Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
A jelenlegi állás szerint Tarlós István nem lesz polgármester 2014-től, olyan budapesti közigazgatás formálódik ugyanis a Fideszben, ami a főpolgármester számára elfogadhatatlan. A kerületi polgármesterek erősítenék ugyan a főpolgármesteri posztot, de azzal a feltétellel, hogy a következő választáson ők, és ne a szavazópolgárok választhassák meg Tarlós utódát.
„Bár nem szavaztunk a kerületi polgármesterek által felvázolt koncepcióról, az érvelésük szerintem meggyőzte a frakció nagy többségét, nagy valószínűséggel ez a javaslat kerül majd be az önkormányzati törvénybe” – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő kormányzati, hogy miről vitatkoztak órákon át a csütörtökről péntekre virradó hajnal a fideszes parlamenti képviselők a hajdúszoboszlói frakcióülésen.
A kormánypártok képviselőinek csütörtök éjjel mutatta be Riz Levente, a XVII. kerület vezetője, hogyan szeretné átalakítani a kerületi polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) a fővárosi közigazgatást.
A hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők szerint tervezetében a BÖSZ azt javasolta, a főpolgármestert ne közvetlenül a választópolgárok, hanem a fővárosi közgyűlés válassza. A csütörtökön bemutatott koncepció szerint a budapesti közgyűlésnek a kerületi polgármesterek is automatikusan tagjai lehetnének, sőt az egyik alvariáció szerint a 23 polgármester mellett további képviselőket küldhetnének a kerületek a 33 tagú testületbe.
A vitát a hajdúszoboszlói frakcióülésen a kormánypárti képviselők úgy folytatták le, hogy Tarlós István főpolgármester – aki tavaly ősszel lemondott a mandátumáról, így nem tagja a képviselőcsoportnak – nem volt jelen a tanácskozáson.
Megőrizve megszüntetnék
„A budapesti polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a főváros és a kerületek között már évtizedek óta háború folyik, amit csak így lehet tompítani” – mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás, aki szerint a kerületi vezetők arra is figyelmeztettek, nem várhatják, hogy feladják az érdekeiket és egy olyan koncepciót támogassanak, amely a kárukra erősítené a főpolgármester jogosítványait.
Tarlós István – aki a BÖSZ júniusi megalakulása után „semmire sem jó” gittegyletnek nevezte az új szervezetet – az utóbbi hónapokban több interjújában is azt hangsúlyozta, csak egy olyan javaslatot tud támogatni, amely meghagyná a 23 kerületet, de több jogosítványt és feladatkört a fővárosi önkormányzathoz csoportosítana át. A főpolgármester május közepén a Tv2 Mokka című műsorában azt mondta, ha nem ez a koncepció valósul meg, akkor 2014-ben nem indul újra.
Információink szerint a kerületi vezetők – köztük Rogán Antal, az V. kerület polgármestere – a frakcióülésen azt hangsúlyozták, hogy erősíteni akarják a főpolgármesteri posztot a kerületek rovására, de csak azzal a feltétellel, ha a budapesti közgyűlés választhatja meg a főváros első emberét. Cserébe számos jogosítványt – többek között a parkolási, engedélyeztetési, építési jogköröket – átengednének a főpolgármesteri hivatalnak, igaz, a tervezet szerint a döntéseket megelőzően szinte mindig ki kellene kérni a közgyűlés véleményét. „Rogán elismerte, valóban elfogadhatatlan, hogy 5 méteren belül 5 féle kompetencia van, ezt a káoszt meg kell szüntetni” – mondta a frakcióülés egyik résztvevője.
Fideszes források szerint a csütörtöki tanácskozáson a BÖSZ nem tisztázta egyértelműen, kikből, milyen kiválasztási metódus szerint állna össze a közgyűlés, de az biztos, hogy a kerületek küldöttei adnák a többséget. A hvg.hu-nak több fideszes forrás is megerősítette, a frakció végül nem szavazott a koncepcióról, melyről tovább egyeztetnek, viszont a kormány képviselői jelezték – a képviselőcsoport pedig elfogadta –, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem lesz különálló Budapest-törvény, a végső verziót majd az ősszel elfogadandó önkormányzati törvénybe fogják belefoglalni.
„Karriervezérelt” polgármesterek
Tarlós és a nyáron létrejött BÖSZ között korábban jelentős viták voltak, a hvg.hu korábban arról írt, hogy ezen érdekellentétek miatt került ki az augusztus 18-án bemutatott belügyminisztériumi javaslatból a fővárosra vonatkozó fejezet – és merült fel, hogy az ügy lezárását 2012-re tolják, és önálló törvény alkotnak a fővárosi közigazgatásról.
A főpolgármester a Heti Válasznak adott interjújában élesen támadta a BÖSZ-t, amit szerinte a „karriervezérelt” kerületi polgármesterek hoztak létre vele szemben. „Az egész ügyet körülbelül négy polgármester erőlteti, akiknek persze nem fogom elmondani a nevét. Nem kell tovább kavarni, ami amúgy is büdös” – fakadt ki a főpolgármester a hetilapnak adott interjújában.
Úgy tudjuk, hogy a tervezetet már a városházán is ismerik, és nyomon követik a szabályozás alakulását. Információink szerint nagyjából beletörődtek, hogy – a főpolgármester kárára – a kerületi polgármesterek erősödhetnek meg, már csak azért is, mert az ügyben a végső szót a Fidesz frakciója mondja ki, itt pedig a kerületi polgármesterek könnyen maguk mellé állíthatják a településvezető képviselőtársaikat.
