Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a kormány által létrehozott közalapítványok ugyan a számukra meghatározott célokra használták fel a költségvetési támogatásokat, de nem törekedtek a takarékos, "jó gazda" módján történő közpénzfelhasználásra.
A számvevőszék MTI-hez kedden eljuttatott, 2009-2010. évet vizsgáló jelentése megállapítja továbbá, hogy a közalapítványok hatékony elosztórendszert sem tudtak kialakítani, mivel döntő többségük nem tudott magántőkét bevonni a közfeladatok ellátásába.
Az ÁSZ ezért azt javasolja a kormánynak, hogy egységes szempontok szerint szabályozza a közalapítványok működési költségeit az alapító okiratokban, ennek mértékének meghatározásakor pedig legyen figyelemmel a feladatellátás sajátosságaira. Emellett kezdeményezik, hogy a kabinet kösse az ellátott feladatokhoz a közalapítványok kuratóriumának és felügyelő bizottságának tiszteletdíját és költségtérítését.
Az ellenőrzés harminchat, 2010. végén működő közalapítványt érintett, a vizsgálat szerint a szervezetek négyötödénél nem érte el a törvényi elvárás szerinti 80 százalékot az államháztartáson kívüli bevételek aránya. Kiemelik: a közalapítványok többsége az alapító okirataikban, illetve a támogatási szerződésekben foglaltak szerint használta fel a kapott támogatásokat, azonban öt szervezet kuratóriuma törvénysértő módon, mintegy 24 millió forint összegben nyújtott pályázaton kívül támogatást. Egy közalapítványnál pedig a kuratórium tagjai annak ellenére felvették a tiszteletdíjukat, hogy cél szerinti tevékenységet nem végzett a közalapítvány - fűzik hozzá.
Az ÁSZ jelentése ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a közalapítványok a vizsgált időszakban vagyonvesztés nélkül gazdálkodtak, saját tőkéjüket megőrizték, az alapító okiratukban előírt törzsvagyon-megőrzési kötelezettségüknek eleget tettek, kivéve egy közalapítványt, amely alapítói felhatalmazás nélkül értékesítette a törzsvagyona részét képező telekingatlan egyötödét.
A közalapítványok a vizsgált időszak alatt 86,2 millió forint bevétellel gazdálkodtak, amely kétharmada az állami költségvetésből származott. A közalapítványok bevételeik több mint felét támogatásként továbbadták, a többi részét saját és önálló intézményeiken keresztül történő feladatellátásra fordították. A közalapítványok támogatásaikkal és saját feladatellátásukkal oktatási, szociális, kulturális és kutatási tevékenység végzéséhez, országos és regionális rendezvények megtartásához, a határon túli kapcsolatok erősítéséhez járultak hozzá.
A kormány által alapított közalapítványok közül 2010. év végén harminchat működött, ezek az ellenőrzéshez tanúsítványi adatokat szolgáltattak; közülük tizenhat közalapítványt, amelyek tevékenységét a kormány határozata szerint a továbbiakban központi költségvetési szerv végzi, a helyszínen is ellenőrzött az ÁSZ.
Az Orbán Viktor vezette kormány még 2010. július végén határozott úgy, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter más tárcavezetők bevonásával vizsgálja felül a kormány által létrehozott alapítványokhoz és közalapítványokhoz rendelt feladatok ellátásának hatékonyságát, és együttes előterjesztésben tegyenek javaslatot a szükséges intézkedésekre. Tavaly december végén ennek nyomán harmincöt alapítvány, illetve közalapítvány megszüntetéséről döntöttek úgy, hogy azok feladatát nonprofit gazdasági társaságok és központi költségvetési szervek vegyék át.
Mozikban a film, amely valóra váltotta Scarlett Johansson álmát. Neki már biztos jó, de jól jár-e mindenki más, aki nem Scarlett Johansson?
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
A Pfizer vezérével folytatott titkos üzenetváltásai miatt.
