„A jövőben se tyúkól, se űrállomás nem épülhet árterületen” – mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a kormany.hu szerint idén júniusban Felsőzsolcán. Ezzel utalt a Sajó és a Hernád között fekvő Sajóládra is. A falu a két folyó között fekszik, és nem véletlenül jártak itt a hvg.hu munkatársai többször is az elmúlt 12 hónapban. A tavalyi árvíz még most is sok gondot okoz, zajlanak a felújítások, újjáépítések a falu végén, ahol házak omlottak össze, pincéket, lakásokat öntött el az áradat. Sőt az árvíz elvonulása óta a hivatalos szabályozás változása talán még nagyobb bajba sodorta a helybelieket.

Állami tilalom

Senki sem számított ugyanis arra, hogy az árvíz után sok hónappal, amikor a környező településeken, Felsőzsolcán és Ónodon már védőgátak épülnek (Sajólád ebből éppen kimaradt), gyakorlatilag építési tilalmat léptetnek életbe a hatóságok a két folyó közé szorult faluban. Pedig tavaly nem is a Sajó, hanem valószínűleg a Hernád irányából érkező víz öntötte el a község túlsó végét, tehát a Sajó-parttól távolabbi, Bőcs felé eső részeket. Ezen a részen lakik Oláh Bálint is, aki szerint tavaly az árvízi védekezést szakszerűtlenül végezték, ezért önthetett el az áradat itt olyan területeket is, ahol nyolcvan éve nem láttak árvizet.

Oláh Bálint azon a területen áll, amelyet tavaly elöntött a víz

Stiller Ákos

Oláh szerint valószínűleg az történt, hogy a Hernád mentén vágtak át olyan gátat, amellyel megmentették ugyan Bőcsöt, de Sajóládon elárasztottak olyan területeket, ahol egyébként sosem lett volna árvíz. Oláhék különösen nehéz helyzetbe kerültek az építési tilalommal. Fiatal gazdáknak kiírt pályázaton nyertek tízmilliót egy új gazdasági épületre, de mivel Sajóládon nem lehet új gazdasági épületre se építési engedélyt kapni, vállalásukat nem képesek teljesíteni.

A falubeliek állításai nyomán megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot. Azt igyekeztünk megtudni, hogy átvágtak-e valóban tavaly nyáron, a nagy árvíz idején, június elején egy gátat Sajóládtól északkeletre, ahonnan – a Hernád felől – öntötte el Sajólád keleti részét a víz.

Honnan jött a víz? – mutatja Oláh Bálint

Stiller Ákos

A csaknem egy hónappal később megérkezett válasz így hangzik: a „Hernád folyó jobb parti Ócsanálos-Gesztely közötti I. rendű árvízvédelmi töltésén 2010. június 5-én, a hajnali órákban átszakadt a gát, és elöntötte Sajóládot. Mivel a töltésszakadás, valamint a Sajó áradása a környező településeket veszélyeztette, az ÉKÖVIZIG a vizet a fővédvonal két helyen történő megnyitásával vezette vissza a folyóba.” (ÉKÖVIZIG: Észak-magyarországi Környzetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.)

Vagyis a minisztérium szerint éppen Sajólád megmentése érdekében vágtak át gátat a környéken.

Kérdés persze, akik most építési tilalom alá esnek Sajóládon, azok kapnak-e kártérítést amiatt, hogy pályázati támogatásoktól esnek el a beruházásaik megvalósíthatatlansága miatt. A minisztérium szerint „azokon a területeken nem ad az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság hozzájárulást az építkezésekhez, amelyek a nagyvízi mederben fekszenek, tehát árvizek elöntéseinek kitettek. A vízgazdálkodási törvény szerint a nagyvízi mederben az ingatlan tulajdonosa csak a saját felelősségére végezhet bármilyen tevékenységet. A nagyvízi meder használatának korlátozásáért és a vizek, jég, uszadék és hordalék által ott okozott kárért kártalanítás nem jár.”

Stiller Ákos

A tárca azt is közölte, hogy „Sajólád teljes területe az Ócsanálos-Hernádközi nyílt ártéri öblözetben, nagyvízi mederben található, elöntéssel veszélyeztetett terület. Az 1976-ban, a VITUKI által készített öblözeti térképek alapján Sajólád település teljes kül-, és belterületét elöntheti a víz rendkívüli árvízi helyzetben. Az építkezések ellenére ez a terület vízjárta területnek minősül.” Ugyanakkor kérdésünkre elismerte a tárca, hogy tavaly az árvíz után még újjáépülhettek bizonyos házak. Ez egyébként most is látszik a falu végén. A minisztérium ugyanis közölte: „A rendkívüli árvízi helyzetet követően az összedőlt, lakhatatlanná vált lakóépületek újjáépítését kormányrendelet szabályozta, azt hajtották végre több településen is. Az újjáépítésnél a Belügyminisztérium az illetékes.”

Nem adnak ki engedélyt

„Új házak építésére nem adnak ki engedélyt” – szögezte le a hivatalos válasz. A minisztérium közlésére Oláh Bálint a hvg.hu-nak elmondta, hogy furcsa az 1976-os VITUKI-tanulmány emlegetése, amikor Bőcs és Sajólád között a bőcsi vízművet éppen az árterületre építették a nyolcvanas években. Azt is furcsállja a sajóládi lakos, hogy ő miért kaphatott építési engedélyt 1992-ben egy ártéri ingatlanra. Ha ezt tudta volna, nem költözött volna ki Miskolcról a közeli faluba.

Rákérdeztünk, hogy tényleg a helyet nem ismerő vízügyesek voltak-e tavaly az intézkedő személyek között az árvíz idején? A tárca válasza szerint „mindenekelőtt köszönet illeti azokat a Vas megyéből és az ország más területeiről érkezett szakembereket, akik azért dolgoztak Borsod megyében, hogy segítsék a munkákat és megvédjék az embereket az árvíztől”. Magyarán, valóban nem helyiek intézkedtek.

Idáig állt a víz – egy sajóládi melléképületben is látszanak a tavalyi áradat nyomai

Stiller Ákos

Mikor lesz gát Sajóládon?

A tárcánál azt is megtudakoltuk, mikor épülhet védőgát Sajóládon, hiszen addig gyakorlatilag nem lehet új épületet felhúzni a faluban. A minisztérium szerint azonban „még nem ismert, hogy a következő évek költségvetései milyen lehetőséget adnak ilyen fejlesztésre. Várhatóan 2014-től ismét lesz lehetőség EU-s források felhasználására az önkormányzati árvízvédelmi fejlesztésekhez. Ha előbb nem, akkor a 2014-2020 közötti EU pénzügyi ciklusban pályázhat Sajólád a fejlesztésre.” A teljes körtöltéses védelem kiépítése előzetes tervezői becslések alapján – a járulékos, szükséges beruházásokkal együtt – meghaladhatja az egymilliárd forintot – a tárca szerint.