagy -halászat, a talaj- és vízszennyezés, az illegális fakitermelés, valamint az illegális hulladéklerakás is.”

Bekapcsolódó szervezett bűnözői körök

Ezekben, és például a veszélyes hulladékok megsemmisítésében rengeteg pénz van, és mivel a bűnözők a legnagyobb profitra törekednek, nem meglepő, hogy a szervezett bűnözésből élők, így a drogkereskedelemmel és embercsempészettel foglalkozók is áttérnek a zöld bűnözés területére. Főleg, hogy ott kevésbé feltűnően tevékenykedhetnek – vélekedett az osztályvezető. Ráadásul, ha sikeresen végrehajtották a bűntetteket, akkor azokat már nagyon nehéz reprodukálni, az elpusztult környezetet helyreállítani, mint például az olaszországi vízszennyezések esetében.”

Elmondta azt is, hogy a hulladék-megsemmisítések kapcsán például a bűnözők felveszik a különböző támogatásokat, aztán a munkát kiadják alvállalkozóknak, akik a nem kívánatos veszélyes szemetet olcsón elássák, eltűntetik. A hulladék felszámolása viszont csak abból áll, hogy a földbe rejtik, elsüllyesztik vagy folyókba, tengerekbe öntik. „Hat évvel ezelőtt felszámolásból visszamaradt, lejárt festékanyagok megsemmisítését vállalta el egy cég. A veszélyes hulladéknak számító szállítmányt Szegedről Komárom-Esztergom megyébe vitték. A társaság azonban elcsúszott egy banánhéjon, mégpedig azon, hogy a hordók lerakását a helyiek észrevették.” A történet felelevenítése után az alezredes megjegyezte, ennek, de más zöld bűnügyeknek kapcsán is az a határozott véleményük, hogy ezek a csoportok kapcsolatban állnak szervezett bűnözői körökkel.

Hozzátette: külföldön ezt látva jóval nagyobb rendőri erő üldözi a környezet károsításokat végrehajtókat. Így Olaszországban a zöldbűnözéssel több, mint nyolcszáz nyomozó – a legkorszerűbb technikai eszközök használatával – lép fel, a franciáknál pedig csak az azbesztkezelések megfelelő lebonyolításának ellenőrzésére, hogy a rákkeltő hatású anyagból még véletlenül se maradjon, tizenötfős csapatot hoztak létre.

Megoldás: határozott fellépés, magas bírság

A rendőri munkánál sokkal fontosabb szerepe van az állami szerepvállalásnak – mutatott rá Papp Csaba, és arra szintén, hogy a törvények kellő szigorral lépjenek fel a zöld bűnözőkkel szemben. „Az olasz vadászok énekesmadár pusztításai például akkor tolódtak hazánkból Keletebbre, amikor a lefülelt emberekre jelentős bírságot szabtak ki, illetve gyakoribbá és szigorúbbá váltak az ellenőrzések. A német szemétlerakás ügyében is a határozott fellépés és intézkedés vezetett ahhoz, hogy a nálunk lepakolt hulladékot visszaszállították.

A legújabb ügy, a dioxinos tojás esete pedig jól mutatja azt is, hogy a környezetkárosításhoz tartozik a bioterrorizmus és az élelmiszerbiztonság, és ezek mind-mind számos társadalmi, gazdasági, politikai és egészségügyi problémát vetnek fel. Nehezíti a helyzetet, hogy a rendszert átszövi a korrupció – hangsúlyozta Papp Csaba –, hiszen az engedélyek beszerzését és azt, hogy a rendszeres ellenőrzéseken minden rendben legyen, el kell intézni. A zöld bűnözés terén jelentős a látencia, és évekig, évtizedekig lehet úgy „dolgozni”, hogy a bűnözők a hatósági vizsgálatokat kikerüljék. Amennyiben viszont lebuknak, akkor sincs mitől félniük, a hosszú ideig elhúzódó eljárások végén általában megússzák pár százezer forintos büntetéssel vagy felfüggesztett szabadságvesztéssel.

„Sajnos Magyarországon ugyan úgy, ahogy az adócsalás nemzeti sport és bocsánatos bűn, úgy a környezetkárosítást sem tartják elítélendőnek általában.” A főosztályvezető szerint ezért alapvetően arra kellene törekedni, hogy az emberek másképp gondolkodjanak, mert egyébként beláthatatlan következményei lesznek a környezetünk ellen elkövetett bűncselekményeknek.

Cs. B.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!