Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A kormány öt, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj kérdésében érintett szakszervezettel egyeztet július 4-én. Így kérdéses, mi lesz többek között a vasutasok, mozdonyvezetők, buszvezetők érdekképviseletei által meghirdetett június 29-ére és július 7-ére eső sztrájkokkal.
„Nem szívesen állunk el a sztrájktól” - mondta korábban a hvg.hu-nak Dobi István, az Autóbusz-közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (AKSZSZ) vezetője. A kijelentés ellenére a mai napon Dobi bejelentette, hogy az AKSZSZ eláll a június 29-ei sztrájktól, mivel a szakszervezetek nem tudtak megegyezni a munkáltatóval - az új sztrájktörvényből adódóan. Ennek oka, hogy nem született egyezség az elégséges szolgáltatás mértékéről, ezért - az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve - félő, hogy a bíróság elutasítja a kérelmet. Ennek ellenére a másik, július 7-ei sztrájkról nem mondott le a szövetség, tagszakszervezetei pénteken benyújtják a munkaügyi bíróságoknak erre vonatkozó kérelmüket.
Dobi István szerint érthetetlen, miért nem született megállapodás az elégséges szolgáltatásról, hiszen szerinte a hivatásforgalmat egyáltalán nem érintené a június 29-ére meghirdetett figyelemfelkeltő sztrájk, hiszen csak reggel 9-től 11 óráig tartana. Ennek némileg ellentmond az, hogy április 9-én, a Kossuth téren felszólaló Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnökének kijelentése alapján a sztrájk nem enyhe figyelemfelhívás, hiszen mint akkor hangoztatta, „az egész országban meg fog bénulni a vonatközlekedés, ha a kormány nem ül le tárgyalni velünk”.
Az általunk megkérdezett szakszervezetek elmondták, hogy a párbeszéd hiányából adódóan nagy az elégedetlenség, és egyre feszültebb a hangulat a munkavállalók részéről, hiszen látszatra van, de gyakorlatilag semmiféle nyomásgyakorló eszköz nincs a kezükben az új sztrájktörvény ellentmondásai miatt. Egyes szakszervezetisek szerint egy „vadsztrájk” - spontán, ellenőrizetlen munkabeszüntetés - jelenthetne kiutat a patthelyzetből, ezt viszont senki nem meri megtenni, hiszen a munkáltató folyamatos elbocsátásokkal fenyegeti a munkavállalókat.
A kormány azonban most megtörte a csendet, és úgy döntött, a hónapok óta tartó, levélben folyó kérelmek után leül tárgyalni azokkal a szakszervezetekkel, melyek sztrájkot hirdettek: az AKSZSZ-szel, a Liga Szakszervezetekkel, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (EVDSZ), a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével, valamint a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével. Ám az egyeztetésből kimarad a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ), és a Vasutasok Szakszervezete is, amely szervezetek június 29-ére munkabeszüntetést hirdettek.
A meghívottak listájából kimaradt Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint már csak azért is komolytalan a „párbeszéd”, mert nem az összes érintettet hívták meg, ráadásul velük a szociális konzultáció lezárta után hajlandóak csak tárgyalni. Szerintük, miként a rendvédelmisek ügyében sem történt előrelépés, úgy valószínűsíthető, hogy ebben sem lesz.
Ezzel tehát - vélik - nem lehet más célja a kormányzatnak, minthogy bomlassza a szakszervezeti egységet, és kérdésessé tegye, részt vegyen-e mindenki a sztrájkban, hiszen a konzultáció a meghirdetett két sztrájk közé eső időpontban van. A Mozdonyvezetők Szakszervezete nem áll el a sztrájktól, ahogyan a Liga sem, melynek elnöke, Gaskó István még bízik abban, hogy a kormány „észbe kap”.
Dobi István (AKSZSZ) szerint a kormány elképzelései és a kaotikus állapotok ellenére a jövőre nézve még jobban összefognak majd a többiekkel, éppen ezért annak lehetőségét sem tartja kizártnak, hogy elutasítsák a kormány párbeszédre vonatkozó felhívását - amire július 1-ig kell választ adniuk -, ha a szakszervezetek nem képviselhetik együttesen, összefogva a munkavállalók érdekeit.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.