„A magyar vadászok feltehetőleg olyan 'árut' akarnak kínálni az étlapon, amely máshol nincs” – így kommentálta a hvg.hu-nak Gera Pál Pro Natura-díjas természetvédő Semjén Zsolt javaslatát. A KDNP-s politikus még januárban írt levelet a vidékfejlesztési miniszternek, szorgalmazva, hogy a tárca bővítse a Magyarországon vadászható vadfajok listáját különböző, eddig védett fajokkal, köztük ritkuló madárfajokkal is. Gera Pál múlt pénteken írt nyílt levelet Orbán Viktor KDNP-s helyettesének, kifogásolva, hogy amikor a "nemzeti konzultáció keretén belül kikérték az emberek véleményét arról, szerepeljen-e az új alkotmányban az, hogy kötelességünk megőrizni a Kárpát-medence élővilágát, annak sokszínűségét", elfogadhatatlan, hogy Semjén Zsolt madár- és emlősfajok vadászhatóvá tételére tesz javaslatot.

Válaszul az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, Pechtol János közleményében úgy reagált, hogy nem ördögtől való, hogy egyes fajok státusát időről időre felülvizsgálják, és ha szükséges, védelmüket erősítik, vagy megfelelő állománynagyság esetén a védelem csökkentését határozzák el, illetve hasznosíthatóvá teszik. „A szabályosan folytatott és ellenőrzött vadászat tulajdonképpen aktív természetvédelem” – írta Pechtol.

Csakhogy Gera Pál szerint semmi nem indokolja például a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj vadászhatóságát. Hacsak nem az, hogy – mint azt a természetvédő a hvg.hu-nak kifejtette – ismét megjelenjenek Magyarországon az olasz vadászok, akik ezekért a fajokért „minden pénzt megadnának”, Olaszországban ugyanis tevékenységüknek köszönhetően jelentősen csökkentek az állományok. Ezt erősítette meg lapunknak Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület (MME) vezetője is.

A Semjén vezette vadászszervezet szerint egyes védett fajok komoly gazdálkodási gondokat okoznak. „Ez a helyzet például a seregéllyel és a kormoránnal, a kanadai ludat pedig a tíz legveszélyesebben terjeszkedő nem őshonos madárfaj között tartják számon a madarászok” – írta Pechtol.

Másképpen látja ezt Halmos Gergő. Az MME vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári lúd állománya évtizedekkel ezelőtt a kritikus szintre csökkent, és csak a vadászati tiltásnak köszönhető, hogy ma már „normális szinten” van. A kanadai lúd pedig nagyon ritka, idehaza csak kóborlóként jelenik meg. „A kanadai lúdnak eddig 18 esetben bizonyították az előfordulását Magyarországon. Ennek a fele tenyészetből kiszökött példány volt, a maradék pedig a Nyugat-Európába betelepített állományból származik” – mondta. Az MME vezetője nem érti, hogy ilyen kis állományszámnál egyáltalán miért merült fel a faj vadászhatóságának kérdése. Ezen fajok esetében bármilyen hasznosítást megalapozott szakmai vitának és megfelelő szabályozás kidolgozásának kell megelőznie.

Bár szerte Európában védettek a ragadozó madarak, Semjén Zsolték károsnak vélik és ezért vadásznának például az egerészölyvekre, a galambászhéjákra, a barna rétihéjákra és a hollókra is. A vadászok azzal érvelnek, hogy ezek a ragadozók csökkentik az apróvadállományt. Ám Halmos Gergő szerint ez nem így van, a „gazdasági károkozás” pedig nehezen értelmezhető. „Az apróvadállomány csökkenése tény. De az is eléggé alátámasztott, hogy a csökkenés oka az apróvadak élőhelyeiben bekövetkezett változásra vezethető vissza. Ebben a ragadozó madaraknak semmilyen szerepük nincs” – mondta az MME vezetője. Halmos emlékeztetett arra is, hogy a hetvenes-nyolcvanas években gyakorlatilag kiirtott ragadozóállományt a védelmi programoknak köszönhetően sikerült egy „elfogadott szintre” növelni, márpedig a programok legfontosabb eleme éppen a kilövési tilalom. Halmos szerint az sem igaz, hogy a ragadozómadarak túlszaporodnának. „Az állomány inkább stabilnak mondható, a héja esetében pedig kisebb csökkenés tapasztalható” – mondta. Hozzátette: a héja az a faj, ami fácántelepeken okozhat károkat, de azt hatályban lévő törvények szabályozzák, hogy ezekről a telepekről hogyan lehet befogni és onnan eltávolítani a madarakat.

Az Európai Unió madárvédelmi irányelve a madarak védelme érdekében megtiltja, hogy költési időszakban és a költési területre való vonulásuk során vadásszák őket. A tiltásra ésszerű magyarázat van: az őszi-téli időszakban sok madár elpusztul, tavasszal pedig a megmaradt állomány gyengébb. Ugyanakkor a túlélőktől függ a szaporulat, a tiltással tehát a tavasszal még kisebb és erőtlenebb állományt védik. Semjénék ezt az irányelvet rúgnák fel akkor, ha engedélyeztetnék az erdei szalonka tavaszi kilövését. „Magyarországon szalonka alig-alig költ, itt néhány ezer fős átvonuló állomány van csak. El tudom fogadni azt az érvrendszert, hogy a magyarországi vadászata nem lenne hatással a világállományra, merthogy Franciaországban lelőnek egymilliót. De ha mi kivételt teszünk, akkor azzal az uniós madárvédelmet kockáztatjuk. Ránk hivatkozva ugyanis más országok is megváltoztathatják a szabályozást” – magyarázta Halmos Gergő.

Nemcsak a madarakra utaznak Semjénék. A KDNP-s politikus elnökölte vadászszervezet a menyétet és a nyusztot is irthatóvá tenné, miközben nincsen hitelesített adat ezen állatok számáról.

Semjén Zsolt egyébként már tavaly nyáron úgy nyilatkozott különféle vadászati szaklapokban, hogy bővítené a vadászható fajok listáját. A természetvédőket most mégis meglepte, hogy ezúttal olyan fajokkal állt elő, amelyek vadászata egyáltalán nem indokolt. A természetvédők – azon túl, hogy alapvetően ellenzik Semjén felvetését – kifogásolják, hogy érdemi, szakmai vita nélkül került elő egy ilyen javaslat. Meggyőződésük, hogy ha Semjén Zsolt javaslatait egy szakmai grémium megvizsgálta volna, nagy részüket lesöpörték volna az asztalról.