szerző:
M. László Ferenc

Teljesen új államfői szerepkört alakított ki az elmúlt egy évben Schmitt Pál. Míg elődei – különösen Sólyom László – gyakorta nyúltak a politikai és alkotmányossági vétó eszközéhez, Schmitt eddig minden eléje kerülő törvényt aláírt. Az államfő már megválasztásakor jelezte, együtt fog működni a kormánnyal. Orbán Viktor pontosan ezért ragaszkodott a személyéhez, és tavaly május-júniusban kemény csatákat vállalt a saját pártjával és a jobboldali értelmiséggel Schmitt megválasztásáért. Egyéves az „álamfő” – összeállításunk első része.

„Ahhoz, hogy szellemem jelen legyen, nem kell láncot csörgetve, rémületes képpel megjelennem, mint valami színdarabban” – mondta a korábbi köztársasági elnök, Sólyom László az Origónak adott, augusztus 1-én megjelent interjújában, arra a kérdésre válaszolva, hogy utódjának egyéves tevékenysége mennyiben tekinthető a 2010 előtt kialakult államfői hagyományok folytatásának.

Semennyire. Schmitt Pál teljesen más szerepfelfogást képvisel, mint elődei, különösen az alkotmányosság felett szigorúan őrködő, a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet ellensúlyaként fellépő Sólyom. Ezt Schmitt megválasztásakor sem titkolta, ahogy akkor fogalmazott: „nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”. Ezt a számok is alátámasztják: míg Sólyom László mandátumának első évében 3 politikai és 2 alkotmányossági vétót emelt – öt év alatt ez a szám 31-re és 17-re emelkedett –, Schmitt Pál eddig mindent törvényt aláírt.

A fideszes képviselőből lett köztársasági elnök szerepfelfogása sokban hasonlít Orbán Viktor nézeteire, aki tavaly augusztusban a köztelevízió Az Este című műsorában azt mondta, a hatalom megosztása a különböző hatalmi ágak közötti egyensúlyban fontos, ám az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része.

Schmitt Pál még házelnökként - mutatták neki az utat
©

Az utolsó töltényig Sólyomért

A Schmitt Pált köztársasági elnöknek jelölő miniszterelnöknek tavaly május-júniusban meg kellett küzdenie a pártja vezetésével és a magát jobboldalinak való értelmiségi körökkel, hogy a jelöltválasztást keresztülvihesse. A Fidesz elnökségében többen alkalmatlannak tartották a korábbi európai parlamenti és országgyűlési képviselőt az államfői tisztségre. Kövér László a Heti Válasznak 2010 július végén adott interjújában elismerte, házelnökké választását kockáztatva érvelt Schmitt ellen a Fidesz elnökségében. A párt választmányi elnöke hangsúlyozta, ő alkalmasnak tartotta Schmittet a posztra, de úgy vélte, voltak, akik alkalmasabbak lehettek volna.

Az ellenállást látva a nagyobbik kormánypárt csak négy nappal a parlamenti szavazás előtt, június 25-én – az elnökségi döntést követően – jelentette be, hogy ki a Fidesz jelöltje az államfői posztra. Bár a megelőző hetekben több név is felmerült a sajtóban – a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos hat szóba jöhető jelöltről beszélt –, a Fidesz elnökségében pedig többen Áder János mellett lobbiztak, Schmittnek nem volt ellenfele: a miniszterelnök ragaszkodott a személyéhez.

Pedig egy ideig úgy tűnt, hogy a magukat konzervatívnak, jobboldalinak valló értelmiségiek, prominens fideszes politikusok keresztül tudják vinni a pártszövetségen Sólyom László újraválasztását. Május 3-án 11 – jobb- és baloldali – értelmiségi proklamációt adott ki Sólyom mellett lobbizva: a kiáltványt aláírta többek között az orbáni politika mellett magát elkötelező Makovecz Imre építész, a konzervatív szemléletű volt alkotmánybíró, Zlinszky János, Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató igazgatója, illetve Tölgyessy Péter politológus, volt fideszes képviselő is.

Orbán nem akart kerékkötőt

A mozgalomhoz három nap alatt háromezren csatlakoztak, végül ötezren írták alá az interneten közzétett kiáltványt. A szervezők a házelnökként tevékenykedő Schmittet is megkeresték kiáltványukkal, de hiába, nem fogadta őket – a hivatalos indoklás szerint sűrű programja miatt (amibe viszont egy motoros fesztivál meglátogatása belefért). Érdekes volt, hogy az első Orbán-kormány szóvivője, Borókai Gábor főszerkesztette Heti Válasz is gyakorlatilag Sólyom László mellett tette le a voksát, többek között egy terjedelmes Sólyom-interjú közlésével.

Schmitt Pál az emberek között - a Volt fesztiválon
©

Közben a Sándor-palotában utolsó heteit töltő Sólyom két törvényt is visszaküldött a parlamentnek, egyet pedig alkotmányellenesnek talált és az Alkotmánybírósághoz (Ab) irányította. Ám az államfő sorsáról már a politikai vétók előtt döntöttek a Fideszben – ismerték el nevük elhallgatását kérő kormánypárti források tavaly júniusban az Origónak. Ugyanis Sólyom szemléletmódját már korábban is jól ismerték, pontosan tudták, hogy az új kormány törvényeit élesen bírálná, ha azokat az alaptörvénnyel ellentétesnek találná.

