Pogács Tibor, a Fidesz vezérszónoka az általános vitában azt mondta, az érdekellentétek ellenére is hasznosnak bizonyult a területrendezési terv, és a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében is meg akarják tartani az elfogadott értékeket.

Varjú László, az MSZP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény kiállta az idők próbáját, és megfelelt annak a 2005-ös kívánalomnak, hogy segítse a "decentralizált koncentrációt". A javaslat időszerű, és szükséges, de fontos a felülvizsgálat során fontos szempont a területi lehatárolások pontosítása. Hangsúlyozta, hogy sérül a zöldterületek oltalma, a Natura 2000-es területek kiterjesztését jóváhagyás nélkül tették meg, a csatolt térképeken pedig több változást nem vezettek át. A szerkezeti felépítését tekintve fejlődött a mostani a 2005-öshöz képest, de a klímával, erdővédelemmel, kultúrával foglalkozó részeket ki kell egészíteni.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint dezurbanizáció jellemző a térségre, kontrollálhatatlanná váltak az urbanizáció utáni folyamatok. Úgy vélte, több területet foglal el város, alvó városok, gettók jönnek létre, parazitizmus jellemző a főváros és a térség településeinek kapcsolatára.

Kitért arra is, hogy a területfejlesztésnek ugyan "szofisztikált" rendszere jött létre, de a problémákat politikai akarat nélkül nem tudják megoldani. Egyetlen szempontot kell kijelölni, ez pedig a közérdek. Meg kell fogalmazni azokat a közkincseket, amelyeket meg akarnak őrizni.

Az LMP-s Jávor Benedek a vitában azt mondta, 100 ezer ember költözött ki az agglomerációba, de a törvény a 90-es években kezdődött folyamatoknak nem tudott gátat szabni. A zöldterületek jelentősen csökkentek, az infrastruktúra fejlődése ezt nem követte. Szerinte nincs olyan fejlesztési koncepció, amely meghatározná a térségi fejlesztés irányát, a 2005-ös törvény módosítása jó irányba indult el, de nem elégséges ahhoz, hogy gátat tudjon szabni a már elindult negatív folyamatoknak. Ezt követően az elnöklő Újhelyi István lezárta a javaslat általános vitáját.