A Transparency International (TI) csütörtökön juttatta el az MTI-hez a külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéséről szóló beszámolóját. A jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig - köztük Magyarország is - alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezményében vállaltakat.
Magyarország a legrosszabb besorolást kapta a Transparency International az OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.
A Transparency International (TI) csütörtökön juttatta el az MTI-hez a külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéséről szóló beszámolóját. A szervezet a közleményében kiemeli, hogy jelentésének magyarországi fejezetében az antikorrupciós tevékenységek összehangolását és a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.
A jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig - köztük Magyarország is - alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezményében vállaltakat. Nemzetközi szinten megállapítható, hogy az idei eredmények nem hoztak javulást a tavalyi évhez képest, ami az elmúlt hét év során először fordult elő - szögezi le a TI. A kutatásban szereplő 37 ország kevesebb, mint ötödéről mondható el, hogy aktívan hajtja végre az egyezményben foglaltakat.
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés említést tesz többek között a sukorói telekcsere ügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól; hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég Mol általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását, mely utóbbiban szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.
A jelentés szerint az itthoni jogi szabályozás általánosságban megfelelő, azonban a nemzetközi szervezet a Magyarországon működő, több mint tíz korrupcióellenes tevékenységet folytató intézmény munkájának hatékonyabb összehangolását javasolja. Hozzáteszi: az egyezmény hatékony végrehajtásához szükség van a közérdekű bejelentők védelméhez szükséges intézményi háttér biztosítására, valamint a nyomozó hatóságok szakszerű továbbképzésére is.
Az TI a jelentésében megemlíti, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében számos intézkedés született 2010-ben, de ezek eredményei még nem láthatóak. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint negatívum, hogy hatályon kívül helyezték a lobbitörvényt, és gyengítették az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.
A közlemény idézi Földes Ádámot, a TI magyarországi tagozatának vezetőjét, aki azt mondta: az egyes antikorrupciós intézkedések összehangolása és a megelőzést is érintő intézkedések nélkül a korrupció elleni harc nem tud áttörést hozni. A szervezet emlékeztet, hogy a világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD megvesztegetés elleni egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azért, hogy harcot indítson a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az egyezmény 2000. május 31-től hatályos.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