A Hírszerzőnek tavaly október elején több vezető fideszes politikus azt mondta, a miniszterelnök-pártelnök az elnökségi üléseken kifejtette: az ország gazdasági helyzete radikális lépéseket követel, a törvényhozásnak fokoznia kell a tempót, a kormány pedig nem kockáztathat azzal, hogy egy Sólyom típusú államfő vétót emel. Orbán egy alkalommal állítólag úgy zárt rövidre az elnökségi vitát, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond. A kormányfő akarata végül érvényesült, de jellemző Schmitt Pál személyiségének (és persze a Fidesz-frakció szerepének) „súlyára”, hogy a végső döntést Orbán Viktor bulgáriai nyaralásából, levélben üzenve hozta meg.

Schmitt beiktatását követően nemcsak az elődje által kialakított hagyományokkal, államfői szereppel szakított, hanem szinte a teljes stábot leváltotta. Pedig a távozó köztársasági elnök csapatában olyanok is dolgoztak, akik a szintén Fidesz jelölte Mádl Ferencet is szolgálták. Távoznia kellett a teljes alkotmányjogi stábnak – akik korábban az Ab-nak küldendő indítványokért voltak felelősek –, a főosztály élére pedig egy doktori disszertációját éppen befejező 33 éves jogász, Cservák Csaba került.

A kísértő szellem

A Sándor-palotába 2010. augusztus 6-án beköltöző Schmittnek több alkalommal is meg kellett küzdenie Sólyom László „szellemével”. „Láthatatlan elnökként mindig ön mellett fogok állni, amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell erősíteni” – mondta a távozó államfő átadás-átvétel napján utódjának.

Schmitt és Sólyom László - ébreszteni próbálta
©

Másnap Sólyom el sem ment Schmitt beiktatási ünnepségére, amit azzal indokolt – a munkatársaira hivatkozó Népszabadság szerint -, hogy „jelenlétével nem kívánta feszélyezni a plebejusok ünnepét”. Ezzel a volt köztársasági elnök arra utalt, hogy Schmitt többször hangsúlyozta, szakítani akar a Sólyom-féle arisztokratikus stílussal és elnökként „az emberek embere” kíván lenni. Schmitt államfői „szerepfelfogását" - jól jellemzi az is, hogy regnáló elnökként elment volna „lecsót főzni” Orbán Viktornak a kormányfő kötcsei piknikjére, később valószínűleg úgy döntöttek a fideszes spin doktorok, hogy ez azért sok lett volna.

A korábbi államfő október végén kísérletet tett arra, hogy „felébressze” Schmitt lelkiismeretét. Amikor az Ab megsemmisítő döntése ellenére a Fidesz-KDNP újból megszavazta az Alkotmánybíróság jogköreit szűkítő alaptörvény-módosítást, Sólyom felkereste utódját a Sándor-palotában, hogy figyelmeztesse: a törvény „jogállamiság szempontjából aggályos”.

„Mert ez egy elvi fordulópont volt, az alkotmány életfontosságú szerve kapott sebet. Itt manifesztálódott a fordulat az alkotmányossághoz való hozzáállásban, és az ehhez való hozzáállás az elnöki szerep jövőjét is meghatározta” – magyarázta Sólyom az Origónak adott interjújában. Schmitt fogadta, majd aláírta a törvényt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Medián: Orbán, Schmitt, Pokorni, Kósa, Rogán a politikai top 5-ben

A nyári pangás a politikai életben a népszerűségi indexeken is megmutatkozik. A pártok és politikusok népszerűsége gyakorlatilag nem változott. Az ellenzék alig profitál a kormánypártok népszerűségének máladozásából. A tíz legnépszerűbb magyar politikus mindegyike kormánypárti.

hvg.hu Itthon

Van, amit Schmitt Pál sem ír alá szívesen

Tavaly a köztársasági elnöktől kegyelmet kérők 0,57 százaléka, pontosan öt fő járt sikerrel. Ez a szám megegyezik az idei év első félévében kegyelmet kapottakéval. Hogy az érintettek milyen okból részesültek államfői kegyelemben, nem árulta el a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg.hu-nak. Schmitt Pál elődje, Sólyom László öt éve alatt mintegy száz ember "lélegezhetett fel".

hvg.hu Nagyítás

Őexcellenciája Schmitt Pál karrierje - Nagyítás-fotógaléria

Bár a "demokrácia őreként" szinte láthatatlan, annál színesebb pályaképet tudhat maga mögött a köztársasági elnök. Schmitt Pál itt, Schmitt Pál ott, Demszky, Gyurcsány, Orbán, vagy a pápa - a politikus mindenkivel megtalálta a közös hangot. Képes visszatekintésünk egy fordulatokban gazdag karrierre.

Nyugdíjazná a számítógépre telepített programokat a Google

Nyugdíjazná a számítógépre telepített programokat a Google

3,2 milliárd hamis felhasználói fiókot törölt a Facebook

3,2 milliárd hamis felhasználói fiókot törölt a Facebook

Szigorítás a Parlamentben: a Jobbik egyeztetni hívja az ellenzéket

Szigorítás a Parlamentben: a Jobbik egyeztetni hívja az ellenzéket

Több macera és több pénz – erre számíthatnak jövőre a vállalkozók

Több macera és több pénz – erre számíthatnak jövőre a vállalkozók

Meghalt két idős ember Velencében az árvíz miatt

Meghalt két idős ember Velencében az árvíz miatt

Történelemhamisítással vádolja Lengyelország a Netflixet

Történelemhamisítással vádolja Lengyelország a Netflixet