Az amerikai–iráni támadások veszélyeztetik az ideiglenes békemegállapodást
Az egyre hevesebbé váló támadások újabb hulláma folytatódik.
Kedden Katar fővárosában, Dohában folytatódhatnak az Egyesült Államok és Irán közötti egyeztetések, és a megbeszélés fókuszában a Hormuzi-szoros státusza szerepel majd. A washingtoni kormányzati illetékesek szerint az amerikai és az iráni fél megállapodott arról, leállítja a katonai akciókat, írja az MTI.
Az Irán közelében állomásozó amerikai katonaság pénteken és szombaton is válaszcsapást intézett iráni célpontok ellen, miután Irán területéről indított drón talált el mindkét napon egy-egy, a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajót. Vasárnap iráni erők Kuvait és Bahrein területe ellen is támadást intéztek. Mind az Egyesült Államok, mind Irán azzal vádolja a másikat, hogy megszegte a június 17-én létrejött ideiglenes tűzszünetet.
„Eljöhet egy pont, amikor már nem leszünk képesek észszerűek lenni, és kénytelenek leszünk katonai úton befejezni a munkát, amelyet nagyon sikeresen elkezdtünk. Ha ez megtörténik, az Iráni Iszlám Köztársaság megszűnik létezni!” – közölte Donald Trump a Reuters szerint.
Egy héttel ezelőtt Svájcban tartottak egy közvetítéssel zajló tárgyalássorozatot, melyet J. D. Vance alelnök és Mohammad Baqer Qalibaf, az iráni parlament elnöke vezetett, és Washington – ha ideiglenesen is, de – feloldotta a Teheránnal szembeni szankciókat.
Iráni szándéknyilatkozat: cui prodest?
Az iráni konfliktusban tapasztalt pozitív elmozdulás kapcsán logikusan merül fel a klasszikus kérdés: cui prodest – kinek használt mindez? Több mint száz nap fegyveres és diplomáciai konfrontáció után nemcsak az a kérdés, hogy sikerül-e tartósan megállítani a harcokat, hanem az is, hogy a szereplők mit nyertek, mit vesztettek, és milyen új kockázatokat hagy maga után a mostani szándéknyilatkozat.
Nyitókép: Doha látképe – Noushad Thekkayil / NurPhoto / AFP
