szerző:
MTI

Az Alkotmánybíróság soron kívül vizsgálja a Biszku Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt indult büntetőper bírájától érkező indítványt. Az egykori kommunista vezető elleni büntetőpert az eljáró bíró függesztette fel arra időre, amíg indítványát az Ab elbírálja.

Az Ab honlapján olvasható, hogy a testület - egy 1997-es állásfoglalása szerint - a bírói kezdeményezéseknek elsőbbséget biztosít. Az MTI érdeklődésére az Ab-n pénteken nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy meddig tart majd a konkrét indítvány elbírálása. A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya előző nap közleményben tudatta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt Biszku Béla ellen indult büntetőügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, és az alkotmánybírósági határozat meghozataláig felfüggesztette az eljárást. A törvény szerint erre akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek vél. A Budai Központi Kerületi Bíróság közleményéből az nem derül ki, hogy pontosan melyik ez a jogszabály.

Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen január végén emelt vádat az I. és XII. kerületi ügyészség a "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" miatt. A vádirat lényege szerint Biszku Béla egy 2010. augusztus 4-én sugárzott televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel.

Biszku Béla tavaly augusztus 4-én, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta. Az egykori belügyminiszter úgy fogalmazott: elszenvedője volt a Rákosi-rendszernek és az általa máig ellenforradalomnak tekintett 1956-os eseményeknek, amelyek idején az angyalföldi pártbizottság titkára volt.

"Nem akartam belügyminiszter lenni" - jelentette ki Biszku Béla, szavai szerint azonban a Politikai Bizottság döntése után "nem volt fellebbezési lehetőség", így övé lett a pozíció, négy miniszteri éve alatt pedig "a közbiztonság helyreállt az országban". A forradalom utáni megtorlásokról azt mondta: "akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte".

Saját szerepéről szólva úgy fogalmazott: politikai vezető volt, a megtorló ítéleteket - köztük a halálos ítéleteket - nem ő hozta. Tagadta, hogy a büntetőeljárásokba beavatkozott, így azt is, hogy kifogásolta "a fizikai megsemmisítések" alacsony számát, ugyanakkor elmondta, hogy a forradalom után indult eljárásokat nem tekinti koncepciós pereknek, mert azok, szerinte, "elkövetett cselekmények miatt" indultak. "Rettenetesen sajnálok minden embert, akinek az életét elvették vagy megcsonkították" - mondta azzal kapcsolatban, hogy a róla készült dokumentumfilmben Nagy Imrével kapcsolatban úgy fogalmazott, "megérdemelte a sorsát". A megtorlásokért nem kért bocsánatot.

A Duna Televízió műsora után két nappal a Jobbik egyik politikusa bejelentette, hogy a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása miatt feljelenti Biszku Béla egykori belügyminisztert. Pár nappal később a BRFK nyomozást indított a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetésének gyanúja miatt az egykori magas rangú MSZMP-politikus ellen.

Biszku Bélát feljelentették emberiesség elleni bűncselekményért is. A Magyar Nemzet december 1-jén számolt be arról, hogy felterjesztették a Legfőbb Ügyészséghez Biszku Béla ügyét, miután a Fővárosi Főügyészség október végén e tárgyban elutasította a feljelentést. Az eljárást Gellért Ádám jogi tanácsadó kezdeményezte. Beadványa szerint a Kádár-rendszer belügyminisztere, az állampárt Politikai Bizottságának tagja felelőssé tehető azért, hogy Maléter Pált, Szilágyi Józsefet, Gimes Miklós és Nagy Imrét 1958 nyarán koncepciós eljárásban halálra ítélték, majd kivégezték.

Az 1921-ben született Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt. Az elmúlt húsz évben nem adott interjút; tavaly nyáron először állt a nyilvánosság elé az után, hogy a mozikban júniusban bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet. A büntető törvénykönyv szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Gulyás Gergely fideszes politikus csütörtökön a Lánchíd Rádió Sprőd című műsorában a Biszku-üggyel kapcsolatban azt mondta: jogos is lehet a bíróság véleménye, mert évek óta vita folyik arról, hogy hol vannak a szólásszabadság határai. Saját véleménye viszont az: Biszku Bélát nem azért kellene felelősségre vonni, mert azt állítja, hogy '56 nem volt forradalom, hanem azért, mert az 1956 utáni felelősségre vonásoknak és tömeggyilkosságoknak az egyik részese és vezetője volt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Merkel: Nem egyszerű elfogadni Putyin rakétatelepítési moratóriumát

Merkel: Nem egyszerű elfogadni Putyin rakétatelepítési moratóriumát

A Szent János Kórház szerint kiforgatták az adománygyűjtési felhívásukat

A Szent János Kórház szerint kiforgatták az adománygyűjtési felhívásukat

Egymillió forintos alapbért adna az orvosoknak a kamara új elnöke

Egymillió forintos alapbért adna az orvosoknak a kamara új elnöke

Miért kerül az atlétikai stadion helyének bontása 4 milliárd forintba?

Miért kerül az atlétikai stadion helyének bontása 4 milliárd forintba?

Íme az új Opel Insignia

Íme az új Opel Insignia

Letartóztattak egy fideszes képviselőt, Boldog István korábbi munkatársát

Letartóztattak egy fideszes képviselőt, Boldog István korábbi munkatársát