A felmérést civil aktivisták végezték a tavaly szeptember végén rendezett Állampolgári Részvétel Hetén (ÁRH) különböző közösségi alkalmakkor, de az utcán, iskolákban is. Összesen 3000-nél több embert kérdeztek szúrópróbaszerűen arról, hogy milyen az állampolgári, társadalmi aktivitása. A felmérés nem reprezentatív.

A felmérés szerint most is a rendőrség és a civil társadalom iránt volt a legnagyobb bizalom. Az előbbi bizalmi indexe a korábbi évekhez képest stagnált, az utóbbi minimális csökkenést mutatott. Ezeknél valamivel kisebb a bizalom az egyházak, az önkormányzatok és az igazságszolgáltatás iránt. Az igazságszolgáltatás eredménye a korábbihoz képest némileg javult, az önkormányzatok megítélése stagnált, az egyházak bizalmi indexét egyelőre nincs mivel összehasonlítani, mert először mérték. A közbizalom legalsó szintjén - a korábbi trendeknek megfelelően - a parlament és a politikusok álltak. A politikusokban, képviselőkben a válaszadók 80 százaléka egyáltalán vagy nem nagyon bízik, annak ellenére, hogy a kutatás a 2/3-os eredményt hozó országgyálési választások után zajlott. A parlament megítélése minimálisan, de javult a korábbi évhez képest. Határozottabban pozitív változást mutatott viszont a helyi befolyás lehetőségében bízók aránya.

A felmérés azt is megállapította: az alacsonyabb iskolai végzettségűek bíztak meg inkább a rendőrségben, a civil szerveződésekben pedig a 26-35 éves, főként felsőfokú végzettségűek. Az igazságszolgáltatás intézményeinek megítélésének javulása a kutatók szerint azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben sok leleplezésről lehetett hallani, több nagy port felvert per volt, nyilvánosságra kerültek csalások, megvesztegetések, több ítélet született korrupcióval kapcsolatban. Az egyházakkal kapcsolatos megítélés a legszélsőségesebb, itt volt a legtöbb olyan válasz, hogy "egyáltalán nem bízik" benne és a legtöbb "nagyon bízik" is. A legelfogadóbbak az egyházakkal az 55 év felettiek és az alacsony iskolai végzettségűek.

A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évben az egyéni karrier egyre inkább a középpontba került - főként a fiatalok esetében. Ők akkor vennének részt közösségi tevékenységben, ha az a pályájuk javára válik. Ez azt is jelentheti, hogy ők valójában csak követők lennének, de kezdeményezők aligha.