A Schmitt Pál 1964-es autóbalesetének körülményeiről szóló dokumentum szerint a bíróság foglalkozás körében elkövetett, súlyos testi sértést okozó, gondatlan veszélyeztetésben és társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálásban találta bűnösnek Schmitt Pált, akit ezért négy hónapnyi szabadságvesztésre ítéltek három évi próbaidőre felfüggesztve.

A bírósági indoklásban szerepel, hogy Schmitt Pál az érettségi letétele után egy évig kocsirakodóként dolgozott. 1964. április 14-én gépkocsiját vezetve a síkos úton megcsúszott, és a vele szemben szabályosan közlekedő bérgépkocsinak (taxinak) ütközött. A szabályosan közlekedő gépkocsiban a vezető mellett helyet foglaló utas nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, az autóban pedig 2 ezer forintos kár keletkezett.

Az ítélet szerint Schmitt Pál az eljárás során a bűncselekmény elkövetését, valamint bűnösségét is beismerte. Védekezésül arra hivatkozott, hogy 1964. március 24-én tett gépkocsivezetői vizsgát, és ez volt az első eset, hogy síkos úttesten közlekedett, és nem volt tisztában a keramit burkolat különösen csúszós, síkos tulajdonságával.

A köztársasági elnök múltjáról szóló vita azonban nem az államfő egykori balesetéről indult, hanem két olyan, történész által jegyzett cikk miatt pattant ki, amelyek Schmitt 1970-es évekbeli szerepét boncolgatták, és amelyeket az elmúlt hetekben közölt a hvg.hu. Az első, Ungváry Krisztián által jegyzett írás szerint Schmitt Pál egykori munkahelyén, az Astoria szállóban a kommunista rendszer szigorúan titkos állományú kémelhárítói dolgoztak, és kérdéses, hogy az ugyanebben az időben helyettes igazgatói tisztet betöltő Schmitt mennyire volt tisztában a tisztek munkájával, mivel nehezen képzelhető el, hogy nem tudott ténykedésükről. A másik, Révész Béla által írt cikk pedig azt boncolgatja, hogy miért nem szerepel az elnök hivatalos életrajzában semmi egy olyan időszakról, amikor néhány személyes ismerőse és üzleti partnere ellen büntetőeljárás volt folyamatban.

A Köztársasági Elnöki Hivatal válaszul a cikkekre azt közölte, hogy az szt-tisztek személye titkos volt, így a velük való együttműködésről beszélni értelmetlen dolog. Ez azonban, ahogyan arra a holnap megjelenő HVG is emlékeztet, tévedés, hiszen az egyes szt-tisztekről a Belügyminisztérium mindig tájékoztatta az adott cég vagy intézmény vezetőjét.

Az ügy másik folyománya, hogy MSZP-s képviselők hétfőn törvényjavaslatot nyújtottak be annak érdekében, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök múltját "tisztázni" lehessen. Az egyik előterjesztő, Molnár Csaba hétfőn úgy fogalmazott: a "lex Schmittre" azért van szükség, mert az államfő múltját "tisztázatlan ügyek, zavaros történetek" lengik be. "Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál hónapok óta hallgat", így nem cáfolta, hogy korábban jogerősen felfüggesztetett szabadságvesztésre ítélték - mondta a szocialista politikus.