„A kétszintű önkormányzati rendszer felé megyünk, a kerületek fognak megerősödni, a főváros cserébe keretszabályozási jogokat kaphat még” – mondta a hvg.hu-nak egy budapesti fideszes képviselő. A politikus szerint „ezt azok erőltetik, akik még nem láttak belülről működni egy ilyen önkormányzatot, mint a budapesti”, bár szerinte a szakmai érvek és a magyar hagyományok is szemben állnak egymással: a hatékony városvezetési gyakorlat kialakítása szerinte egy „bécsi modellt” kívánna (itt egy erős, közvetlenül választott polgármester mellett kerületi elöljáróságok vannak, az ő feladatuk viszont inkább adminisztratív, tisztségüket kinevezés útján nyerik), de a magyar önkormányzatiság jellege miatt sok érv szól a kétszintűség megőrzése mellett.
„Itt az elmúlt húsz évben mindenki azt mondta, hogy 23 széthúzó, ’önálló város’ működik Budapesten, és semmit nem lehet megoldani, holott ez nyilván nem így van: hiába vannak az abszurd példák a parkolás körül, azért számos ügy jól működik, a meglévő problémákat kell megoldani, azt pedig meg lehet úgy is, hogy a kétszintűséget megőrizzük” – mondta.
Orbánt is meggyőzhetik
A hvg.hu augusztus közepén kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a miniszterelnök nem támogatja a fővárost gyakorlatilag 23 darabra szakító BÖSZ-féle ötletet, amely nemzetközi példákkal sem támasztható alá. Az új koncepció viszont már erősítené a főpolgármesteri posztot, több területen központosítást javasol, ami egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás szerint akár meg is kaphatja a kormányfő támogatását.
Több szocialista forrás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a párt fővárosi vezetése a BÖSZ koncepcióját támogatja – a szövetségnek az MSZP polgármesterek is tagjai. „Arra számítanak, hogy Tarlós gyengítésével nagyobb esélye lesz a párt főpolgármester-jelöltjének 2014-ben. De ez nagy tévedés, mert alig hiszem, hogy három év múlva vissza tudjuk hódítani a kerületeket és akkor megint a Fidesz vezetheti Budapestet” – kritizálta a legnagyobb ellenzéki párt fővárosi vezetésének hozzáállását az MSZP egyik befolyásos politikusa, aki szerint náluk is komoly vitákat fog kiváltani az ügy.
Tarlós István a BÖSZ új, Hajdúszoboszlón bemutatott koncepcióját nem kívánta kommentálni. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, a főpolgármester az önkormányzati törvény benyújtásáig, illetve elfogadásáig nem kíván nyilatkozni az ügyben.
23 kiskirály vagy egy polgármester mind felett |
Az elmúlt években több koncepció is született a fővárosi közigazgatás átalakításáról. A mostani főpolgármester, Tarlós István Debrecen vezetőjével, Kósa Lajossal együtt 2009-ben már bemutatott egy tervezetet. A koncepció első változata szerint megmaradna a 23 kerület, de elvonnák egyes hatásköreiket a főváros javára, például nem lennének kerületi szabályozási tervek. A második változat, hogy Budán három, Pesten négy-öt kerületet hoznak létre, amelyek megőriznék jogaikat. A harmadik, - az egykor Demszky Gábor által pártolt - úgynevezett city-koncepció szerint Budapest belső kerületei olvadnának össze, a külsőket pedig négy-öt kerületbe tömörítenék. A negyedik lehetőség, hogy a 23 kerület önállósága megszűnne, a városrészeket csak elöljárók képviselnék. A két politikus a 2009-es koncepció bemutatásakor nem jelezte, melyiket tartja a legjobbnak. A BÖSZ mostanáig nem hozta nyilvánosságra a saját változatát, de egyes interjúkból, nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy a szövetség nyáron kidolgozott, korábbi koncepciójában a főpolgármesteri hatalom erőteljes gyengítése és a kerületek jogköreinek erősítése mellett foglalt állást. A Hajdúszoboszlón bemutatott koncepció viszont erősítené a főpolgármesteri jogosítványokat, de azzal a feltétellel, hogy Tarlós utódát 2014-ben már a kerületi vezetőkből álló közgyűlés választaná. A Belügyminisztériumban májusban kidolgozott változat egyik javaslata szerint egyszintűvé teszik az irányítást, megszüntetik a kerületeket, így Budapest egyes részeiben csak „megfelelő üzemméretű”, úgynevezett igazgatási kirendeltségek, esetleg a főváros által meghatározott feladatokat teljesítő, minimális hivatallal rendelkező „elöljáróságok” működnének. Egy másik variáció szerint a kerületek megmaradnának, de jelentős mértékben átalakítanák a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás. A főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának. A harmadik megoldási javaslat szerint az összevonások után legfeljebb 2-3 kerület maradhatna meg. E ponton belül a BM májusi koncepciója három lehetőséget vázol fel, melyeknek közös eleme a belső városmag kialakítása. Azaz létrehoznának egy belső kerületet (a „city”-t), amit több külső kerületi egység venne körbe. Esetleg a külső kerületeket is egyetlen közigazgatási egységbe vonnák össze. A harmadik alvariáns a city-koncepció egyik változataként: a három részből álló főváros, az egy „city”-vel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló egységgel, Budával és Pesttel. |
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.